Visszafogott – szűk négyszázalékos bővüléssel – hektáronként mintegy két és fél millió forintra nőtt tavaly a szántók átlagára. A legdrágább régió továbbra is az Észak-Alföld, megyei bontásban Hajdú-Bihar őrzi vezető pozícióját. Ezt állapítja meg az MBH Jelzálogbank legújabb termőföldindex-elemzése, amely alapján úgy tűnik, a termőföldpiacon megtört a gyors drágulási trend.
Míg 2022–2023-ban még évi tízszázalékos körüli drágulás volt a jellemző, tavaly átlagosan már csak 3,3 százalékos volt a növekedés, és az árak alakulásában felértékelődött a vízellátottság, valamint az időjárási kockázat. Így tavaly az Észak-Alföldön lett a legdrágább a föld: hektáronként 2,84 millió forint a szántók átlagára. Ezt a régiót a rangsorban a Dél-Dunántúl, valamint a Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország követte. Továbbra is Észak-Magyarországon lehetett a legolcsóbban, hektáronként alig 1,8 millió forintért szántót venni. A legtöbb régióban ugyanakkor stagnálásközeli állapot alakult ki. Közép-Magyarországon viszont – a viszonylag kevés tranzakció alapján – statisztikailag jelentősebb volt a visszaesés.
A csapadék lett a döntő tényező
A mintegy ötmillió hektárnyi mezőgazdasági területből több mint négymillió hektárt kitevő szántó esetében a tartósan csapadékszegény Békés és Bács-Kiskun megyében már az elmúlt években is mérsékeltebb volt az áremelkedés. Ahol azonban kedvezőbbek maradtak a csapadékviszonyok – többek közt Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében –, ott folytatódott a szántóföldek gyorsabb felértékelődése.
A megyei árrangsorban Hajdú-Bihar megőrizte az első helyét: egy hektár szántó itt átlagosan 3,59 millió forintba került. (A Debreceni járásban azonban 5,6 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért, míg a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban szintén 4 millió forint feletti árszint alakult ki.) A rangsor végén Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala állt. A legolcsóbb térségekben tavaly is egymillió forint alatt lehetett még egy-egy hektár szántót venni.
Fotó: Depositphotos
Felértékelődtek a legelők, visszaestek a gyümölcsösök
A gyümölcsösökért hektáronként átlagosan 2,30 millió forintot, a szőlőkért 2,19 millió forintot, míg a gyepekért és legelőkért 1,44 millió forintot, az erdőkért pedig 1,30 millió forintot kellett fizetni tavaly. Az áremelkedés mértékében azonban éppen a gyepek, a rétek és a legelők kerültek az élre öt-öt százalékkal. Bizonyára az éghajlati, növényvédelmi és piaci kockázatok növekedésével olcsóbbak lettek viszont a gyümölcsösök és a szőlők. Az elemzés szerint az előbbiek ára 4,4 százalékkal, utóbbiaké 3,4 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest.
Mi várható a jövőben?
A tavalyi áradatok is mutatják, hogy a vízellátottság és az időjárási kockázatok egyre fontosabb szerepet játszanak a szántók értékének alakulásában, különösen hosszabb időtávon. „A termőföldpiac továbbra is stabil, ugyanakkor a korábbi évek rendkívül gyors drágulását fokozatosan kiegyensúlyozottabb növekedés váltja fel” – előlegezte meg Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója.
Felértékelődnek a térségek eltérő természeti adottságai. „A termelési potenciál, a vízgazdálkodási adottságok és a hosszú távú jövedelemtermelő képesség egyre nagyobb súllyal jelenhet meg az árakban” – figyelmeztetett az igazgató, aki szerint így még fontosabbá válik a hatékony finanszírozás. A klímaváltozás ütemét látva ez nem kétséges. Szinte már költői a kérdés: a csapadékszegény térségekben az idei extrém aszály véget vet a termőföld-áremelkedésnek is?
Az előző évi csaknem 339 pontról 350 pont fölé emelkedett tavaly a termőföldpiaci folyamatokat követő MBH Termőföldindex értéke. A mezőgazdasági termelői árindexszel korrigált mutató ugyanakkor (a korábbi 156 pontról) 146 pont alá csökkent, mivel a mezőgazdasági termelői árak emelkedése meghaladta a termőföldét. A 2024-es rosszabb év után tavaly javult ugyan az egy hektár mezőgazdasági területre jutó növénytermesztési és kertészeti kibocsátás, valamint a nettó vállalkozói jövedelem is, de a súlyozott termésátlagok tovább csökkentek, ami az MBH Termőföldindex elemzése szerint hozzájárulhatott a termőfölddrágulás lassulásához. A hazai termőföldárak így 2025-ben alig 3,3 százalékkal nőttek 2024-hez képest, de továbbra is növekvő az ártrend. A mezőgazdasági termelői árak nagyobb (+10,6 százalékos) emelkedése viszont reálértéken az index 6,6 százalékos csökkenését okozta.
