Furcsa robotok lepték el januárban a budapesti AGROmashEXPO AgRobot Show-ján a színpadot. Permetező drónokat, a dózist menetközben változtató szenzoros műtrágyaszórókat, sőt az ultraviola fénnyel dolgozó gombátlanító robotot csodálhatott meg az ámuló közönség. Volt távvezérelt rézsűnyíró és magasgazvágó, sőt egy ultramodern optikai zöldség-, gyümölcsválogató és fejőrobot is. A robotmezőgazdaság már földi valóság, amelyre már most égető a szükség a szektor fennmaradásához.
“Ha tíz kilónál nehezebbet kell emelni, vagy monoton a munka, erre már nem lehet embert találni”. Ezzel szembesül az osztrák határ közelében burgonyát és hagymát termesztő Polgár Ákos. A kónyi családi gazdaságban pedig ilyen zsákokat kell rakodni nap mint nap, ráadásul a gép diktálja a gyors munkatempót. Így, ha elvétve akad is pár ember a nehéz feladatra, csak méregdrágán. Az óradíj kétezer forintnál kezdődik, azaz napi legalább 12-16 ezer forintot kell a 6-8 órás napszámra fizetni, de így sem hatékony. Aki a nyugat-dunántúli régióban még jelentkezik alkalmi munkára, annak - a gazdák tapasztalata szerint - a fizikai, szellemi állapota alig alkalmas a nehéz munkára.
Ha nincs elég ember, márpedig éppen a kertészeti termelésben a legnagyobb a hiány, munkaerő-kölcsönzőtől bérelhetnek munkásokat.
Állandó foglalkoztatásra is nehéz embert találni, mert más szektorban többet keresnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly mindössze 401 255 forint volt a mező- és erdőgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazottak havi bruttó bére. Azaz, csaknem 115 ezerrel kevesebb, mint a nemzetgazdasági átlag (515 766 forint). Nagy a bérek között a szórás. A növénytermesztésben alig 170-240 ezer forint az átlagbér, de a százmilliós precíziós erőgépeket kezelő szakképzettek akár nettó 650-700 ezer forintot is megkeresnek.
Pedig van megoldás a munkaerőhiány kezelésére, amit ezt a kónyi termelő Hollandiában látta: a gépesítés, a technológiai fejlődés. A nagy befektetés megtérüléséhez azonban szükség van a holland, német mintájú koncentrált nagyüzemi termelésre, a modern technológiára és a rugalmas bankrendszerre a finanszírozásához. “A gép egy héten akár 7 napot, éjjel-nappal képes dolgozni, nem panaszkodik és nincs ezer baja”… - magyarázza a gazda. A jól gépesített szántóföldi termesztésben jól boldogul, de a tárolást és az anyagmozgatást bizony fejlesztenie kell a versenyképességhez. A szakmában mások is úgy tartják, nincs jövője annak, aki ezt kézi erőre alapozza.
A gazda tervei szerint ezért a gyökérzöldséget majd optikai válogatórobot szortírozza majd méret és minőség szerint, de ez nagyon drága. A palettázó is mintegy 150 millió forint, a csomagológép 300 millió forint. A tárolástechnika és a csomagolás korszerűsítése - az épület, a konténerek, a légtechnika és a válogatórobot nélkül is - legalább nyolcmillió euróba, mintegy 1,6 milliárd forintba kerül. Jó eséllyel lehet hozzá uniós pénzekre is pályázni 50 százalékos támogatással, de “utófinanszírozással”. A nyertesnek először - a rekordmagas, jelenleg 18 százalékos piaci kamatokkal - hitelből kell megvalósítania a beruházást. A támogatást csak hónapokkal később kapja meg. A termelést ugyan többféle kamattámogatott hitelkonstrukció segíti, de azt a beruházásokhoz a gazda nem tudja igénybe venni. Ráadásul a háború és az infláció miatt a piaci finanszírozás is bizonytalan, lassú, egyre szigorúbb feltételekkel. A megkerülhetetlen hűtőházi és tároló-beruházásra ezért a családi gazdaság másik három termelővel fogott össze.
Eközben a gépek napról napra többe kerülnek. Tavaly csaknem 30 százalékkal emelték az árakat a gyártók, és a kereskedők is rátettek egy lapáttal.
“Sajnos olcsóbb nem lesz a gép, felment az acél, az elektronikai kiegészítők ára”. Ezt erősítette meg az Mfor.hu-nak Umenhoffer Péter, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) Marketing munkabizottságának vezetője, a Axiál Kft. marketingigazgatója.
A pályázatokban gazdag múlt év után ezért sem lehet az idén ugyanazt a gépforgalmat elvárni. (A KSH adatai szerint a mező-, erdőgazdaság, halászat területén tavaly összesen több mint 686 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a 2021-es csaknem 540 milliárd és a 2020-as mintegy 487 milliárd forint után.)
Az idén várhatóan visszaesik valamelyest a mezőgéppiac, de a forgalmazók abban bíznak, hogy a tavaly eladott gépet ki kell szolgálni alkatrésszel, szervizzel, adapterekkel, munkagépekkel.
A robotizáció és az önvezető gépek után most inkább amúgy is a döntéstámogató rendszerek fejlesztése a “főcsapás iránya” a gyártóknál. Az Axiál Kft. is saját döntéstámogató szoftvert fejlesztett ki (Maxi-Map). A termelő e programon belül online tíz évre visszamenőleg lehívhatja a gazdasága a műholdas hozamadatait, és kiegészítheti talajmintavételi eredményekkel is, ha áttér a számítógépek által irányított precíziós gazdálkodásra. Ezek alapján a szoftver olyan kijuttatási térképeket készít, amivel a fedélzeti számítógép munka közben vezérli a traktort, a permetezőgépet, a műtrágyaszórót. Optimalizálja az inputanyagok felhasználását, tervezhetőbbé teszi a gazdálkodást.
Erre a klímaváltozásban egyre nagyobb a szükség. A gyakoribb időjárási szélsőségek miatt kevesebb idő marad egy-egy művelet - talajmunka, vetés, aratás - elvégzésére. A gazdák ezért használnak egyre nagyobb teljesítményű, gyorsabb, intelligensebb gépeket, amelyekhez viszont - digitálisan is - képzettebb kezelők kellenek, de nincs elég.
A szövetség pár éve ezért indította el a “Legyél te is agrárgépész!” programot, hogy vonzóbbá és népszerűbbé tegye a szakmát. “A szakiskolai képzésben már szép eredményeket értünk el de még messze a cél” - ismeri el a szakember.
A technika fejlődésével - a kukorica-címerezéstől a gyümölcsszedő robotokon át az önvezető traktorokig - a mesterséges intelligenciával a gépekkel sok területen ki lehetne tehát váltani a kézi munkaerőt, ha lenne miből.
Az árakat és a drágulás ütemét látva félő, itthon most kevesen kockáztatják meg, hogy átállnak a bangladesi napszámosokról a robotizált gépekre, így lemaradnak az uniós versenyben, de bizakodjunk.
“A tavalyi digitalizációs átállást segítő pályázat igazi sikertörténet. Azok a termelők, akik kételkedtek a precíziós gazdálkodásban, is váltottak. Magyarországon így már nem rosszabb a gépesítettség, mint Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államokban” - állítja a szakember.
Aki versenyképesen, olcsón és hatékonyan akar termelni, annak Umenhoffer Péter szerint “igenis fejleszteni kell”, és meg kell védenie a talajt. Ezért került előtérbe a forgatás nélküli, kevesebb talajtaposással járó művelés, amelyhez új módszerekre, eszközökre van szükség. Ha pedig környezetvédelmi okokból az EU-ban kivonják a forgalomból a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtót, a gliphosatot, akkor azt mechanikusan kell megoldani. Ehhez a gyártók új gyomfésűket, kamerás robotkultivátorokat fejlesztettek ki.
A precíziós gazdálkodás térhódításával így főleg a szántóföldi növénytermesztésben már előrehaladottabb az automatizálás, de az állattenyésztésben még van tere a fejlődésnek. A hazai szarvasmarhatartásban is használják a fejőrobotokat, de a takarmányozás, illetve a trágyakezelés, a megfigyelés, a takarítás robotizálásában még sok a lehetőség. Szükség van rá, mert a gépkezelők után itthon az állattenyésztőkből a legnagyobb a hiány.
Késik a vízjogi engedély
Víztakarékos, talajkímélő konzolos mikroszórófejes öntözőrendszert akar kiépíteni az intenzívebb szántóföldi zöldségtermesztéshez Polgár Viktória kónyi termelő. A vízpótláshoz - több gazdával összefogva - az országban az elsők között alakítottak öntözési közösséget, és - immár másfél éve - megkezdték a vízjogi engedélyezés folyamatát. Ezt azonban a “mai napig nem kaptuk meg” - fájlalja a gazda hiába buzdít öntözésre az agrárpolitika. Pedig sietni kell, mert júniusban zárul az öntözésfejlesztési pályázat, amelyre engedély nélkül nem tudnak jelentkezni és nem kaphatnak támogatást “de, sajnos nem csak mi jártunk így…” - tapasztalja a termelő.
