Remek felcsúti szántóra is lehet licitálni a június 22-től július 14-ig tartó állami földárveréseken - derül ki a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) hirdetményeiből. Persze nem olcsó mulatság a felcsúti föld megszerzése: a július 4-i árverésen 375 millió forintról indul a licit a 106 hektár szántót és némi fásított területet tartalmazó csomagra. Problémát okozhat, hogy a földnek amúgy van használója, akinek a szerződése 2032-ig érvényes. Az esetleges új tulajdonos (ha az nem a jelenlegi használó lesz) pedig dönthet úgy, hogy felbontja vagy új feltételekkel módosítja majd a szerződést.
Az Agrárminisztérium még májusban jelentette be, hogy újabb állami földterületek, ezúttal a 10 hektár térmértéket meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdálkodókhoz. Az agrártárca az intézkedéssel elvileg a kis- és közepes gazdaságokat és a helyi termelők földhöz juttatását támogatja. Az árverések során mintegy 22 ezer hektár állami földterületet hirdetnek meg szerte az országban. Mivel egy hektár szántó piaci értéke mintegy 2-3 millió forint, ezért akár 50 milliárd forint bevétele is lehet a költségvetésnek, ha a kikiáltási áron minden licitálás eredményes lesz.
Jelentős méretű területekről van szó, de csak töredéke a korábbi évek árveréseinek. Tömeges mértékben nem tartok mutyitól és az sem várható, hogy Mészáros Lőrinc venné meg a földeket. Reményeim szerint valódi verseny lesz, amit az is segíthet, hogy az Európai Unió is élénken figyelni szokta az ilyen árverések törvényességét
- mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász.
A szakember elvi alapon is csak helyeselni tudja a privatizációt, mert meggyőződése, hogy magántulajdonban hatékonyabban lehet a földeket megművelni, mint állami kézben. Problémát abban lát, hogy a most áruba bocsátott állami területek jelentős részén agrárcégek gazdálkodnak, amelyek, ha elveszítik a földjeiket, az akár milliárdos veszteségeket is okozhat. Nem kizárható a pereskedés sem, ha az új tulajdonos esetleg megemelné a bérleti díjat. Raskó György szerint vélhetően a tulajdonosnak adnának igazat a bíróságok, így a bérlő vagy vállalja a díjemelést vagy felbontják a szerződést.
A korábbi állami földárveréseken persze bőven akadhattak mutyik. Ángyán József, az Orbán-korszak egykori vidékfejlesztési államtitkára kitartóan kutatja a megyei földárverések adatait, és egész jó találati aránnyal tárja fel a politika térfoglalási kísérleteit a mezőgazdaságban. Két éve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földárverésekről készített összegzést, és a Népszava beszámolója szerint ott is rábukkant politikai kötődésű nyertesekre.
Szembetűnő, hogy a bérelt, de árverésre meghirdetett állami földek jelentős részét vagy akár egészét maguk a bérlő cégek tulajdonosai, vagy a gazdasági családi érdekkörük tagjai vásárolták fel – olvasható a volt államtitkár tanulmányában. Ángyán József szerint ezeknél a területeknél előzetes egyeztetés történhetett, magyarán, azokat a földeket bocsátották zömmel árverésre, amelyekre maguk a bérlők áhítoztak.
Kicsit meglepő módon amúgy nemcsak Békés vagy Tolna vármegyékben, hanem Budapesten is lesz földárverés, a Fővárosi Földhivatal Bosnyák téri épületében, július 7-én. Soroksári legelőre és kivett mocsárra lehet licitálni. Aki tulajdonos akar lenni, annak minimum 162 millió forintot kell letennie az asztalra.
