A gazdasági környezet továbbra is bizonytalan. Milyen trendek látszanak most a baromfiágazatban?
Mi most már a baromfiágazatban olyan helyzetben vagyunk, mint amikor az autós a ködben eddig csak követte az előtte haladót, figyelte az előtte haladó hátsó lámpáit, majd hirtelen az élre kerül, és neki kell eldöntenie, merre kanyarodik tovább az út. Amíg követünk, egyszerűbb a dolgunk. Amikor azonban mi vagyunk elöl, a felelősség és a bizonytalanság is nagyobb.
Mi az országhatáron túlról próbálunk minél megbízhatóbb, pontosabb és előremutatóbb információkat beszerezni. Enélkül ma már nem lehet felelős döntéseket hozni. Az elmúlt időszakban is ez vezérelt bennünket: a nemzetközi folyamatokból igyekszünk következtetni arra, mi várható a hazai piacon.
A gabonapiac alakulása kulcskérdés az állattenyésztésben. Mi várható a búza esetében?
A jelenlegi információk alapján arra számítunk, hogy a búza ára az idén a tavalyinál is alacsonyabb szinten alakulhat. Az elmúlt két-három év aszályos időszaka különösen a kukoricatermelőket sújtotta: a légköri aszály elsősorban a kukoricát érintette érzékenyen, miközben a búzatermelők kedvezőbb helyzetbe kerültek. Ennek következményeként a gazdák jelentős része elfordult a kukoricától. Talán még soha nem volt ilyen alacsony a kukorica vetésterülete Magyarországon mint idén, miközben a búza vetésterülete rekordközeli szintre emelkedett.
Ez a belső többlettermelési nyomás egybeesik egy kedvezőtlen nemzetközi környezettel. A világgazdaság lassuló pályán mozog, és a nyersanyagpiacokon – a legtöbb komoditás esetében – inkább lefelé tartó ártrend rajzolódik ki. Várakozásaink szerint az ár a tonnánkénti 60 ezer forintos sáv alsó részén stabilizálódhat.
A kukorica esetében a vetésterület csökkenése akár áremelkedést is hozhatna. Miért nem egyértelmű a kép?
A kukorica esetében a vetésterület csökkenése önmagában árfelhajtó tényező lehetne, a kép azonban ennél összetettebb. A világpiaci árak itt is inkább lefelé mutató trendet vetítenek előre. A különböző gabonafélék árai hosszabb távon jellemzően összerendeződnek, így a kukorica sem tud tartósan elszakadni a nemzetközi irányoktól. Ezért jelenleg csak óvatos előrejelzés adható: a kínálati oldal szűkülése ellenére nem látszik markáns árrobbanás.
A szójadara a takarmány egyik kulcsfontosságú fehérjeforrása. Mi mozgatja most ezt a piacot?
A szója piacán az elmúlt hetekben tapasztalható volt egy mérsékelt ármozgás felfelé. Ennek egyik oka, hogy az Egyesült Államok ismét jelentősebb szójaeladásokról egyezett meg Kínával. Ugyanakkor fontos fejlemény az is, hogy a szójaolaj ára jelenleg magas szinten áll, ami arra ösztönzi a feldolgozókat, hogy intenzíven járassák az olajpréselő üzemeket.
Ennek van egy fontos mellékhatása: a szójaolaj előállításával párhuzamosan jelentős mennyiségű szójadara keletkezik. Mivel az olajon realizált magas árrés kompenzálja a feldolgozókat, a szójadara értékesítésében nagyobb árengedményre is képesek. Ennek következtében a szójadara ára inkább stagnálhat, vagy akár enyhén csökkenhet is a következő időszakban.
Mikor jelenhet meg mindez a húsárakban?
A takarmány a teljes állattenyésztési költségstruktúrában a legjelentősebb tétel. Ha az inputköltségek – elsősorban a gabona- és fehérjenövény-alapanyagok – csökkennek, az középtávon szükségszerűen megjelenik az élőállat- és húsárakban is. Fontos azonban látni, hogy ez a hatás nem azonnal jelentkezik az állattenyésztés költségszerkezetében. Az idei évre vonatkozó takarmányköltségek jelentős része már beárazódott, hiszen a felhasználás alapját még a tavalyi betakarítású készletek adják. Érdemi költségcsökkenés inkább az év második felében, különösen az utolsó negyedévtől válhat érzékelhetővé.
Fotó: Mastergood
Már most is látszanak változások az élelmiszerárakban?
Már idén annak lehetünk tanúi, hogy a húsárakban megindult egy korrekció. A piacon erős kereslet mutatkozik az ármérséklés iránt, és ennek hatására deflációs jelenségek jelentek meg az élelmiszer-szegmens egyes részein. Megítélésem szerint az a markáns inflációs periódus, amelyben az elmúlt években éltünk, lezárult. Vagy egy enyhébb inflációs környezetbe lépünk, vagy bizonyos termékkörökben tényleges defláció következhet be.
A költségek más területeken viszont tovább nőnek.
Igen, ez egy kettős nyomást hoz létre. Az inputoldalon csökkenő nyersanyagárak állnak, miközben a működési oldalon növekvő bér- és egyéb fix költségek jelentkeznek. A bérköltségek jelentősen nőttek, amit a minimálbér-emelések is tükröznek. Emellett olyan tételek, mint például az útdíjak, szintén emelkedtek, ami a logisztikai költségeken keresztül tovább terheli az élelmiszeripart. A közel-keleti térségben kirobbant háború közép-hosszútávú kihatásait most még megbecsülni nem lehet. Egy biztos rövid távon az olaj és gázárak emelkedésével jár.
A gazdasági logika szerint a reálbérek emelkedése élénkítené a fogyasztást. Ehhez képest torpanás látszik.
Valóban, 2026 január–februárjában, különösen februárban, érzékelhető fogyasztási megtorpanást látunk. Ennek okát nehéz tisztán gazdasági mutatókkal magyarázni. A visszafogott vásárlói magatartás mögött valószínűsíthetően pszichológiai tényezők is állnak. A háborús narratíva, a bizonytalanságérzet és az általános geopolitikai feszültség óvatosságra készteti a háztartásokat. Amikor a fogyasztók bizonytalannak érzik a jövőt, hajlamosabbak megtakarítani és elhalasztani a kiadásokat, még akkor is, ha jövedelmi helyzetük objektíven nem romlik.
Háttér
A Master Good csoport Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb baromfiipari vállalata. Központja Kisvárdán található, éves árbevétele 2025-ben meghaladja a 360 milliárd forintot, az export aránya 75 százalék körül van. A vállalat a McDonald’s egyik legfontosabb közép-európai beszállítója, és több mint 40 országba exportál világszerte. A családi vállalkozást ma operatív szinten Bárány László és testvére, Bárány Péter vezetik.
