Az akkugyárak környezetszennyezése a magyar mezőgazdaságot is veszélybe sodorja

Tízmillió forintos bírságot kapott a környezetvédelmi előírások megszegése miatt a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivataltól a Szeged mellett elektromosautó-gyárat építő BYD Auto Hungary Kft. – számolt be korábban az Agroinform.hu szakportál. A vizsgálat során vett minták alapján a gyár térségéből származó – a környező szántókra kijuttatott – szennyezett talajban ugyanis az alkilbenzolok koncentrációja (kilogrammonként 0,7-4,16 milligramm), többszörösen meghaladta a határértéket (0,5 mg/kg).

A hatóság ezért még az aratási időszak előtt elrendelte az érintett területeken a termények megsemmisítését, valamint környezetkárosítás gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A gazdáknak pedig a saját költségükön meg kell semmisíteni az ott termett búzát, cirokot.

Megbüntették a kínai gyártót

Minderre akkor derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal június 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette az akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfólia gyártását a Semcorp debreceni üzemében. Amint arról a Debreciner beszámolt, a kínai gyár az egységes környezethasználati engedélytől eltérően folytatott tevékenységével környezetveszélyeztetést és szennyezést okozott. A talajvízben emiatt extrém mennyiségben mutatták ki a szeparátorfólia-gyártáshoz használt alumíniumot. A vizsgálat kimutatta, hogy a határértéket sokszorosan túllépő mennyiségben van jelen a mintákban: arzén, cink, ólom, kobalt, kadmium, nikkel, bárium, króm, réz, mangán és lítium.

Nagy a baj, mert a súlyos szennyezés híre tönkreteheti a magyar termények, élelmiszerek jó hírét. Félő, hogy le fog állni az export, kérdezte lapunk Koncz Mátétól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnökétől. 

„Számolni kell azzal, hogy ezeknek a gyáraknak a tágabb környezetében a földek valószínüleg hosszú időn keresztül (akár végleg) kikerülnek a mezőgazdasági művelésből. Az is kétséges, hogy ezek környezetében a jövőben mit termelhet majd a mezőgazdaság” – ismerte el a MOSZ elnöke.

Tovább súlyosbítja a gazdálkodók – sőt az egész ország – helyzetét, hogy az akkumulátorgyártás nagyon vízigényes. A felhasználás után elképzelhetetlenül nagy mennyiségű víz kerül ki e gyárakból, ami – ha gond van a szennyvízkezelésükkel, annak kontrolljával, monitoringjával – a talajvízbe jutva hatalmas terüeteteket szennyezhet el. A nagy tömegű ipari szennyvíz miatt ez a kockázat igen magas. “Nem értünk egyet azzal, hogy az ország vízkincse a külföldi akkumulátorgyárakon keresztül hasznosuljon. Ezek az üzemek veszélyeztetik a vízbázist és a hazai talajokat„ – állítja a MOSZ elnöke. Érthetelennek tartja, hogy miközben a minden évben visszatérő aszályok miatt a szakemberek a vízvisszatartást, a vízmegőrzést sürgetik, mint mondta: „az országot teletömjük ilyen gyárakkal”.

Lezárják a sorompót?

Más kockázat is van. Ha a külföldi partnerek körében elterjed, hogy a magyar termény/élelmiszer halálosan veszélyes anyagokkal lehet szennyezett, hiszen egyebek között arzént is találtak a talajban és a vízben, az megöli a magyar kivitelt, és tovább mélyül a hazai agrárválság. Bár még nem találkozott ilyen jelzésekkel, de ennek Koncz Máté szerint is valós a veszélye, és ennek gyorsan tovagyűrűző, beláthatatlan hatása lehet nehezen visszafordítható következményekkel. “Ha beindul egy ilyen kommunikáció, az jelentősen visszavetheti a magyar élelmiszerexportot és az ország megítélését” – mondja az elnök. 

A súlyos talajvíz- és talajszennyezések következtében akár olyan hasonló – a kivitelt korlátozó, blokkoló – nemzetközi előírásokra is számíthatnak a termelők, mint az itthon most is jelenlévő afrikai sertéspestis-fertőzés miatt az állattartók. Az ipari szennyezés kockázata ugyan még nem jelent automatikusan exportstopot, de ha már a termékekben is kimutatható a veszélyes anyag, akkor igen. „Eddig nem szabad eljutni, hogy a mezőgazdasági termékekben, élelmiszerekben kimutatható legyen ezek a veszélyes anyagok” – figyelmeztet a MOSZ-elnök. Ezért az a megelőzés, hogy a kiemelt kockázatú területek, létesítmények környezetét, a termőföldet, az ott készített élelmiszereket is fokozottabban ellenőrzik: megjelenik-e benne a veszélyes anyag. A kormányok felelőssége, hogy ezeket a gyártópontokat figyelemmel kísérje.

A gazdaságpolitika ára

Az ország több pontján kimutatott talaj- és vízszennyezés Koncz Máté szerint az elmúlt évtized hibás gazdaságfejlesztési stratégiájának a következménye. Az előző kormány hatalmas összegekkel támogatta, hogy a globális nagytőke beruházásokat létesítsen az országban. Ezekbe a gyárakba azonban külföldről hozzák az alapanyagot, a munkaerő többségét, így a magyar gazdaságot nem, vagy a beszállítóikon keresztül csak kis mértékben élénkítik. A munkaerő zömét is külföldről hozzák, így a dolgozók fizetése sem hasznosul a magyar gazdaságban. Adót sem fizetnek, mivel ez alól hosszútávú mentességet kaptak. Ráadásul ezek az irdatlan nagy forrással megvalósuló beruházások a magyar kis-középvállalatok meglévő munkaerejét is elvonják, amit létrehoznak az pedig külföldön – nem itthon – hasznosul. Koncz Máté szerint tehát nemcsak végiggondolatlan, gazdaságilag, környezetileg, társadalmilag is káros ez a stratégia, amely a többi hazai vállalkozást is hátrányos helyzete hozza. „És ehhez adtunk földet és vizet, hogy elszennyezzék?” – teszi fel a költői kérdést az elnök. Ezért a hibás stratégia teljes újragondolását javasolja az új kormánynak.