Az igazinál sokkal gazdaságosabb és sült steak-ízű tenyésztett műhúst fejlesztettek ki tavaly a szöuli Yonsei Egyetemen. A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint a Kémiai és Biomolekuláris Mérnöki Tanszék kutatócsoportja által kifejlesztett laborhús íze hő hatására olyanná válik, mint a sülthúsé.
A marhabélszínben és a koreai laborhúsban ugyanis hasonló ízvegyületek vannak.
Persze, nem elsősorban e kulináris adottságok, sokkal inkább az üzleti és klimatikus lehetőségek miatt világraszóló a koreai innováció. A Jinkee Hong professzor vezetette kutatócsoport ugyanis nem szarvasmarha-, hanem szövettenyésztéssel, az igazinál 76 százalékkal költséghatékonyabban állította elő a por alakú laborhúst. Hab a tortán, hogy e sejtpor-húsban az értékes a fehérje is többszöre (48 százalék) a marhabélszínben (20,7 százalék), és duplája a csirkemellben lévőnek. Páratlan a fenntarthatósági előnye, hiszen a növekvő globális húsfogyasztás máris beláthatatlanul sok etikai és környezetvédelmi problémát okoz, térségenként már erőforrás- és élelmiszerhiányhoz is vezetett. Ilyen körülmények között a tenyésztett műhús „a jövő tiszta és környezetbarát élelmiszerévé válik” – előlegezik meg a dél-koreai kutatók.
Fotó: Pixabay
Arra utalnak, hogy az állattenyésztés globálisan évente hatmilliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki. De önmagában ez sem elég az innováció piaci sikeréhez: a valódi hús ízének és látványának utánzása, az előállítási költségek csökkentése továbbra is nagy kihívás és döntő lenne a műhús kereskedelmi sikeréhez. Bumgyu Choi, a tanulmány szerzője érthetően optimista. Szerinte az innováció „a jövőben alapja lehet a tenyésztett hús tömegtermelésének és költségcsökkentésének”. A por alakú tenyésztett hús pedig így reményei szerint a többinél várhatóan gyorsabban kerül kereskedelmi forgalomba.
A Reuters is beszámolt az innovatív koreai laborhúsról, amelynek előállításához a szöuli kutatók rizsszemekben „termesztették” a marhahússejteket. Jinkee Hong professzora a kutatás részleteit is bemutatta, amelyben rizsszemcséken tenyésztették az állati izom- és zsírsejteket a „rizsmarhahús” létrehozásához.
A „műhúsos rizs” előállításához halzselatinnal vonták be a rizsszemeket, hogy segítsék a marhahússejteket a rizshez tapadni. Ezután Petri-csészékben 11 napig hagyták tenyészni, felszaporodni.
Az olcsóbb élelmiszertermelés, az állatjólét és a kisebb karbonlábnyom mellett a szakemberek különböző egyéb területeken is nagy jövőt jósolnak a páratlan koreai hibrid húsrizsnek. „Ha ipari méretben állítják elő, a termesztett hús az antibiotikumoktól is mentessé válhat. Ezzel csökkentheti a fogyasztók baktériumos rezisztenciájának kockázatát, amely már Európában becslések szerint 133 ezer halálesetet okoz évente”. Ez előlegezte meg Seren Kell, a Good Food Institute Europe tudományos és technológiai vezetője a koreai innováció kapcsán az Euronewsnak. Bár a szakember szerint a szöuli húsrizsnek nem lesz azonnali hatása az európai fogyasztókra, de demonstrálja, miként lehet a meglévő, széles körben termesztett növényeket a tenyészttett műhús termeléséhez alapanyagként felhasználni.
Műhús polipból és nem állati libamáj
Ami az európai piaci sikert illeti, az Euronews szerint van egy másik probléma is. A hibrid húsrizs ugyanis nemcsak áttetsző, de rózsaszín is. Bár az ázsiaiak kevésbé vonakodnak a rózsaszín rizstermékektől, de Jinkee Hong szerint már ez a szín is elriaszthatja az európai fogyasztót...
A szín még hagyján, az öreg kontinensen ennél sokkal nagyobb vitákat váltott máris ki a laborhús-ipar erősödése. Franciaországban ugyanis a Gourmet már kifejlesztett és élelmiszeripari célra is előállít szövettenyésztett „libamáj” termékeket, Portugáliában pedig már polipsejtek is termelnek műhúst. Hiába a sok kutatási eredmény, a fenntarthatósági, üzleti előnyök, egyelőre csak Szingapúrban, Izraelben és az Egyesült Államokban engedélyezik a laborhúsok kereskedelmét (ott sem minden államban), de ez EU-ban nem. Az uniós tagállamok közül például Olaszország és Magyarország jogszabályi tiltással radikálisan fel is lépett ellene. Olaszországban nemcsak a laboratóriumban szövettenyésztéssel előállított élelmiszerek, takarmányok előállítása tilos, azok behozatala, kereskedelme is. Mindezt szűk két évvel azután rendelte el az olasz kormány, hogy Szingapúr, majd – Florida állam kivételével – az Egyesült Államok is engedélyezte a laborhúsok értékesítését.
Pedig a globálisan felfutó fogyasztással, gyorsan bővülő gyártással, egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válnak a ma még borsos árú hús- és immár a tejalternatívák is. Csak idő kérdése, hogy új élelmiszer-ágazatként mikor kelnek árversenyre a klasszikus hús és tejiparral. A Föld túlnépesedése, a visszaszoruló állattartás miatt ez már is elkerülhetetlennek tűnik, hogy a hazai élelmiszer-inflációját ne is említsük.
A gazdákat védenék elvileg
Olasz mintára Magyarország is betiltaná a szintetikus húsok gyártását és forgalmazását, csak a növényi húsimitátumokét nem. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter miután Olaszország tavaly novemberben – ez első uniós államként betiltotta – a szintetikus húsok gyártását és a forgalmazást. Nagy István azután számolt be erről, hogy fogadta Ettore Prandinit, az olasz Coldiretti termelői szervezet elnökét. Azt is elárulta, hogy a szabályozás témája szerepel majd Magyarország uniós elnökségének napirendjén is. A laborhús betiltását azzal indokolta a magyar miniszter, hogy meg kell becsülni a gazdák munkáját, mert nélkülük „nincs élelmiszer és nincs jövő.” Azt már nem a laborhús, inkább az ukrán mezőgazdasági termékek apropóján jegyezte meg, hogy „piacfoglalás történik”. Ebben a helyzetben, „kötelességünk megvédeni a magyar gazdák érdekeit”. Ezzel összhangban tavalyi évértékelőjében a miniszterelnök is foglalkozott a témával.
„Egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett – műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk” – elégelte meg Orbán Viktor, aki szerint „Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket. A tüntető, traktoros gazdák is azt mondták nekem, hogy az egye ezeket a divatos brüsszeli izéket, akinek két anyja van.”„Talán nem meglepő, hogy pár éve Ron DeSantis kormányzó is a farmereket akarta megvédeni, amikor betiltotta a laborhús árusítását az USA Florida államában. Igaz, nem Brüsszelre hivatkozott, hanem azzal indokolta a tiltást, hogy „Florida visszavág a globális elit terve ellen, hogy a világot arra kényszerítse, hogy Petri-csészében termesztett húst vagy bogarakat egyen.”
