„A kenyér mellett a burgonya a másik igen fontos élelmiszer, amelynek nemcsak múltja, hanem jövője is van a térségben” – elevenítette fel a Telex Nagy István agrárminiszter 2021-es mondatát, amelyet az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ megnyitóján mondott. A lap azt próbálta kideríteni, hogy mit csinált a központ az elmúlt években.
Az együttműködés hátterében az állt, hogy Üzbegisztánban tíz év alatt másfélszeresére nőtt a lakosság, a krumplifogyasztás megháromszorozódott, a termelés viszont nem tudta követni a keresletet, ezért az árak jelentősen emelkedtek. Magyarország számára a projekt illeszkedett a keleti nyitás politikájába, és mivel a költségeket az üzbég fél állta, Magyarország technológiát, tudást és burgonyafajtákat adott át, cserébe diplomáciai és üzleti lehetőségekhez jutott.
A központ Taskentben működik, a munkát azonban Magyarországról irányítják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói, akik évente csak néhányszor utaznak ki Üzbegisztánba. Azóta közös mesterképzés indult a Taskenti Egyetemmel, valamint programok Kirgizisztánban és Azerbajdzsánban is. A magyar burgonyafajták előnye, hogy jobban bírják a száraz klímát és ellenállóbbak a betegségekkel szemben.
Fotó: Pexels
Jelenleg hat magyar fajta próbatermesztése zajlik, ezek közül öt már bekerült az üzbég fajtajegyzékbe. A MATE szerint 2026-ra üzletekben is megjelenhetnek az ezekből termesztett burgonyák. A cél, hogy a helyi termelők licencdíjért vásárolják a magyar szaporítóanyagot. A mostani 1,7 hektáros felszaporítási területet jövőre tíz hektárra bővítenék.
A rektor, Gyuricza Csaba elmondta, hogy hosszabb távon új, szárazságtűrő fajták fejlesztését is tervezik. Az együttműködés határozatlan időre szól, és ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, a közös munka folytatódik.
