“A tűző napon, az aszályban, az öreg gépparkkal gürcöljek a minuszért (a ráfizetésért)? Én ebből kiszállok!”
Így elégelte meg a több évtizedes, immár reménytelenné vált robotolását egy Hajdú-Bihar vármegyei gazda. Miután az aszályos 2022 után tavaly sem hozott egy növény se hasznot, és a piaci folyamatok alapján 2024-et is ilyen évnek gondolja, levonta a következtetést: “minden jel az irányba mutat, hogy nem kell itt erőlködni”. Döntött: 2024 végén befejezi a termést és bérbe adja mind a 300 hektárját…
Egyre többen döntenek így. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mező-, erdőgazdaságban és a halászatban a 2021-es 71 158-ről 2022-re 2654 darabbal, 68 504 darabra csökkent a működő agrárvállalkozások száma. A KSH adatai szerint a regisztrált agrárvállalkozások közül a legnagyobb számban az egyéni vállalkozók fejezték be a tevékenységet (-1261 fő), így a számuk novemberre 18 834-ra fogyott az elmúlt évben. Eközben a társas vállalkozások száma mindössze 32-vel, 13 067-re csökkent. Ez beleillik a másfél évtizedes trendbe, mert 2007-2020 között 31 százalékkal szűkült a gazdaságok mezőnye. Elsősorban az állattartó üzemekből van egyre kevesebb a csökkenő fogyasztással, de a válságban már a növénytermesztő üzemekből is. Utóbbiak közül főleg az egy hektárnál kisebb gazdaságok száma fogy rohamosan.
Tervezhetetlenül
Az ukrajnai orosz agressziótól, a gázai harcoktól, majd a Vörös-tengeri, húszi támadásoktól megzavarodott energia- és terménypiacok szélsőséges reakcióit látva pedig egyre rosszabb az agrárberkekben is a hangulat. Tervezhetelenné váltak a költségek, a bevételek, nő a kilátástalanság.
A tejtermelők, szarvasmarha- és baromfitartók után már a szektor gerincét alkotó szántóföldi növénytermesztők között is sokan tartanak attól, hogy a nehéz, veszteséges 2023 után még rosszabb jön. Még a klímaváltozással fokozódó időjárási kockázatok nélkül is 2024 a bedőlések éve lehet az agráriumban.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a lapunk által megkeresett szakmai érdekképviseletek nem is vállalkoztak arra, hogy értékeljék az idei kilátásokat. Informálisan azt a választ kaptuk, hogy a mezőgazdaság, azon belül a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége 2024-ben nem a termeléstől, vagy a kibocsátás volumenétől fog függni. Sokkal inkább az orosz-ukrán háború kimenetelétől, hatásaitól, a Hormuzi-szoros hajózhatóságától, a logisztikai-szállítási problémáktól. De hatással lesz a katonai konfliktusok kialakulása és eszkalálódása, Tajvan helyzete is. Az El Nino-jelenség, a nagy kiterjedésű időjárási problémák, aszályok kialakulása is erősen befolyásolja az idei, hazai gazdálkodás jövedelmezőségét. Emellett a német gazdatüntetés - magyar gazdákat is érintő uniós várható hatásairól - se feledkezzünk meg.
Nehéz így előre megtippelni, mennyi lesz idén a kukorica önköltsége. Még az egyes műveletek, például a szárítási díjat sem tudjuk előre kalkulálni, ami pár ezer forint, de akár 200 ezer forint is lehet. Pedig ez a sok közül csak az egyik kockázat, ami minden szezonban az aratásig tervezhetetlenné teszi például az észak-borsodi térségben gazdálkodó Sztrakon Zsolt egész éves munkájának eredményét is. Az önköltség hektáronként így 300-600 ezer forint körül is ingadozhat, kicsi a mozgástér. A munkabéren, a gépalkatrészeken, az amortizáción, a növényvédő szereken, a vetőmagon nem tud spórolni. Legfeljebb a műtrágyán takarékoskodhatna, hektáronként alig pár tízezer forintot spórolva, de szakmailag ezen nem érdemes. Ezért is bízik abban, hogy - a tavalyihoz képest - az idén már drasztikusan tudja majd az önköltséget csökkenteni. Míg 2023-ban az energia, a műtrágya, a növényvédőszer ára is az egekben volt, az idén már jóval kisebb. A komplex (N-P-K) műtrágya ára például a tavalyihoz képest jelentősen csökkent mint ahogy a csak nitrogén-tápanyagé is. A növényvédő szerek, itt-ott a vetőmag árában is határozott a csökkenés. Gyakran további kedvezményekre is hajlanak a nagy forgalmazók, hogy a piaci részesedésüket megőrizzék. “Ha sikerül leszorítani az önköltséget, miközben a termés és az árbevétel is nagyjából akkora lenne mint tavaly, már jobban járnánk” - tervezget a gazda. Jobban járna, de ez is csak a napi túléléshez lenne elég.
Nem jut fejlesztésre
A kukorica jelenlegi, tonnánként 55-60 ezer forintos felvásárlási árával nem jut pénz az égetően szükséges fejlesztésekre. Ahhoz, hogy a versenyképességét jelentősen javító beruházásokba kezdhessen az idén várható EU-s pályázatokkal, tonnánként legalább 80 ezer forintos kukorica- és búza felvásárlási árra lenne szükség. A beruházásokhoz a napraforgó tonnánként 110-120 000 forintos ára is kevés, mert közepes termésnél, a hektáronként 400 ezer forintos árbevétel sem elfogadható a jelenlegi költségszinteken. Tehát, ha 2024-ben nem nőnek a terményárak, vagy nem lesz kimagaslóan jó a termés, hiába csökkent az önköltség, a gazdák megint nem fognak jó évet zárni.
Pedig, a borsodi térségben ez már a harmadik szűk esztendeje lenne a gazdáknak. Tavaly a csökkent árak miatt, 2022-ben az aszály miatt volt rossz ez az eredmény. Igaz, “2021 kimagaslóan jó év volt nálunk” - idézi fel Sztrakon Zsolt. Abban az évben jó volt a termés és az önköltség még csak a töredéke a mostaninak. Az ukrajnai háború hírére megugrottak ugyanis a terményárak. Már 2021 őszén tonnánként nyolcvanezer forintra nőtt ősszel a kukorica, százezerre a búza ára, a napraforgóé is bőven 300 ezer fölé ment. De utána, az olcsó ukrajnai áru dömpingje miatt, zuhanni kezdtek a terményárak.
Aszályos év után nőtt a kibocsátás
2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ez 6,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál - olvashatjuk a KSH tájékoztatójában. A bővüléshez a teljes termelési volumen 25 százalékos emelkedése járult hozzá. Az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala 15 százalékkal csökkent. A növénytermesztés volumene 44 százalékkal nagyobb, az állattenyésztésé fél százalékkal lett kisebb. Az egyes szántóföldi növényeknek azért lett rekordmagas a volumene, mert az előző bázisév súéyosan aszályos volt.
Ilyen előzmények után véli úgy a borsodi gazda, hogy jogosan pesszimista a termelők jelentős része. Azért persze bízik abban, hogy talpon marad a mezőgazdaság, ez az ország érdeke is. Ha azonban még egy-két nehéz év jön, akkor nagy lesz a baj, és nem csak a gazdáknál. Ha ugyanis borúlátó a termelő, az magával rántja az egész háttéripart. Máris tapasztalhatjuk, hogy sokfelé leállt a gép-, a műtrágya-, részben a növényvédőszer-értékesítés is.
Ilyenkor önmagában még egy jól kiírt pályázat sem képes a piacnak lökést adni. Ha nyernek is a termelők a pályázaton, nem biztos, hogy megvalósítják a beruházást a jelenlegi bizonytalan helyzetben. Annál is inkább, mert a beruházási pályázatoknál az önerőhöz - az uniós előírások szerint - nem vehetnek igénybe kamattámogatott hitelt, csak piacit, ebből kell megelőlegezni a beruházást. A kamattámogatással ugyanis meghaladná a “támogatási intenzitás” a megengedett mértéket. A jelenlegi magas piaci kamatokkal pedig sok gazda nem akarja, nem is tudja előteremteni a pályázatokhoz az önerőt, mert nem hitelképes. Nincs elég fedezete, veszteséges a termelése. Ez már a gépeladásban is meglátszik. Az óévben egyharmadával kevesebb, mindössze alig több mint háromezer traktort adtak el itthon, mint 2022-ben.
2024 a túlélésről szól
„Jelenleg a szántóföldi növénytermesztésben látunk kockázatot”. Így értékelte Szabó István, az OTP Bank Agrár és Élelmiszer-gazdasági Értékesítési igazgatója a szektor finanszírozásának egyik nehézségét az Agroinform.hu-n. Azoknak a termelőknek, akik nem rendelkeznek megfelelő tartalékkal, 2024 is nehéz év lesz, és vélhetően a túlélésről fog szólni. “Sajnos azt tapasztaltuk, hogy az ügyfelek adósminősítése romlott a külső körülmények hatására” – állapította meg Szabó. Azt is elismerte, hogy “ilyen komplikált időszakban sajnos szigorúbb feltételek fogadják az ügyfeleket alszektoroktól függetlenül”. Jó hír viszont, hogy elkészült már a 2024. évi pályázati menetrend az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére. Összesen 69 egymástól független pályázati lehetőség közül választhatnak 2024-ben.
Pedig már a gazdák túlélése múlik a fejlesztésen, a hatékonyság javításán, hiszen az Ukrajnából az EU-ba érkező olcsó terményekkel nem tudnak versenyezni. Sok gazdának nehéz döntést kell meghozni, érdemes-e neki itthon gabonát termelni, vagy válasszon más alternatívát?
Veszélyes alternatívák
“Magyarországon, az ötmillió hektár szántón, azért sem vethetünk csak alternatív növényeket: mákot, csillagfürtöt, szóját, mert nem tudjuk eladni” - állítja évtizedes rutinnal Sztrakon Zsolt. A “pénzes” növénynek tartott olajtököt például pár éve a korábbi terület háromszorosán vetették. Akkora lett a felesleg, hogy nem tudták eladni, de tárolni sem a gazdák, miközben egymillióról 400 ezer forintra zuhant a tonnánkénti felvásárlási ára. Mások a mákkal próbálkoznak, de ha ennek is a többszörösére, 15 000 hektárra nő a vetésterülete, félő, ez sem kell majd. A felvásárló diktálja majd az árát, ha egyáltalán hajlandó átvenni…
Akku-nagyhatalom
A gazdáknak az is egyre égetőbb kérdés, hogy az előbb-utóbb EU-taggá váló Ukrajna szomszédságában, az akkumulátor-nagyhatalommá váló Magyarország - egy, vagy több esetleges üzemi balesettől elszennyeződő - talaján termelt élelmiszernek milyen lesz a megítélése? A nyugat-európai, tengerentúli vevők erősödő zöld előítélete ellenére is kapós marad-e a külpiacokon, vagy egyre nehezebben lehet majd eladni? Ne legyen igaza a cikkünk elején kiábrándult gazdának, hogy ideje másba fogni, és nem csak itthon… Erre utal a német DZ Bank elemzése is, amelyről az agrarheute.com számolt be. Eszerint a 2022-es 256 ezerről 2040-re alig százezerre csökken az ottani gazdaságok száma, miközben az átlagos üzemméret kevesebb mint 65 hektárról 160 ha-ra nő.
Traktoros tüntetések EU-szerte: a jövő a tét
Egy héten át tiltakoztak a termelők Németországban. Berlintől Münchenig országszerte százezer traktorral torlaszolták el az autópályákat, a nagyvárosi bevezetőket. Az volt a céljuk, hogy Olaf Scholz kancellár - a megszorítási csomagja részeként - ne szüntesse meg az üzemanyagok adó-visszatérítését és a gépeik adómentességét. A tiltakozás hatására a Bundestag január végén dönt az ügyben.
Közben a már napok óta tiltakozó román gazdák január közepén lezárták a magyar-román határon a urziceni (csanálos-vállaji) határátkelőt és több más romániai helyszínen is folytatódtak a forgalomlassító felvonulások - tudósított az MTI. A gazdák a kamionosokkal együtt követelik, hogy csökkentsék a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját, emeljék meg a hektáronkénti állami támogatást, kompenzálják az aszály okozta veszteségeket és töröljék el a gázolaj jövedéki adóját. Emellett többek között a parlament létszámának csökkentését, az 50 százalékos jövedelemadó csökkentését, a kisebb cégeknél az elektronikus számla eltörlését is követelik, és azt, hogy tiltsák meg a külföldiek földvásárlását.
Valójában ennél is többről, a szektor európai jövőjéről van szó. Nagy István magyar agrárminiszter legalábbis így kommentálta az M1 csatornán a német traktoros demonstrációt. Szerinte a német kancellár ugyanis még mindig Ukrajna támogatását tartja elsődlegesnek, miközben országában a gazdák jelentős problémákkal néznek szembe, és “veszélybe kerül az élelmiszer-szuverenitás is”. A miniszteri értékelés szerint ugyanis az EU belső piaca felborult. “Miközben az európai gazdáknak szigorú feltételek mellett kell termelniük, addig az Európai Unió megnyitotta piacait Ukrajna előtt, ahol semmilyen szabályt nem kell betartani” - figyelmeztetett Nagy István.
Bár a szigorú uniós elvárások a hazai Nemzeti Stratégiai Tervbe is bekerültek, a magyar gazdák - a német kollégákkal szemben - demonstráció nélkül veszik tudomásul a romló kilátásaikat és csöndben döntenek a jövőjükről.
