A brüsszelező, háborús kormányzati retorika és a jogállamisági eljárás miatt elzárt uniós pénzcsapok, elmaradt fejlesztések után a hazai agrárberkekben sokan szinte csodát vártak a magyar EU-elnökségtől. Azt remélik, hátha ez is segíteni tud a hatékonyságban, versenyképességben, hozamokban leszakadó termelők felzárkózásában az uniós átlaghoz. Főleg azután, hogy “a háborús inflációtól”, a legyengült forinttól elszállt termelési költségeiktől súlyosan veszteséges gazdákat szebb jövővel: az új EU-s Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti Stratégiai Tervében meghirdetett “minden idők legnagyobb” 1500 milliárd forintos pályázati forrásával lelkesíti az agrárvezetés.
Fotó: Depositphotos
A korábbi kormányzati kommunikáció alapján arra előre számítani lehetett, hogy az ukrán termékek behozatalának további szabályozása napirendre kerül. Arra is, hogy például a laborhúsnak, az élelmiszer pazarlásnak megálljt javasol majd a magyar elnökség, de több EU-támogatást kezdeményez az állatjólét, az öntözéses gazdálkodás, a tengeri halászat helyett az édesvízi halgazdálkodásra, a talajvédelem elősegítésére.
Pár nappal a július 1-i start előtt lehullt a lepel, amikor a kormany.hu-n megjelent a célokat összefoglaló: A magyar EU-elnökség törekvése, hogy a mezőgazdaság a legfontosabb ügyek között legyen című írás.
Irányt mutatunk?
Eszerint a magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy “a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé” - jelentette be a cikkben Nagy István az EU-s agrárminiszterek tanácskozása után Luxemburgban. Magyarország ugyanis azt szeretné elérni, hogy “a jövő agráriuma válságálló, versenyképes, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú legyen”.
A távlati célok előtt/mellett a magyar elnökség az előző, belga által le nem zárt agrárdossziékat is továbbviszi, de újakat is nyit. Ilyen lesz az “élelmiszer-pazarlás elleni fellépés” vagy a talajvédelem. A miniszter szerint Magyarország a következő Európai Bizottságnak is irányt akar mutatni az égető mezőgazdasági tennivalókban.
Százmilliárdot, azonnal!
Annál is inkább, mert a magyar elnökség alatt olyan “tanácsi következtetéseket” is el kell fogadni az uniónak, hogy milyen legyen az elkövetkező öt év közös agrárpolitikája, és milyen egyszerűsítések, új szabályok lépjenek életbe. Ez azért is sürgető, mert tavasszal sok tagállamban tömegesen tiltakoztak a gazdák az agráriumot sújtó EU-s intézkedések ellen. Itthon a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöksége - több kelet európai országhoz hasonlóan -, azonnali intézkedést és legalább 100 milliárd forint keretösszegű programot kért a kormánytól az önhibájukon kívül bajba került termelők megsegítésére, a tömeges csődök elkerülésére, a hazai élelmiszer-ellátás biztosításának megőrzésére.
De a szövetség szerint is a probléma uniós szintű. A termelők tömegei önhibájukon kívül váltak veszteségessé a háború piaci hatásai, a beáramló ukrán gabona és az elhibázott uniós szabályozása következtében. E téren a MOSZ szerint a kelet európai gazdálkodók, ezen belül is a magyar termelők vannak a legnagyobb bajban. “Nálunk a legalacsonyabbak a felvásárlási árak és legmagasabbak az input költségek” - érvelt a MOSz.
Más piaci szereplők szerint is válaszúthoz érkezett az EU mezőgazdasága, mert a jelenlegi gyakorlat már nem fenntartható. El kell dönteni tehát, hogy folytatja-e a korábbi termelést, vagy az olcsó tömegtermékeket a jövőben már csak importálva átáll a csúcs-élelmiszerek előállítására.
Egyszerűbb és hatékonyabb agrárpolitikát
A magyar agrárminiszter minden esetre bizakodó. "Azt reméljük, hogy a jövőben egy olyan új közös agrárpolitikát tudunk megvalósítani, ami sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lesz" - árulta el a magyar EU-elnökség indulása előtt.
Kell is a remény, mert a sebtiben megkezdett csatlakozási tárgyalások fényében nem csak az Ukrajnával határos kelet-európai országok, így hazánk termelőit főleg az érdekli, hogy az elnökség hogyan rendezi az árakat letörő, a piacokat elárasztó ukrán “gabonadömpinget”.
Nos, Nagy István szerint ezzel kapcsolatban a magyar elnökség feladata lesz feltárni és az Európai Bizottságnak jelezni azokat a folyamatokat, hogy mi is történik az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel. “Abban vagyunk érdekeltek, hogy a legfrissebb és a leghitelesebb adatokat tegyük le az asztalra, és gyors válaszreakciókat érjünk el" - ismerte el Nagy István. Azaz, hogy az EU-ba érkező minden élelmiszerre, mezőgazdasági termékre ugyanaz a termelési szabály vonatkozzon, és ezeknek érvényesnek kell lennie minden, az unióban előállított termékre is.
„Az EU-nak át kell gondolni a stratégiáját”
Ezt javasolta az unió vezetésének Bárány László, a hazai csirketermelés és -feldolgozás csaknem felét adó Master Good cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője az Mfor.hu-nak eljuttatott közleményében. Több ország, Hollandia, Olaszország, Svédország, Finnország, Lengyelország és Magyarország tiltakozása ellenére - Belgium tartózkodása mellett - az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa ugyanis júniusban végül elfogadta azt a Zöld Megállapodást, amelynek már a tervezete is a gazdák tiltakozását váltott ki. Olyan aggályok miatt, mint a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás, a szubvenciók csökkentése és a versenyképtelenség az olcsóbb, alacsonyabb szabványú importtermékekkel szemben.
„Az Európai Unió olyan magas és szigorú klímavédelmi célokat tűzött ki, mint sehol máshol a világon. Európának irány kell mutatni a világnak. Azt viszont látni kell, hogy az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken” -
emlékezetet Bárány László. Az ügyvezető szerint a kontinensen élő félmilliárd ember nem fogja megváltani a világot. A gazdatüntetések arra irányultak, hogy az Európai Unió a Zöld Megállapodás elfogadásával ne tegye teljesen tönkre a saját agrár-élelmiszeriparát.
