Ezermilliárd forintra becsülte Magyar Péter az idei – eddigi – aszálykárt, amely már a 2022-es történelmi szárazsággal vetekszik. Akkor 650 milliárd forint kárt okozott a szárazság, aminek csak a tizedét fedezte a kárenyhítő támogatás.
De mégsem olyan kevés az idei költségtérítés, mert csupán az ötmillió hektár hazai mezőgazdasági területnek csak szűk három százalékát, alig 120 ezer hektárt lehet öntözni. Ebből – az elhanyagolt, elgazosodott állami főművek, csatornák, a szétlopott szivattyútelepek és a drága vízdíj miatt – nagyjából 80-90 ezer hektárt öntöznek általában. Mindezt egy olyan országban, ahonnan minden évben több víz folyik ki, mint amennyi a folyókkal érkezik. A gyorsuló klímaváltozással már évente beköszönő aszályok miatt az érdemi vízmegtartáshoz és vízpótláshoz égetően szükséges, több ezer milliárdra becsült beruházásokkal évtizedek óta adós a mindenkori kormány. Immár tizenöt éve a jelenlegi is. Időnként jól hangzó, nagyívű tervekről számolnak be ugyan a tisztviselők, de tettek és anyagi ráfordítás nélkül, ezek utána ott porosodnak a főhivatali fiókokban. Legfeljebb a mostanihoz hasonló „tűzoltáskor”, vagy választások előtt húzzák elő egy-két látszatintézkedés kíséretében. A beruházásokhoz szükséges pénzt azonban rendszerint nem ide, hanem ingatlanügyekre, reptér visszavásárlásra, akkugyári támogatásra vagy például Ukrajna elleni kampányokra költik.
Pedig a szakmában világosan látják mit kellene tenni.
Hol a program?
Annyira felháborította Orbán Viktor „aszály elleni harca” az egyik vidéki gazdát, hogy nyílt levelet írt a Facebookon a miniszterelnökhöz, amelyben számon kéri a korábbi ígéreteit. „Tudja, miniszterelnök úr, nekünk nem kell, hogy Brüsszel megmondja, mi a baj. Mi látjuk, hogy a patak már nem csordogál, csak porzik. A fák árnyéka megrövidült, és a termés fele nem érik be. Ez nem propaganda. Ez a valóság. A gyerekeink jövője. Az unokáink kenyere.
És közben Ön erről beszél: „harcolunk az aszály ellen”. De hát ki harcol itt? Ki az ellenfél? A természet? A gazdák? Az erdők? A fák? Vagy inkább a saját mulasztásaikkal kéne megküzdeniük végre?” – tette fel a költői kérdéseit. Azt is megkérdezte, ha ennyire fontos az aszály elleni harc, akkor hol a cselekvés:
– Hol vannak a tömeges erdőtelepítések?
– Hol van a víz-visszatartás programja?
– Hol a gazdák támogatása a talajmegőrzéshez?
– Hol a jövőkép, ami nem csak plakát?
A központi öntözésfejlesztési nagyberuházások, víztározók, csatornarendszerek kiépítésének sokéves programja, a vízmegtartás mellett a már meglévő, leromlott közműveket kellene sürgősen használhatóvá tenni. A már bevált nyugat-európai és hazai minták alapján gyakorlati képzésekkel pedig megtanítani a növénytermesztőket a vízmegtartó gazdálkodásra.
Egyharmad Balaton
Ezzel szemben a már politikai magasságokba emelkedett idei aszályválság idején továbbra is főleg nagyívű nyilatkozatokkal és részben uniós forrásból, a gazdáktól tetemes önrészt, hitelt követelő újabb pályázatokkal csillapítják a kedélyeket.
Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára szerint például egyharmad Balatonnak megfelelő öntözővíz-készlet áll rendelkezésre a március óta tartó vízmegtartásnak, az Aszályvédelmi akciótervnek köszönhetően. A rendkívüli aszály ellenére a tározók terében, a főművi csatornák és a holtágak medrében ugyanis 650 millió köbméter a vízkészlet.
Fotó: Depositphotos
A hartai öntözős pikniken azt is elismerte: csak innovatív öntözésfejlesztéssel őrizhető meg a magyar agrárium versenyképessége. Arról is beszámolt, hogy a kormány az aszályra reagálva megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset és a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot az összehangolt vízgazdálkodási stratégiák kidolgozására. A tárca több programmal is támogatja „a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítását”.
Az Agro-ökológiai Program és a Vizet a Tájba Program célja, hogy a gazdálkodók és vízügyi szereplők közösen dolgozzanak a víz visszatartásán és hasznosításán. Így már több mint 308 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismertek el, amelyek összesen 104 ezer hektár öntözött területen gazdálkodnak – ebből 88 ezer hektár új öntözési igényű. Az eddigi, 168 milliárd forint összértékű csaknem másfél ezer új vízgazdálkodási projekttel pedig 32 ezer hektárral nőtt az öntözött terület.
Kétszáz munkagéppel
„Az aszály okozta károk csökkentéséért mozgósítani kellett ötmilliárd forintot, ki kellett rendelni körülbelül ezer embert, miközben több mint 200 munkagép is dolgozik, ereszeket, csatornákat kotornak és zsilipeket javítanak, hogy legyen víz” – sorolta a Kossuth rádióban a miniszterelnök is a vívmányokat, de nem titkolta aggodalmát: „Ezt a nyarat most meg kell úsznunk”.
Nem lesz könnyű mert már akkora az aszály okozta baj, ami az idei GDP-növekedést is fenyegeti. A G7 portál cikke szerint miközben a kormány hivatalosan még 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár idén, az elemzők többsége már maximum egy százalékra számít, a K&H például már csak fél százalékra. Súlyos aszály esetén azonban még ez is veszélybe kerülhet, figyelmeztet a G7.
