Erről lesz szó a cikkben:
- Megkezdődött a műhús betiltásáról szóló törvény vitája a Parlamentben.
- Miért akarja a kormány tiltani a laborhús gyártását és forgalmazását
- Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
- Milyen hatása lehet a döntésnek a mezőgazdaságra és az élelmiszerpiacra?
- Hogyan látják a tudósok és az agrárszereplők a laborhús jövőjét?
Megkezdődött szerdán a műhústörvény vitája az Országgyűlésben. A Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által a napokban benyújtott javaslat a laboratóriumi hús gyártásának és forgalmazásának teljes hazai betiltásáról szól.
„A műhús egy csinálmány, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás a termőföldhöz kötődjön, mert ez jelenti a hagyományainkat és a kultúránkat.” Nagy István agrárminiszter – a tervezet előterjesztőjeként – e vállaltan elfogult szavakkal érvelt A műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról című törvényjavaslat elfogadása mellett szerdán a Parlamentben. A héten ugyanis megkezdődött a laboratóriumi hús – azaz a műhús – hazai gyártásának és forgalmazásának betiltásáról szóló jogszabály vitája az Országgyűlésben.
Amint arról korábban beszámolt, az agrárminiszter évek óta lobbizik azért, hogy itthon ne kapjon zöld lámpát a műhús. Parlamenti beszédében is felsorolta aggályait a laborhúsokkal szemben, és a vélelmezett káros hatások miatt indokoltnak tartja jogszabállyal tiltani az előállítást és a forgalomba hozatalt.
„A leghatározottabban fel kell lépni ellene, ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő. Ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszer-termelést, akkor minden hagyományunktól, minden kultúránktól eltávolodunk, identitásunkat veszítjük, ami gyökértelenséghez vezethet” – állította az agrárminiszter. Szerinte veszélybe kerülne az európai létforma, ha engedélyeznék a művileg előállított húsok forgalmazását.
Fotó: Pexels
Arra is kitért, hogy mivel az élelmiszerek jelentős hányada beépül az emberi szervezetbe, mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, csökkentésére, ezért is kell betiltani a műhús előállítását és forgalmazását. A törvényjavaslat így csak az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást engedélyezné.
Álromantika, tücsök és bogár?
A miniszter szomorúan jegyezte meg, hogy az emberek egy része eltávolodott a természettől: „álromantika alakul ki az élővilág kapcsán”. Ezért is hangsúlyozta ez alkalommal is, hogy „a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem”. A tárca azon dolgozik, hogy helyreállítsa a gazdatársadalom társadalmi elismertségét.
Nem először üzent hadat a miniszter a laborhúsnak. Nagy István már 2022 novemberben megígérte, hogy olasz mintára itthon be fogják tiltani a szintetikus húsok gyártását és forgalmazását, miután fogadta Ettore Prandinit, az olasz Coldiretti termelői szervezet elnökét. Azt is elárulta akkor, hogy a műhússtop-szabályozás szerepel majd Magyarország uniós elnökségének napirendjén is, mert “kötelességünk megvédeni a magyar gazdák érdekeit”, bár a témában az elnökség alatt nem született egységes uniós döntés.
Olyan nagy volt a kormány elszánása a laborhús ellen, hogy akkori évértékelőjében maga a miniszterelnök is kikelt a már világszerte forgalmazott műhúsok ellen. „Egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett – műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk” – elégelte meg Orbán Viktor, aki szerint „Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket.”
Nos, ha az Országgyűlés várhatóan elfogadja a törvénytervezetet, ezzel az ellenséggel legalábbis egy időre végez a kormány.
A folytatás azonban még korántsem egyértelmű, mert a tudósok egy része szerint távlatosan a laborhús lehet az egyik megoldás a klímaválságtól veszélybe került agrártermelés miatt a túlnépesedő Föld lakosságának ellátására. Azért, mert az állattenyésztésből származó húsnál kevesebb energiát, termőföldet és vizet igényel, kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki az előállítása. Így a műhús hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, bár becslések szerint 2030-ban a globális fehérjeellátásnak csak alig öt százalékát adják majd a laborhúsok.
Más kutatók és főleg az agrártermelői szervezetek szerint azonban a laborhúsnak – egyelőre – több a kára, mint a haszna. Philip Howard, a Fenntartható Élelmiszer-rendszerek Nemzetközi Szakértői Testülete, az IPES-Food tagja és vonatkozó tanulmányának szerzője szerint azonban „a műhús nem fogja megmenteni a bolygót”. A mesterséges „hús” előállításának éghajlatra gyakorolt hatása attól függ, hogy a természetes hús előállításhoz képest milyen mértékben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és hogy a termelés milyen konkrét környezeti lábnyomot hagy maga után.
A rendelkezésre álló adatok alapján a tenyésztett „hús” előállítása szerinte nem nyújt (jelentős) környezeti előnyt a természetes húselőállításhoz képest. A laboratóriumban tenyésztett „hús” előállítása kezdetben ugyan kevésbé terheli a környezetet, mint az állattenyésztés, de ez a különbség hosszú távon eltűnik. A laboratóriumi „hús” tenyésztés ráadásul az állattenyésztésben általában nem engedélyezett növekedési hormonokat és antibiotikumokat is használ. Azaz az in vitro „hús” előállításnak nincsenek jelentős gazdasági, táplálkozási, érzékszervi, környezeti, etikai vagy társadalmi előnyei az igazi húshoz képest. Az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésével hatékonyabban lehetne csökkenteni az éhínséget és a környezeti károkat – előlegezte meg az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoportja (European Livestock Voice) 2022-es elemzésére hivatkozva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. Egyelőre csak néhány országban: például Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Izraelben engedélyezték a laborhúsok piaci forgalmazását.
