Óperencián, üveghegyen túl
Tanulmányukban Tőzsérék Magyarországon túlra is kitekintenek, hiszen hazánkba is begyűrűzhetnek az ott történtek, s az olvasottak alapján van is mitől tartani. Megemlítik az USA-beli Virginia államban idén március 14-én érvénybe lépett, a szoftveres és más digitális információknak a hagyományos javaktól és szolgáltatásoktól való eltérő voltát taglaló, rendkívül felhasználóellenes UCITA-t (Uniform Computer Information Transactions Act), amelyből, ha a szoftverlobbin múlik, akár szövetségi törvény is lehet, és a globalizálódó világ kapcsán morzsái hozzánk is eljuthatnak. A törvény - ahogy kint mondják - gyengíti a szoftvervásárlók garanciális jogait és a szoftvergyártók jogi felelősségre vonását. Megszünteti a szoftver továbbadásának jogát, sőt a szoftverekről rossz vélemény publikálását is tiltja - például az interneten. Jogot ad a szoftvergyártóknak programjaik licencelésének monitorozására, és jogsértés esetén felszólítás után távvezérléssel kikapcsolhatnák a programot, a vevő pedig - az ott most uralkodó gyakorlattal ellentétben - csak a szoftvertelepítés megkezdése után ismerheti és kaphatja meg a garanciális feltételeket tartalmazó iratot.
Persze ez az agresszív magatartás abból is fakadhat, hogy Amerikában sem rózsás a jogtisztasági helyzet. A SIIA (Software & Information Industry Association) nevű szervezet például felmérést végzett az online internetes szoftveraukciók körében. A többek között az Amazon, az eBay, az Excite és a Yahoo oldalain zajló mintegy 1600 aukción végzett vizsgálat szerint az eladásra kínált szoftvereknek mindössze 9,2%-a volt legális eredetű, ami a tavaly augusztusi felmérésükhöz képest 30 százalékos romlást jelent! Azonban rögtön hozzá kell tenni, hogy az Amazon.com - aktív aukciófigyelő szolgálatának köszönhetően - gyakorlatilag csak jogszerű szoftveraukciókat bonyolított le. Az arány természetesen nem az USA egészében uralkodó tendenciát tükrözi, de mindenesetre figyelemre méltó.
(További információk: www.4cite.org, www.acm.org, www.europe.eu.int, www.eff.org, www.businessweek.com, www.siia.net/piracy/programs/auctiontableapril2000.htm, www.urich.edu.)
Egy kis ez meg az
A szerzői jogok elvben az interneten is érvényesek, de a napi gyakorlat számos kérdést vet fel. Idehaza a teljes tiltástól a korlátlan liberalizációig mindenre volt már példa, s ez utóbbi persze egy cseppet sem segítette a rendszergazdák rendteremtési erőfeszítéseit. Ezért mielőtt egy szoftvergazdálkodásra törekvő szervezet engedélyezi munkatársainak az internethez való hozzáférést, a megvalósítás előtti belső logisztikai kérdéseken és a tűzfalakon túl (hogy a letöltött nem szabványos, esetenként vírusos szoftverekről tudomást szerezhessen) egy komplex rendszermenedzselő eszközt (SMS, Zen, Unicenter, Tivoli) is be kell vezetnie - ajánlja a tanulmány.
(További tudnivalók: www.leepfrog.com/E-Law/E-Law4-full.html, www.mbnet.mb.ca.)
Megoldás lehet a jogtisztaságra az angolszász világban már sikeresen alkalmazott ASP (Aplication Service Providing), amely alkalmazásszolgáltatókat takar, akiknél a termékekre előfizetve havi bérleti díj fejében letölthetik, vagy azok infrastruktúráján futtathatják a felhasználók a szoftvereket. A megoldás a rendszerfelügyeleti, karbantartási és üzemeltetési díjakat is csökkenti. Jelenleg már a Cisco, az IBM, a Lcent Technologies, a Citrix, a Novell és a HP is nyújt ilyen szolgáltatást, és ma már a korábban mereven elzárkózó Microsoft is kacérkodik a gondolattal.
(További információk: www.aspindustry.com, www.zdnet.com/asp.)
Az ingyenesség varázsa
A jelenlegi törvényi keretek, a hazai és nemzetközi tendenciák, a szigorú licencelési feltételek nagymértékben kedveznek az úgynevezett freeware programoknak (például a Linux, a StarOffice, a Pegasus mail, de az MS Explorer és a Netscape Navigator is). Ezek - Tőzsérék tapasztalatai szerint - már komoly multinacionális cégeknél és az államigazgatásban is megjelentek, elsősorban az internetszerverek és a levelezőrendszerek (e-mail) területén, s megoldást jelenthetnek például arra, hogy a vállalatoknak az évek során kialakított szoftvergazdálkodási rendszere minden pillanatban jogtiszta, követhető és igazolható legyen.
(További információ: www.freeware.com.)
Végül egy záró gondolat. A szoftvergyártók érdekképviseletei meglehetősen erős, komoly anyagi háttérre támaszkodhatnak, és érdekérvényesítő képességük is magas fokú. A felhasználók védelmét ellátó, többnyire állami hátterű, támogatású szervezetek úgy tűnik, ma még labdába sem rúghatnak mellettük. A felhasználók jelenlegi, akár kiszolgáltatottnak is nevezhető állapotán esetleg a piaci verseny és a freeware szoftverek erősödése fog változtatni.
Gazdálkodj okosan... a szoftverekkel!
A szoftver-jogtisztaság kérdése mindig vegyes reakciókat vált ki a felhasználókból, ami érthető. Egyrészt, mert a szoftverárak hazánkban még a fizetésekhez képest mindig aránytalanul magasak (ez a magánszféra "ingyen tulajdonlási készségére" lehet magyarázat), a gyártó és/vagy forgalmazó cégek licencpolitikája pedig jelentősen eltérhet egymástól, s legkevésbé a felhasználók számára kedvező. Másrészt (s lenne még tovább is, de egyelőre itt megállunk), mert az "ahány ház, annyi szokás" ezen a területen is igaz. A szerzői jogi törvény szabályozta szoftver-jogvédelemre kontinensenként s azon belül is országonként más-más szankciók, szabályozások érvényesek, és a felgöngyölített esetekre az "áment" mindig az adott országban uralkodó törvények alapján mondják ki.
