6p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az emberiség jövőjét is alakító gasztronómiai innováció: a dél-koreai egyetem kutatócsoportja rizsszemeken tenyésztett olyan opálosan áttetsző laboratóriumi húst állított elő, amelynek az íze olyan, mint az igazi sült marha steaké.

Az igazinál sokkal gazdaságosabb és sült steak-ízű tenyésztett műhúst fejlesztettek ki tavaly a szöuli Yonsei Egyetemen. A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint a Kémiai és Biomolekuláris Mérnöki Tanszék kutatócsoportja által kifejlesztett laborhús íze hő hatására olyanná válik, mint a sülthúsé.

A marhabélszínben és a koreai laborhúsban ugyanis hasonló ízvegyületek vannak.


Persze, nem elsősorban e kulináris adottságok, sokkal inkább az üzleti és klimatikus lehetőségek miatt világraszóló a koreai innováció. A Jinkee Hong professzor vezetette kutatócsoport ugyanis nem szarvasmarha-, hanem szövettenyésztéssel, az igazinál 76 százalékkal költséghatékonyabban állította elő a por alakú laborhúst. Hab a tortán, hogy e sejtpor-húsban az értékes a fehérje is többszöre (48 százalék) a marhabélszínben (20,7 százalék), és duplája a csirkemellben lévőnek. Páratlan a fenntarthatósági előnye, hiszen a növekvő globális húsfogyasztás máris beláthatatlanul sok etikai és környezetvédelmi problémát okoz, térségenként már erőforrás- és élelmiszerhiányhoz is vezetett. Ilyen körülmények között a tenyésztett műhús „a jövő tiszta és környezetbarát élelmiszerévé válik” – előlegezik meg a dél-koreai kutatók. 

Egy egy klasszikus steak, de úgy tűnik, nem ez a jövő...
Egy egy klasszikus steak, de úgy tűnik, nem ez a jövő...
Fotó: Pixabay


Arra utalnak, hogy az állattenyésztés globálisan évente hatmilliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki. De önmagában ez sem elég az innováció piaci sikeréhez: a valódi hús ízének és látványának utánzása, az előállítási költségek csökkentése továbbra is nagy kihívás és döntő lenne a műhús kereskedelmi sikeréhez. Bumgyu Choi, a tanulmány szerzője érthetően optimista. Szerinte az innováció „a jövőben alapja lehet a tenyésztett hús tömegtermelésének és költségcsökkentésének”. A por alakú tenyésztett hús pedig így reményei szerint a többinél várhatóan gyorsabban kerül kereskedelmi forgalomba.

A Reuters is beszámolt az innovatív koreai laborhúsról, amelynek előállításához a szöuli kutatók rizsszemekben „termesztették” a marhahússejteket. Jinkee Hong professzora a kutatás részleteit is bemutatta, amelyben rizsszemcséken tenyésztették az állati izom- és zsírsejteket a „rizsmarhahús” létrehozásához. 

A „műhúsos rizs” előállításához halzselatinnal vonták be a rizsszemeket, hogy segítsék a marhahússejteket a rizshez tapadni. Ezután Petri-csészékben 11 napig hagyták tenyészni, felszaporodni.

Az olcsóbb élelmiszertermelés, az állatjólét és a kisebb karbonlábnyom mellett a szakemberek különböző egyéb területeken is nagy jövőt jósolnak a páratlan koreai hibrid húsrizsnek. „Ha ipari méretben állítják elő, a termesztett hús az antibiotikumoktól is mentessé válhat. Ezzel csökkentheti a fogyasztók baktériumos rezisztenciájának kockázatát, amely már Európában becslések szerint 133 ezer halálesetet okoz évente”. Ez előlegezte meg Seren Kell, a Good Food Institute Europe tudományos és technológiai vezetője a koreai innováció kapcsán az Euronewsnak. Bár a szakember szerint a szöuli húsrizsnek nem lesz azonnali hatása az európai fogyasztókra, de demonstrálja, miként lehet a meglévő, széles körben termesztett növényeket a tenyészttett műhús termeléséhez alapanyagként felhasználni.

Műhús polipból és nem állati libamáj

Ami az európai piaci sikert illeti, az Euronews szerint van egy másik probléma is. A hibrid húsrizs ugyanis nemcsak áttetsző, de rózsaszín is. Bár az ázsiaiak kevésbé vonakodnak a rózsaszín rizstermékektől, de Jinkee Hong szerint már ez a szín is elriaszthatja az európai fogyasztót...

A szín még hagyján, az öreg kontinensen ennél sokkal nagyobb vitákat váltott máris ki a laborhús-ipar erősödése. Franciaországban ugyanis a Gourmet már kifejlesztett és élelmiszeripari célra is előállít szövettenyésztett „libamáj” termékeket, Portugáliában pedig már polipsejtek is termelnek műhúst. Hiába a sok kutatási eredmény, a fenntarthatósági, üzleti előnyök, egyelőre csak Szingapúrban, Izraelben és az Egyesült Államokban engedélyezik a laborhúsok kereskedelmét (ott sem minden államban), de ez EU-ban nem. Az uniós tagállamok közül például Olaszország és Magyarország jogszabályi tiltással radikálisan fel is lépett ellene. Olaszországban nemcsak a laboratóriumban szövettenyésztéssel előállított élelmiszerek, takarmányok előállítása tilos, azok behozatala, kereskedelme is. Mindezt szűk két évvel azután rendelte el az olasz kormány, hogy Szingapúr, majd – Florida állam kivételével – az Egyesült Államok is engedélyezte a laborhúsok értékesítését.

Pedig a globálisan felfutó fogyasztással, gyorsan bővülő gyártással, egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válnak a ma még borsos árú hús- és immár a tejalternatívák is. Csak idő kérdése, hogy új élelmiszer-ágazatként mikor kelnek árversenyre a klasszikus hús és tejiparral. A Föld túlnépesedése, a visszaszoruló állattartás miatt ez már is elkerülhetetlennek tűnik, hogy a hazai élelmiszer-inflációját ne is említsük.

 

A gazdákat védenék elvileg 

Olasz mintára Magyarország is betiltaná a szintetikus húsok gyártását és forgalmazását, csak a növényi húsimitátumokét nem. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter miután Olaszország tavaly novemberben – ez első uniós államként betiltotta – a szintetikus húsok gyártását és a forgalmazást. Nagy István azután számolt be erről, hogy fogadta Ettore Prandinit, az olasz Coldiretti termelői szervezet elnökét. Azt is elárulta, hogy a szabályozás témája szerepel majd Magyarország uniós elnökségének napirendjén is. A laborhús betiltását azzal indokolta a magyar miniszter, hogy meg kell becsülni a gazdák munkáját, mert nélkülük „nincs élelmiszer és nincs jövő.” Azt már nem a laborhús, inkább az ukrán mezőgazdasági termékek apropóján jegyezte meg, hogy „piacfoglalás történik”. Ebben a helyzetben, „kötelességünk megvédeni a magyar gazdák érdekeit”. Ezzel összhangban tavalyi évértékelőjében a miniszterelnök is foglalkozott a témával.

„Egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett – műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk” – elégelte meg Orbán Viktor, aki szerint „Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket. A tüntető, traktoros gazdák is azt mondták nekem, hogy az egye ezeket a divatos brüsszeli izéket, akinek két anyja van.”„Talán nem meglepő, hogy pár éve Ron DeSantis kormányzó is a farmereket akarta megvédeni, amikor betiltotta a laborhús árusítását az USA Florida államában. Igaz, nem Brüsszelre hivatkozott, hanem azzal indokolta a tiltást, hogy „Florida visszavág a globális elit terve ellen, hogy a világot arra kényszerítse, hogy Petri-csészében termesztett húst vagy bogarakat egyen.”

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!