Az állatok leölése nélkül előállítható, minőségi húsok iránti igény költséges és bonyolult előállítási lehetőségek kiaknázására sarkall bizonyos gyártókat. A Wired friss cikkében arról számolt be, hogy egy New York-i étteremben múlt héten a friss sushitekercsek és kacsatapas mellé bioreaktorban készült, fürjsejtekből „tenyésztett” libamájfalatkák is kerültek. Első hallásra bizarrnak tűnhet az egyébként évek óta működő, de még gyerekcipőben járó laboratóriumihús-előállítás. Ám a technológiának van létjogosultsága a Sydney-i székhelyű ausztrál húsipari vállalat, a Vow szerint, ami kereskedelmi forgalomba szánt libamájat állít elő – bioreaktorban.
A cég már be is indította a bizniszt: a hízott libamájából készült fogások a New York-i kóstolót követően máris hat szingapúri étterem étlapjára kerültek fel. A Vow vezérigazgatója, George Peppou úgy véli, hogy a laboratóriumban tenyésztett hús luxustermék, vállalatuk ezért ennek megfelelően igyekszik pozicionálni azt. Amennyiben az előállítás költségeit nézzük, valóban az. Éppen ez a technológiai Achilles-sarka. Már persze azon kívül, hogy a bioreaktorban készülő húsfélék nem mindenki számára kívánatosak.
Végy egy állati sejtet és szaporítsd: így növesztik a húsokat
A húsipari „újítók” számára a tilalmak és a kockázati tőke hiánya mellett a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az állati sejtek biorektorban – irányított körülmények között – történő tenyésztése hihetetlenül sokba kerül. A Wired 2021-es vállalati adatokra hivatkozva arról számolt be, hogy az előállítási költség termelési módszertől függően fontonként, vagyis nagyjából fél kilogrammonként 68 és tízezer dollár (jelenlegi árfolyamon körülbelül 27 ezer és négymillió forint) között alakul. Noha ez az összeg alacsonyabb, mint a korai kísérleti szakaszban tapasztalt, még mindig jócskán meghaladja az üzemi körülmények között nevelt csirkék húsáért elkért, félkilónkénti három dollárt.
A legnagyobb költséggel a sejtek növekedéséhez szükséges folyadékból, tápanyagokból és aminosavakból álló táptalaj, a sejtközeg biztosítása jár: ennek litere 400 dollárba (nagyjából 155 ezer forintba) is kerülhet. Egy kiló hús esetében a szükséges mennyiség több tíz liter is lehet, ami alaposan megdobja a gyártási költségeket – írja a Wired iparági szakértőkre hivatkozva. A lap kiemeli: részben ez az oka, hogy az erre specializálódott vállalatok jelenleg csak kis léptékben képesek gondolkodni és húst előállítani. Emellett a folyamat is meglehetősen macerás, ugyanis nem néhány sejtet kell tenyészteni, hanem hatalmas mennyiséget.
Fotó: Depositphotos
Ezt tartja a legnagyobb problémának a Wired által megszólaltatott Ido Savir, a csirketermékeket sejtkultúrával előállító izraeli SuperMeat vezérigazgatója is. Becsléseik szerint amennyiben sikerülne optimalizálniuk a termelést, akkor a fél kiló csirkehús ára körülbelül 12 dollár körül alakulna, ami az egyesült államokbeli szabadtartású csirkék árához közelít. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a jelenlegi tízliteres bioreaktorok helyett 25 ezer literesekben tenyészthessenek, ami egyelőre csak távlati cél a tömegpiacra koncentráló vállalat számára.
Ezzel szemben George Peppou a húspiac felső szegmensét célozta meg a cége által előállított libamájjal, amelynek hetven százalékát japán fürjsejtek teszik ki. A Vow parféját egyebek mellett egy 250 szingapúri dolláros (nagyjából 72 ezer forintos) kóstolómenü részeként is árulják. Peppou szerint ezen a területen a termékek luxuscikkekké pozicionálása a legnagyobb kihívás, és az, hogyan alakítsák a fogyasztók ezekkel kapcsolatos érzelmeit.
A terület két, finanszírozási szempontból vezető startupja a 2011-ben alapított, San Franciscó-i székhelyű Eat Just, és a 2015 óta Kaliforniában működő Upside Foods. Előbbi a tenyésztett húskészítmények mellett a tojás növényi alapú alternetíváinak fejlesztésén és piacra dobásán is dolgozik, utóbbi pedig elsősorban fenntartható húskészítmények előállításában jeleskedik.
A laborban tenyésztett hús a már említett körülmények miatt a közeljövőben még biztosan nem fogja elárasztani a piacot. Ugyanakkor az elérhetőség érdekében számos gyártó próbálkozik termelési költségei csökkentésével, mégpedig úgy, hogy a tenyésztett húst olcsó növényi alapanyagokkal keveri. A SuperMeat például olyan termékeket is gyárt bioreaktoraiban, amelyek körülbelül 30 százalékban tenyésztett hússejtekből, 70 százalékban pedig növényi alapanyagokból állnak. Hasonlóval jelentkezett az Eat Just is Szingapúrban: laborban előállított csirkecsíkjai mindössze három százaléknyi csirkesejtet tartalmaznak.
Érvek és ízlés: miért lehet jobb a mesterségesen gyártott hús ?
A laborban előállított hús, ezzel együtt a hagyományos hústermékek piacról való kiszorításának létjogosultságát iparági résztvevők azzal indokolják, hogy a termelésnek ehhez a módjához nincs szükség állattartásra, az azzal járó üvegházhatású gázok nagymennyiségű kibocsátására, sem állatkínzásra. A hagyományos liba- vagy kacsamáj ugyanis hízlalás, pontosabban tömés eredménye. Emellett a gyártók szerint a laborban előállított húskészítmények fogyasztása mellett szól az is, hogy tulajdonságaik és ízük hasonló a levágásra nevelt állatokéhoz.
Ezt erősítette meg a CNN riportere, Julia Horowitz is egy korábbi beszámolóban. Ő a brit Ivy Farm Technologies 600 literes bioreaktorában készült sejtalapú húsgombócából falatozott, ami elmondása szerint nem a klasszikus, omlós változat volt, ám íze megegyezett a hagyományos húséval: telt volt és pikáns. Azt viszont a laboratóriumban gyártott hús mellett kampányolók már nem igazán szokták említeni, hogy a sejtszaporítással gyártott élelmiszerek – nemcsak a hús, hanem például a tej is – jókora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. A tenyésztéshez felhasznált állati sejtek egyébként többféle forrásból származhatnak: biopsziából vagy akár tollból is.
Felválthatja-e valaha a hagyományos húst bioreaktoros versenytársa?
Amikor az élelmezéssel kapcsolatban etikai és fenntarthatósági kérdések merülnek fel, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a világ népességének nagy része él még mindig állattartásból, valamint növény- és zöldségtermesztésből. A laboratóriumban előállított húsok kereskedelmi forgalomba kerülésével és fogyasztásával ugyan idővel lehetne mérsékelni az élelmezési célokra tenyésztett állatok leölését a fejlett országokban, de azokon a vidékeken, ahol az állattartás nemcsak a táplálék biztosítását jelenti, hanem életformát és megélhetést is, valószínűleg soha nem helyettesítheti az élő állatok húsát.
Döcögős kezdet, korai eredmények
Az első tenyésztett húspástétomot rejtő hamburgert 2013-ban tálalták és mutatták be a világnak: a projekt több mint 300 ezer dollárba (nagyjából 119 millió forintba) került. Az Ivy Farm becslése szerint ma már ötven dollárból ki lehetne hozni egy ehhez hasonló burgert, de ez még mindig ötször annyiba kerül, mint Amerikában egy Big Mac. Laborban előállított húst, az Eat Just készítményét először 2020-ban, egy szingapúri étteremben bocsátottak kereskedelmi forgalomba, innentől pedig nem volt megállás. 2023 júniusában már arról írt a CNN, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) két cégnek, az Upside Foods-nak és a Good Meat-nek is zöld utat adott laboratóriumban tenyésztett csirketermékeik gyártáshoz és értékesítéséhez.
