7p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez az a valami, amiből jónéhány létezik, és amelyből az EU is elismert, befogadott olyan magyar jellegzetességeket, amelyek máshol nem találhatók, legfeljebb hasonlók, másolatok, vagy jobb-rosszabb utánzatok. Mindenesetre a védettség megnehezíti a hamisítást, de az utánzást nem. Hungarikum lehet étel, ital, kulturális jellegzetesség, vagy mű (mondjuk a magyar népmese, népdal), állatok, növények, feltalálók találmányai, sportteljesítmények (például tornában a Magyar vándor – ami nem azért nagybetűs népnév, mert nálunk is bevezették az angol módit, hanem mert „feltalálója”, kivitelezője és első bemutatója: Magyar Zoltán, olimpiai bajnokunk). A hungarikumokat bemutató sorozatunk újabb cikkében a Magyarszkítáknak jártunk utána.

A Nemzeti Választási Bizottság 2023 tavaszán jelentette be, hogy elfogadta a korábban hozzá benyújtott kezdeményezést, miszerint a kérelmezők szeretnék elfogadtatni és a magyarországi nemzetiségek közé felvetetni a szkíta nemzetiséget. Mivel más európai országban nem történt efféle (mi több, azokban az országokban sem, ahol a szkíták bizonyítottan hosszabb ideig voltak jelen – mondjuk birodalmi központjaikban – mint a Kárpát-medencében), ezt a tényt nyugodtan elfogadhatjuk hungarikumnak. 

A kérelmezőket az sem tartotta vissza, hogy korábban ugyanez a hivatali szerv a magyarországi orosz nemzetiség elfogadtatására tett javaslatot sem fogadta el. Pedig bizonyára összeszedték azt az ezer aláírást, ami törvény szerint szükséges a folyamat elindításához, valamint, hogy az oroszok létező nép, saját, történelemmel, kultúrával, ismertséggel és elismertséggel. Na de a szkíták??? A tudomány mai állása szerint a szkíták ma már nem léteznek. Kihaltak, beolvadtak más népekbe. Valaha komoly szintet képviseltek, komoly erőt jelentettek Eurázsiában. Nézzük meg, kik is voltak.

Az időszámításunk kezdete előtti VIII-VII. századból keltezett asszír és perzsa, mezopotámiai és görög források említik őket először: akkortól, amikor elhagyják a korábbi lakhelyüket és megjelennek az írásbeliséget használó kultúrák földrajzi és kulturális horizontján. Főként a mai Irak és Irán területén létrejött, mezőgazdaságra alapozott birodalmak szenvedték meg betöréseiket. Ugyanis ezeknek a népeknek gyalogos katonákból álló hadseregeik voltak, míg a szkíták – lévén nagyállat-tenyésztő nomád pásztornép – elsajátította és a kor színvonalán kiválóan használta a lovas- és a nyíllal való harcmodort. Amire a gyalogos hadaknak nem nagyon volt ellenszerük. Később azonban eltanulták, a szkíták azonban elsőként használták a nyerget és a zablát. 

A történetírás atyja, a görög Hérodotosz  (i. e. 484 – i. e. 425) írt róluk először bővebben, utazásai során nyilvánvalóan többször is találkozhatott velük, írásaiban lehet fellelni azt az említést, hogy vezéreik, ha más népek vezéreivel kötöttek szövetséget, akkor egy üstbe bort öntöttek, a szövetségesek sebet ejtettek kezükön-karjukon, vérüket is belecsöpögtették, majd jól megkeverték és mindannyian ittak belőle. Ezzel pecsételték meg szövetségüket. Természetes, hogy itt gyökerezik a magyar történelemből jól ismert vérszövetség aktusa, ami nem baj. A baj ott van, hogy erre alapozzák a szkíta-magyar (vér)rokonságot is. Ugyanis az eurázsiai sztyeppék lovasnomád népei körében ez az aktus elfogadott és bevett szokás volt. Ebből következően az összes lovasnomád nép a magyarok rokona? Ami ugyancsak nem baj, hiszen a tudomány mai állása szerint a Földön ma élő nyolcmilliárd ember kivétel nélkül annak az Afrikában élt ősanyának a leszármazottja, aki mintegy 200 ezer évvel ezelőtt lett Évánkká.

Mivel a szkíták nemcsak komoly hadi sikereket értek el (akárcsak később a hunok, az avarok, valamint a mi őseink is), messze földre eljutottak és máig feltárható nyomokat hagytak maguk után. Amit a föld megőrzött annak tanúságaként magas fejlettségű nemesfém-ipart műveltek, manapság múzeumok féltett kincsei a szkíta aranytárgyak és arany ékszerek. Az már szinte tudományos közhely, hogy mindazok a sztyeppei népek, amelyek genetikailag nem voltak rokonai a legnagyobbaknak, legsikeresebbeknek (a mindenkori győzteseknek), igyekeztek úgy betagozódni a birodalmi hierarchiába, hogy magukat a vezető (győztes) néphez tartozónak sorolták. Átvették viseletét, szokásait, esetleg nyelvét is, hogy ne alávetett nép legyenek, hanem társak, vagy ugyanazok. Az alkalmankénti szövetségkötés is ezt a célt szolgálta. Így volt ez a hunoknál, az avaroknál, sőt, a legújabbi régészeti kutatások egyike feltárta, hogy a későavarok egyik elit csoportja hogyan hasonult a győztes honfoglaló magyarokhoz. 

Szkíta aranyfésű. Fotó:  Wikipédia
Szkíta aranyfésű. Fotó: Wikipédia

Mindazok a sztyeppei népek, amelyek komoly birodalmakat alapítottak és üzemeltettek, esetleg évszázadokig, nem erőltették, hogy a csatlakozott, vagy uralmuk alá kényszerített népek hasonlítsanak hozzájuk: amúgy is sok hasonlóság volt köztük: életmód, életvitel, gazdasági és gazdálkodási jellegzetességek. A sztyeppén, vagy az erdős sztyeppén nem lehetett másképp élni, legfeljebb a nyelvük volt különböző. Ezért az őket kívülről szemlélő történetírók, utazók, a hozzájuk küldött követek egyformának és egymáshoz hasonlónak látták őket. Például a hun birodalom összes népét hunnak látták-mondták-írták. Ezért aztán azok a tudósok, akik az abból a korból származó régészeti leletekkel foglalkoznak (régészek, történészek, archeogenetikusok) inkább úgy nyilatkoznak, hogy hun kori leletek. Hogy egy mai gondolkodású ember jól értse a helyzetet, azzal a hasonlattal igyekeztem rávilágítani a régmúlt valóságára, hogy a 70 évig létezett Szovjetunióban (inkább felülről jövő erőnek engedelmeskedve, mintsem önszántukból) létrejött a szovjetember típusa. 

Ami meg a szkítákat illeti, valószínűleg az úgynevezett királyi szkíták lehettek azok, akiket valóban szkítáknak nevezhetünk, de őket és a többi, szkítának tartott népet ekkora időtávlatból különválasztani és egyenként meghatározni – ettől még messze járunk, mind anyagilag, mind pedig technikai felkészültségben.

Ha viszont, feltételezhetően a királyi szkítákhoz kötnék a kérelmezők a saját nemzetiségüket, ajánlanám becses figyelmükbe Sinclair Lewis (1885-1951) Nobel-díjas amerikai író Királyi vér című regényét, amelynek főhőse - Neil Kingsblood – apja ösztönzésére nekilát az őskeresésnek, mert hiszen ilyen névvel csakis az angol királyi család leszármazottai lehetnek. Aztán kiderül az igazság és a valóság: családjuk ősei behurcolt néger rabszolgák. Ennyit az őskeresésről.

Szkíta íjász – ógörög (úgynevezett vörösalakos) vázafestmény. Fotó: Wikipédia
Szkíta íjász – ógörög (úgynevezett vörösalakos) vázafestmény. Fotó: Wikipédia

Az viszont egyszerűen érthetetlen, hogy egyébként tanult, értelmes emberek mit szeretnének találni a magyar nép őseinek keresésekor. Nem képesek felfogni, hogy ha volt is bármiféle közünk a sumerokhoz, szkítákhoz, hunokhoz, meg akik leszármazottainak, rokonainak képzelik népünk, nemzetünk őseit, akkor csak és kizárólag azok alávetettjeiként, szolgáiként, a nekik meghódoltjaikként jöhetünk szóba? Mert akkor őket nem sumer, szkíta, hun néven ismerné a világtörténelem, hanem magyarként? Sutba vágják a nemzeti büszkeséget csak azért, hogy bizonyítsák: őseink a régi korok szovjetemberei voltak? Lelkük rajta. Meg a követőiké.

Egyébként pedig nem vagyok egészen biztos abban, hogy ez a magyarszkítaság hungarikum lenne. Ugyanis tudományos közmegegyezés szerint a Délkelet-európai szkíták csoportjába tartoznak (ezek az úgynevezett nem-királyi szkíták) a géták és a dákok. Úgyhogy jó lesz vigyázni…. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!