Elkeseredett hangú nyílt levelet küldött a kormánynak nemrégen a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöksége. Eszerint itthon, még az átlagos termelési színvonal felett is, veszteségessé vált tavaly a meghatározó növények termesztése, és az idei kilátások sem jók. A felvásárlási árak ugyanis jóval nagyobb mértékben csökkentek, mint ahogyan a termeléshez szükséges inputanyagok (főleg a műtrágya, a növényvédő-szer) ára mérséklődött. Ráadásul – állapítja meg a szövetség – a megtermelt növényekre alig van kereslet.
Kérdéses a túlélés
Akkora a baj, hogy az elnökség – név nélkül az Országgyűlés fideszes alelnökére hivatkozva – hektáronként átlagosan 94 ezer forint veszteségről számolt be. Mivel ekkora mínuszt sok esetben még az elmúlt évek tartalékai sem képesek fedezni, a „termelők tömegei számára a túlélés is kérdésessé vált”. Az elnökség a bajok mögött uniós okokat lát. Az elmúlt hónapok Európa-szerte tapasztalt agrárdemonstrációi alapján azt állapítja meg, hogy „a termelők tömegei váltak önhibájukon kívül veszteségessé a háború piacra gyakorolt negatív hatásai, a beáramló ukrán gabona és az elhibázott uniós szabályozás következtében”. Főleg a magyar termelők vannak bajban. Nálunk ugyanis a legkisebbek a felvásárlási árak és legnagyobbak az inputköltségek. Mindezek alapján tömeges csődveszélyre figyelmeztet az elnökség.
Fotó: Depositphotos
Ritka eset, hogy a MOSZ és „az Országgyűlés fideszes alelnöke” helyzetértékelése szinte betűre egyezik. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke ugyanis még februárban a Hír TV-ben ugyancsak az agrárkrízisről beszélt. Hat uniós tagállam, köztük Magyarország agrárkamarája akkor arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy kötelessége megvédeni az EU belső piacát!
Jakab szerint erről a kötelességéről azonban megfeledkezett a testület, mert –mint mondta – „nekik fontosabb az ukrán piac és az ukrán agrárgazdaság, mint az EU belső piaca”, amelyet az ukrán árukkal tönkretettek.
A parlamenti alelnök is elismerte, hogy a termelők „ellehetetlenülnek, nincs jövedelem, az áraknak nincs jövedelemtartalma”.
Tönkremegy a gabonatermesztő
A német, a francia, a spanyol, az olasz, a holland tüntetéseken a gazdák megfogalmazták, hogy elmentek a falig: nincs tovább! „A lengyelek –átszámítva – 87 ezer forintot veszítenek egy hektáron, ha gabonát termesztenek. Ez nálunk százezer forint, ennyi a veszteség” – ismerte el a Magosz elnöke. Egy gabonatermesztő gazda tehát nálunk teljesen tönkremegy, és így jár a gazdasága. Azt is működésképtelennek tartja, ha a gazda úgy próbál boldogulni, hogy közben eladja a földnek egy részét, és visszabérli, hogy túl tudja élni ezt a válságot.
Mindezért Jakab István az Európai Bizottságot, az agrárbiztost vádolta, akinek szerinte feladata, hogy megvédje a gazdákat, de úgy véli, ezt nem teszi. A Magosz elnöke szerint nem csak az okozza a bajt, hogy az EU nem védi meg a belső piacát és nincs az agrártermékek árának jövedelemtartalma, az adminisztrációval is túlzottan terhelik a gazdákat. Ráadásul olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek meg, vagy vannak éppen tárgyalás alatt, amelyekkel még nagyobb mennyiségben hoznák be az EU-ba harmadik országokból az árukat. Az is súlyos probléma, hogy az unióban számtalan (klíma-, környezet-, természet-, állatvédelmi, állatjóléti) előírás is vonatkozik a termelésre. Azt viszont senki nem ellenőrzi, hogy a harmadik országból behozott élelmiszer, élelmiszer-alapanyag esetében milyen előírásokat tartottak, vagy nem tartottak be. Külön kiemelte az olyan veszélyes növényvédő-szerek alkalmazását, amit az unióban már régen betiltottak.
Jakab István azt sem tartotta véletlennek, hogy éppen egy Ukrajnából érkezett szállítmányból mutatták ki, hogy génmódosított. Mint mondta, jelezték is a tárcának, hogy nem szúrópróbaszerűen, hanem minden tételt ellenőrizni kellene. A parlament alelnöke ki is hangsúlyozta, hogy az Unió közösségét, a közösségi piacot védeni kell. Ezt vámokkal lehet megvalósítani, „nem egy háborúban álló, hatalmas agrárpotenciállal rendelkező ország számára teljes vámmentességet biztosítani” – fejtette ki az álláspontját. „Mi nem leszünk agrárskanzen, el kell köszönni ettől a társaságtól minél hamarabb” – hangsúlyozta még jóval a június 9-ei hazai választások előtt a parlamenti alelnök. Megelőlegezte, ha megváltoznak az erőviszonyok, végre olyan gazda- és polgár -központú döntés születik, olyan agrárprogram, amely valamennyi uniós polgár érdekeit szolgálja. „Egészséges környezetet biztosítunk, és egészséges élelmiszert állítunk elő, a harmadik országból érkező termékeket pedig szigorú vizsgálatnak vetjük alá”.
Bezzeg a lengyelek!
Az „Esélyt a túlélésre!” címmel megfogalmazott MOSZ-elnökségi dokumentum viszont a brüsszeli apparátus lecserélése helyett – más uniós tagoknál bevált mintára – legalább százmilliárd forintos magyarországi mentőprogramot sürget a termelők életben maradásáért.
A lengyel kormány például hektáronként – átszámítva – mintegy 80 ezer forintnak megfelelő értékű plusztámogatással segíti a gazdákat. Nálunk is azonnali, érdemi intézkedésre tart szükségesnek a MOSZ, amely korábban már tett erre javaslatot, bár a lyukas költségvetést látva, nem sok eredménnyel. A MOSZ szerint azonban a költségvetés helyzete nem lehet kifogás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is képes volt 50 milliárd forintot juttatni a kormány, mert súlyos hiba lenne magára hagyni a termelőket, a falusi közösségeket. A tömeges csődök elkerülése, a vidék megmaradása, a hazai élelmiszer-ellátás biztosításának megőrzése nemzeti érdek.
Élelmiszer-szuverenitás
A magyar EU-elnökség prioritása, hogy újra a gazdálkodókat kell az uniós agrárpolitika középpontjába állítani. Ezzel fogadta Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát Budapesten Nagy István agrárminiszter. Az európai gazdák – az élelmezés-biztonságot garantálva –alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós állampolgárnak. Erre tekintettel kell a miniszter szerint a következő programozási időszakban meghatározni az ágazat hozzájárulását a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitás. Az európai mezőgazdaságot Nagy István szerint meg kell szabadítani a szélsőséges zöld ideológiától. A július 1-jétől belépő magyar elnökség ezért azon fog dolgozni, hogy a tanács olyan javaslatot tegyen a következő Európai Bizottság számára, amely helyreállítja a környezeti és versenyképességi szempontok között megbomlott egyensúlyt a 2027 utáni új Közös Agrárpolitikában.
