Az a cél, hogy Magyarország térségeit minél inkább az Európai Unió fejlettségi átlagára emeljük - mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Siófokon. Latorcai Csaba a FÁN Group Kft. konferenciáján hozzátette: mindezt úgy kell tenni, hogy a már nemzetközi viszonylatban is erős térségek tovább erősödjenek. Ez a következő hétéves fejlesztéspolitikában a legerősebb paradigmaváltás - húzta alá.
Azt mondta, az elmúlt hét évben a magyar régiók felemásan teljesítettek. Mindegyik régió fejlődött, de Budapest és Közép-Magyarország nagy lépést tett előre. Budapest az egy főre eső GDP-t tekintve megelőzte Bécset, de Prága, Bukarest és Varsó még előrébb van. "Az a dolgunk, hogy a nemzet fővárosát erősítsük tovább, hogy régiós mércével mérve is versenyképes legyen" - fűzte hozzá. Elismerte, hogy a többi régió nem tudott ilyen kitörést produkálni.
Előadásában kitért arra, hogy 2010 és 2021 között Budapesten az egy főre eső GDP az EU átlagának 144 százalékáról 156 százalékára nőtt, a Közép-Dunántúlon 57-ről 70, Észak-Magyarországon 50-ről 52, a Dél-Dunántúlon 45-ről 51 százalékra emelkedett. A járások egynegyedében átlag felettiek, az ország háromnegyedében átlag alattiak a bruttó bérek. Közölte, a cél, hogy a fejlesztéspolitika fókuszába az ország ezen háromnegyedét kitevő járások kerüljenek.
Miközben az EU-s tagállamok a források 82,5 százalékát hívták le, Magyarország a 90 százalékát. Még ebben az évben 500 millió euró forrás érkezik minden korlátozás nélkül Magyarországra, amiből vállalkozások fejlesztéseit finanszírozzák. Bízik abban, hogy már az év végére megérkeznek a hiányzó európai uniós források. A gazdaság szereplői a támogatások hiányát sok tekintetben nem is nagyon veszik észre, hiszen a költségvetés megelőlegezi azokat, és meghirdetik a fejlesztési lehetőségeket - fűzte hozzá.
Mindenek felett álló cél, hogy 2030-ra Magyarország legyen az EU öt legélhetőbb országának egyike. Nem azt szeretnék elérni, hogy az egy főre vetítve a legtöbbet fogyasztók között legyen az ország, hanem azt, hogy "jól, szépen és elégedetten éljenek az emberek" - fogalmazott.
Többek között megemlítette, hogy Belső-Somogy, valamint Tolna és Baranya vármegye nem tudott élni a lehetőségeivel úgy, ahogy más régiók, ezért erre a térségre különös figyelmet kell fordítani. Mint mondta, Pécset újra iparosítani kell, Debrecenben ez már elkezdődött, és Szegeden is indulnak beruházások a következő években.
Latorcai Csaba jelezte, a 2021-27-es EU-s ciklusban 14 ezer milliárd forint áll az ország rendelkezésére, ebből négyezer milliárd forint vidékfejlesztési forrás már jelenleg is elérhető. A fennmaradó tízezer milliárd forinton belül a legmeghatározóbb a cégek versenyképességére és a területi fejlesztésekre fordított forrás. A gazdaság zöldítésére 1600 milliárd forintot, emberi erőforrás-fejlesztésre 1300 milliárd forintot terveznek. (MTI)
