Már végeztünk az őszi árpával és az őszi búzával – közölte lapunkkal Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke, nem titkolva ugyanakkor, hogy a csapnivaló árak miatt rettentő rossz volt az idei aratás hangulata.
„Az őszi árpa tonnánkénti felvásárlási ára 50 ezer forint alatt (egész pontosan 46 ezer forint/tonna) maradt, annak ellenére, hogy mindenütt egy-két tonnával kevesebbet termett, mint amire számítottunk” – mondta a szakember.
Így országosan csaknem 5,5 tonna lett az őszi árpa hektáronkénti termésátlaga. A búzáét pontosan még nem tudjuk, de az országos átlagtermése általában az árpáénál kicsivel kevesebb szokott lenni. Ami pedig az árakat illeti, az árpa ennyire olcsó legutoljára csak 2020. október utolsó hetében (49 006 forint/tonna) volt az AKI Piaci árinformációs rendszere szerint. E fontos takarmányért 2021. július végén tonnánként 62 736,76 forintot, 2022. 32. hetében pedig 114 331,38 forintot fizettek a vevők.
Petőházi Tamás szerint azért maradt el az országos átlag tonnákkal a várakozástól, mert az árpa hektolitersúlya az országban mindenhol kisebb lett a szokásosnál (59-60 kilogramm/hektoliter, miközben 63 kilogramm/hektoliter a szabvány).
A tavalyi aszály után pedig a csapadékosabb idei vegetációs időszak alapján a gazdák szó szerint sokat vártak az idei terméstől. A vártnál kisebb hozam és jóval kisebb ár miatt így a szakember szerint máris nagy a probléma a szántóföldi növénytermesztésben. „Aki a betakarítás után azonnal eladja a termést, egyértelműen csak veszteséget könyvelhet el” – előlegezi meg.
Hektáronként százezres mínusz
A termesztés önköltsége az őszi árpa és a búza esetében ugyanis hektáronként már csaknem 400 ezer forint volt. Az 5-5,5 tonna/hektáros átlaggal és a tonnánként 50 ezer forintos árral számolva így alig 250-300 ezer forintos bevételt ér el a termelő, azaz
hektáronként legalább százezer forint a vesztesége annak, aki máris kénytelen értékesíteni az új termést.
A szakember szerint az eladási kényszer főleg azoknak a gazdáknak okoz gondot, akiknek nincs saját – üres – raktárkapacitása. „Már 3 hónapja mondjuk, hogy akinek nincs raktára, keressen helyet a termésének” – emlékeztet az elnök. De van olyan gazda, aki ezt nem tette meg, vagy nem talált üres magtárat, miközben rekordmagasságokba (havonta tonnánként 300-400 forintra) emelkedett a bértároltatás díja. Olyan is akad, akinek nincs pénztartaléka, ő is kénytelenek azonnal, a kombájn mellől olcsón eladni a termést.
Aki tehette, az tavaly is várt az új termés értékesítésével, méltán bízva abban, hogy január-februárra ismét felmegy az ára, ahogyan eddig mindig, de nagyon pórul járt. Az ukrajnai invázió következtében ugyanis – amikor még nem kötötték meg a háborúzó felek a Moszkva által nemrég felmondott, az orosz, ukrán exportot engedő fekete-tengeri gabonapaktumot – vasúton, az Ukrajnával határos tagállamokon, így hazánkon is keresztül érkezett az EU-ba az olcsó ukrán gabona. Az import azonnal letörte az árakat. Az ukrán kiszállítással így nemcsak a hazai, az EU-s, hanem a világpiaci árak is estek.
Hullámvasút
Ez okozta, hogy az AKI PÁIR adatai szerint a búza 2022. júliusi tonnánként csaknem 140 ezer forintos rekordára (139 338,95 forintos/tonna) az idén januártól további, folyamatos eséssel, újra a mélybe zuhant. Április közepére már tonnánként alig több mint 80 ezer forintért (81 313,31 forint/tonna lehetett értékesíteni. Hasonló történt az őszi árpával is, aminek az ára június elejére megközelítette az ötvenezer forintos lélektani határt (47 558,64 forint/tonna) és azóta sem tudott emelkedni.
Ráadásul az Ukrajnából érkező olcsó importtal telítődött a piac, sokan azóta sem tudják eladni az ótermést, amivel sok gazdaságban, telephelyen még mindig tele a magtár.
Importtilalmat az év végéig
„A frontországok agrárminisztereivel közösen kértük Brüsszelben az importtilalom év végéig történő meghosszabbítását”. Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán így számolt be az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés, illetve az ukrán határon túli „frontországok” agrárminisztereinek július 19-i ülése utáni történéseiről. A bejegyzésében fontos feladatként említette azt is, hogy javítsák a Szolidaritási Folyosók működését és állítsák helyre az eredeti célját. Továbbra is problémának tartja a miniszter, hogy nagyon magasak a szárazföldi szállítás költségei. Erre szerinte hatékony megoldás lehet, ha az EU a szállítási távolságot figyelembe vevő, progresszív pénzügyi támogatást nyújtana a szállítási költségekhez. „Ezzel elérhető, hogy az ukrán gabonát szárazföldi úton is megérje elszállítani az európai kikötőkbe, és onnan tovább oda, ahol tényleg szükség van rá” – indokolta Nagy István. Fontosnak tartja ugyanis, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek visszatérjenek a hagyományos exportpiacaikhoz és végre eljussanak a rászoruló harmadik országokba. Éppen ezért – mint írta – „arról is gondoskodni kell, hogy az európai kikötőkbe eljuttatott ukrán termékek valóban a fejlődő harmadik országokba jussanak el”. Ellenkező esetben ugyanis könnyen olyan helyzet állhat elő, hogy az Ukrajnából érkező termékek Európában maradnak, az Európában megtermelt termények eladhatatlanná válnak, a fejlődő országok pedig Oroszországtól szerzik be a szükségleteiket – érvelt a nagyon is valós veszéllyel a miniszter.
Ezzel a magyar termelők fájó pontjára tapintott. Legalábbis az egyik hozzászóló gazda azzal szembesítette Nagy Istvánt, hogy „Nem viszik azt innét /frontországokból/ sehova miniszter úr! Az összes Ukrajnában földtulajdonnal rendelkező ,,világcég" mocskát mi használjuk fel. A hazai termék meg a termelőkön marad!”. A miniszter azonban úgy reagált az észrevételre, hogy „Nem tud bejönni hozzánk! Elértük, hogy nem jön egy szem sem”.
Egy másik kommentelő pedig azt kérdezte Nagy Istvántól, hogy a megbeszélésen arról volt-e szó, hogy a Fidesz közeli vállalkozók Szlovákiában és Lengyelben elhagyatott gazdasági épületekben vagonszám depózták le az ukrán kukoricát, búzát stb. Azt akarta megtudni, hogy „ezt visszaengedik kis hazánkba? Vagy megy az éhezőknek Afrikába?” Választ azonban nem kapott.
A háborús konfliktus miatt most is naponta változhat az ár. „Egy váratlan fordulattal a jövő hétre lehet akár tonnánként 90 ezer forintos búzaár is, hiszen a fő tengeri kikötőt, Odesszát rakétával támadják az oroszok” – figyelmezteti a gazdákat Petőházi Tamás.
A hírre azonnal emelkedni kezdtek az árak a nemzetközi terménytőzsdéken. A chicagói árutőzsdén a búza tonnánkénti ára a május eleji 199,39 dollárról július 25-re már 252,44 dollárra nőtt. (Igaz, ez is csak alig több mint a fele a háború kitörése után, a 2022. márciusban elért 482,37 dolláros rekordnak.)
A párizsi MATIF-on is a búza 25. heti, átszámítva 85,3 ezer forintos tonnánkénti ára is újra százezer fölé ugrott a 29. hétre (101,635 forint/tonna).
Árbomba
Petőházi Tamás szerint a bombázással az oroszok azt akarják elérni, hogy Ukrajnából ne tudják kiszállítani az idei betakarítású kalászos gabonát, azaz a világpiaci kínálat csökkenjen. Arra számítanak, hogy ennek hatására ismét emelkedik majd a világpiaci ár, mert az oroszok nem akarják a gabonát olcsón eladni. Ennek viszont a szakember szerint az lesz a következménye, hogy az ukránok ismét csak vasúton és kamionban tudják kiszállítani a terményt. Azaz, ugyanaz ismétlődik meg majd, mint tavaly: eladhatatlanná válik a hazai termés, és Magyarországon ragad majd az ukrán gabona. „Már, ha a jóhiszemű EU nem fogja megtiltani a behozatalt, és nem hosszabbítja meg szeptember 15. után az importkorlátozást” – teszi hozzá a gabonatermesztők elnöke. A szakember szerint csupán annyi lesz a változás, hogy az idei ukrán export mennyisége biztosan nem lesz annyi, mint tavaly. „Az idén Ukrajnában nem fognak 25 millió tonna búzát betakarítani” – jelzi előre a szakember.
Aki tehát megteheti, annak ezért is érdemes várni az értékesítéssel, hiszen az odesszai támadások, a várhatóan kisebb idei ukrán gabonaexport miatt a világpiaci árak máris növekednek. „Forintban számolva máris tonnánként több mint 10 ezer forinttal drágább a búza, mint volt 3 héttel ezelőtt” – figyelmeztet az elnök.
Jó hír ugyanakkor, hogy bár a tavalyinál csapadékosabb volt az idei szezon, a gombafertőzés, a fusarium sem okoz gondot a termésben. „Nem találkoztunk még az idén minőségi problémával” – közölte Petőházi Tamás.
