6p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hektáronként már csaknem százezer forint veszteséget termelnek. Akkora a baj, hogy az élelmiszerellátás biztonsága, a termelők érdekében azonnali intézkedéseket és programot sürget a második legnagyobb agrár-érdekképviselet.

Elkeseredett hangú nyílt levelet küldött a kormánynak nemrégen a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöksége. Eszerint itthon, még az átlagos termelési színvonal felett is, veszteségessé vált tavaly a meghatározó növények termesztése, és az idei kilátások sem jók. A felvásárlási árak ugyanis jóval nagyobb mértékben csökkentek, mint ahogyan a termeléshez szükséges inputanyagok (főleg a műtrágya, a növényvédő-szer) ára mérséklődött. Ráadásul – állapítja meg a szövetség – a megtermelt növényekre alig van kereslet.

Kérdéses a túlélés

Akkora a baj, hogy az elnökség – név nélkül az Országgyűlés fideszes alelnökére hivatkozva – hektáronként átlagosan 94 ezer forint veszteségről számolt be. Mivel ekkora mínuszt sok esetben még az elmúlt évek tartalékai sem képesek fedezni, a „termelők tömegei számára a túlélés is kérdésessé vált”. Az elnökség a bajok mögött uniós okokat lát. Az elmúlt hónapok Európa-szerte tapasztalt agrárdemonstrációi alapján azt állapítja meg, hogy „a termelők tömegei váltak önhibájukon kívül veszteségessé a háború piacra gyakorolt negatív hatásai, a beáramló ukrán gabona és az elhibázott uniós szabályozás következtében”. Főleg a magyar termelők vannak bajban. Nálunk ugyanis a legkisebbek a felvásárlási árak és legnagyobbak az inputköltségek. Mindezek alapján tömeges csődveszélyre figyelmeztet az elnökség. 

A termelők tömegei váltak önhibájukon kívül veszteségessé
A termelők tömegei váltak önhibájukon kívül veszteségessé
Fotó: Depositphotos

Ritka eset, hogy a MOSZ és „az Országgyűlés fideszes alelnöke” helyzetértékelése szinte betűre egyezik. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke ugyanis még februárban a Hír TV-ben ugyancsak az agrárkrízisről beszélt. Hat uniós tagállam, köztük Magyarország agrárkamarája akkor arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy kötelessége megvédeni az EU belső piacát!

Jakab szerint erről a kötelességéről azonban megfeledkezett a testület, mert –mint mondta – „nekik fontosabb az ukrán piac és az ukrán agrárgazdaság, mint az EU belső piaca”, amelyet az ukrán árukkal tönkretettek. 

A parlamenti alelnök is elismerte, hogy a termelők „ellehetetlenülnek, nincs jövedelem, az áraknak nincs jövedelemtartalma”. 

Tönkremegy a gabonatermesztő 

A német, a francia, a spanyol, az olasz, a holland tüntetéseken a gazdák megfogalmazták, hogy elmentek a falig: nincs tovább! „A lengyelek –átszámítva – 87 ezer forintot veszítenek egy hektáron, ha gabonát termesztenek. Ez nálunk százezer forint, ennyi a veszteség” – ismerte el a Magosz elnöke. Egy gabonatermesztő gazda tehát nálunk teljesen tönkremegy, és így jár a gazdasága. Azt is működésképtelennek tartja, ha a gazda úgy próbál boldogulni, hogy közben eladja a földnek egy részét, és visszabérli, hogy túl tudja élni ezt a válságot. 

Mindezért Jakab István az Európai Bizottságot, az agrárbiztost vádolta, akinek szerinte feladata, hogy megvédje a gazdákat, de úgy véli, ezt nem teszi. A Magosz elnöke szerint nem csak az okozza a bajt, hogy az EU nem védi meg a belső piacát és nincs az agrártermékek árának jövedelemtartalma, az adminisztrációval is túlzottan terhelik a gazdákat. Ráadásul olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek meg, vagy vannak éppen tárgyalás alatt, amelyekkel még nagyobb mennyiségben hoznák be az EU-ba harmadik országokból az árukat. Az is súlyos probléma, hogy az unióban számtalan (klíma-, környezet-, természet-, állatvédelmi, állatjóléti) előírás is vonatkozik a termelésre. Azt viszont senki nem ellenőrzi, hogy a harmadik országból behozott élelmiszer, élelmiszer-alapanyag esetében milyen előírásokat tartottak, vagy nem tartottak be. Külön kiemelte az olyan veszélyes növényvédő-szerek alkalmazását, amit az unióban már régen betiltottak.

Jakab István azt sem tartotta véletlennek, hogy éppen egy Ukrajnából érkezett szállítmányból mutatták ki, hogy génmódosított. Mint mondta, jelezték is a tárcának, hogy nem szúrópróbaszerűen, hanem minden tételt ellenőrizni kellene. A parlament alelnöke ki is hangsúlyozta, hogy az Unió közösségét, a közösségi piacot védeni kell. Ezt vámokkal lehet megvalósítani, „nem egy háborúban álló, hatalmas agrárpotenciállal rendelkező ország számára teljes vámmentességet biztosítani” – fejtette ki az álláspontját. „Mi nem leszünk agrárskanzen, el kell köszönni ettől a társaságtól minél hamarabb” – hangsúlyozta még jóval a június 9-ei hazai választások előtt a parlamenti alelnök. Megelőlegezte, ha megváltoznak az erőviszonyok, végre olyan gazda- és polgár -központú döntés születik, olyan agrárprogram, amely valamennyi uniós polgár érdekeit szolgálja. „Egészséges környezetet biztosítunk, és egészséges élelmiszert állítunk elő, a harmadik országból érkező termékeket pedig szigorú vizsgálatnak vetjük alá”.

Bezzeg a lengyelek! 

Az „Esélyt a túlélésre!” címmel megfogalmazott MOSZ-elnökségi dokumentum viszont a brüsszeli apparátus lecserélése helyett – más uniós tagoknál bevált mintára – legalább százmilliárd forintos magyarországi mentőprogramot sürget a termelők életben maradásáért.

A lengyel kormány például hektáronként – átszámítva – mintegy 80 ezer forintnak megfelelő értékű plusztámogatással segíti a gazdákat. Nálunk is azonnali, érdemi intézkedésre tart szükségesnek a MOSZ, amely korábban már tett erre javaslatot, bár a lyukas költségvetést látva, nem sok eredménnyel. A MOSZ szerint azonban a költségvetés helyzete nem lehet kifogás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is képes volt 50 milliárd forintot juttatni a kormány, mert súlyos hiba lenne magára hagyni a termelőket, a falusi közösségeket. A tömeges csődök elkerülése, a vidék megmaradása, a hazai élelmiszer-ellátás biztosításának megőrzése nemzeti érdek.

Élelmiszer-szuverenitás

 

A magyar EU-elnökség prioritása, hogy újra a gazdálkodókat kell az uniós agrárpolitika középpontjába állítani. Ezzel fogadta Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát Budapesten Nagy István agrárminiszter. Az európai gazdák – az élelmezés-biztonságot garantálva –alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós állampolgárnak. Erre tekintettel kell a miniszter szerint a következő programozási időszakban meghatározni az ágazat hozzájárulását a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitás. Az európai mezőgazdaságot Nagy István szerint meg kell szabadítani a szélsőséges zöld ideológiától. A július 1-jétől belépő magyar elnökség ezért azon fog dolgozni, hogy a tanács olyan javaslatot tegyen a következő Európai Bizottság számára, amely helyreállítja a környezeti és versenyképességi szempontok között megbomlott egyensúlyt a 2027 utáni új Közös Agrárpolitikában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!