Sokkolja a piacot, hogy az ipari napraforgómag hazai nettó termelői ára egy év alatt csaknem nyolcvan százalékkal (!), tonnánként 244 ezer forint fölé ugrott március végére. Egyetlen hét alatt is csaknem 11 ezer forinttal drágult ez az olajosmag a 13. hétre az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint. A magas olajsavtartalmú napraforgót pedig a tavalyinál 88 százalékkal többért vásárolták (268,2 ezer forint/tonna).
A páratlan drágulást részben magyarázza a hamburgi növényolajipari elemzőcég, az Oil World márciusi prognózisa, amely az előző évinél jóval kisebb (54,5 millió tonna) napraforgómag-termést vár világszerte, miközben a globális felhasználás nő. Magyarországon is rekorméretű 710 ezer hektár napraforgóvetést (+6 százalék) jeleznek előre a francia Tallage piacelemző vállalat.
A kukorica is ralizik. Egy év alatt több mint negyven százalékkal csaknem 82 ezer forintra drágult itthon ez a termény, miután a párizsi árutőzsdén a júniusi ára tonnánként 210-214 euró (jelenlegi árfolyamon 86 100-87 700 forint) között alakult. Az EU-ban ugyanis – a Tallage szerint – a tavalyinál 6 százalékkal kisebb területről (8,15 millió hektár) arathatnak kukoricát ebben a gazdasági évben. A nagy termelők közül Franciaországban, Romániában és itthon (810 ezer hektáron) kisebb területen termesztik várhatóan a növényt.
Eközben a búza hazai termelői ára is majdnem harmadával emelkedett egy év alatt. Az AKI adatai szerint március utolsó hetében tonnánként átlagosan 84 ezer forintnál is többért kereskedtek az étkezési búzával. Igaz, ez jóval elmarad a 2023. januári, 120 ezer forintot közelített abszolút rekordtól. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) 218-222 euró/tonna (csaknem 89 000-91 000 forint/tonna) között ingadozott a májusi jegyzése. Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a trumpi vámháborúra válaszul az Európai Unió az amerikai gabonára is kilátásba helyezte a vámemelést – a chicagói árutőzsdén a búza májusi jegyzése 194-201 dollár/tonna (71 400-74 000 forint/tonna) tartományban mozgott március 24. és április 4. között. (Az amerikai elnök ezután függesztette fel 90 napra a vámok bevezetését az EU-termékekkel szemben is.)
A tavaszi kukorica-, napraforgó-vetés vége felé az időszakos csúcsokat döntő árváltozásokra és – a trumpi vámháborútól megbolydult piaci hatásokra – ugyan már aligha tudnak a vetésterven változtatni a termelők, de totális piaci bizonytalanságban talán jól jöhet a profik prognózisa.
Piaci turbulenciák
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöke, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint a piacra ható ellentétes – globális és hazai – folyamatok közül jelenleg az amerikai vámháború, a ragadós száj- és körömfájás járvány és a kormányzati beavatkozások hatása legmarkánsabb. Az érdekképviseleti vezető szerint – az előző Trump-ciklus amerikai-kínai kereskedelmi háborújának tapasztalataiból is kiindulva – a gabona- és olajosmagok piacán is rövid távon turbulenciák lehetségesek. A szövetségben ugyanakkor nem számolnak a globális és a hazai árak vonatkozásban érdemi hatással.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
„Az Egyesült Államok csak kis mennyiségeket importál ezekből a termékekből, alapvetően exportpozícióban van. Emiatt az amerikai vámok belföldön áremelkedéshez vezetnek, míg a világpiacon deflációs folyamatokat indukálnak” – előlegezi meg az elnök. A kis importvolumen miatt az amerikai piacról – az esetleges vámok hatására – kiszoruló termékek a várakozásai szerint nem okoznak egyensúlytalanságot. A globális kereskedelem e termékkörben ugyanis gyorsan alkalmazkodik a tapasztalatok szerint, az átrendeződés gyorsan végbemegy.
A hazai termelők jövedelmi helyzetére nagy hatással van a forintárfolyam változása is. A dollár gyengülése általában a termelőiár-pozíciókat is rontja.
Ha nő a járvány, kevesebb takarmány kell
Bár az állati járványoknak egyelőre nem érezhető a hatása a növénytermesztésre, ha súlyosbodik, országos méretűvé fokozódik a ragadós száj- és körömfájás járvány, annak Koncz Máté szerint már érdemi káros hatása lehet a gabonaárakra is, mert csökken a takarmányfelhasználás. A kormányzati intézkedések negatív következményei ugyan kezdenek megjelenni az állattenyésztőknél és az állati termékeket előállítóknál, nem számít arra, hogy ez a növénytermesztésre is visszahat.
Azt viszont külön hangsúlyozta az elnök, hogy az aszály veszélye máris fokozódik, aminek a kínálatra és az árakra is lehet érdemi hatása, bár egyelőre a piac ennek nem mutatja a jelét. Koncz Máté a vetésnél már érzékeli is, hogy ehhez a termelők alkalmazkodnak.
Kevesebb kukoricát!
A hódmezővásárhelyi HódAgro Zrt.-ben is alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, ahol az idén éppen ezért nagyon korán, már márciusban el akarták vetni a kukoricát és a napraforgót. Azért, hogy még a nyári szárazság előtt időben kifejlődhessenek a növények, de ez az esők miatt nem sikerült.
„Ha ezért csak későn tudunk veti és hamar lesz szárazság, megint pórul járunk” – vetíti előre a klímaváltozás mindennapos kockázatát Szabó Lajos elnök-vezérigazgató. A szárazságot rosszul tűrő kukoricából ezért a korábbinál sokkal kevesebbet, 350 hektárt termesztenek idén a szarvasmarha-, a juh- és brojlercsirke-állomány ellátásra. A jól fizető, az aszállyal szemben ellenállóbb napraforgóból sem vethetnek azonban 320 hektárnál többet, csak amennyit a vetésforgó enged. A dél alföldi térségben már évente súlyos károkat okozó klímaváltozás miatt a gazdaságban alapjaiban kellett újragondolni a növénytermesztést.
„Az egész technológiát minden elemében átalakítottuk” – sorolja az elnök-vezérigazgató. Ezért álltak át egyebek között a vízmegörző szántás nélküli talajművelésre, az öntözhető területeket kukorica és silócirok másodvetéssel is hasznosítják. A dél-alföldi gazdaság klímaváltozásra adott válasza részben összecseng a nagy vetőmag-forgalmazók, piaci szereplők prognóziával.
Ami rossz a kukoricának, jó a napraforgónak
Az idén akár a 750 ezer hektárt is elérheti Magyarországon a napraforgó vetésterülete (a korábbi 550 ezer és 650 ezer hektár után) – prognosztizálta tavaszi elemzésében a Syngenta. A vetőmag- és növényvédőszer-forgalmazó csoport adatai szerint azonban ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak a tengeri termesztésében, aminek az eredményessége a változó klíma miatt sokat csökkent az elmúlt években. Így az idén előfordulhat, hogy nem a kukorica lesz a legnagyobb területen vetett tavaszi kapásnövény. A kereslet az aszályos időszakokat jobban tűrő olyan növények felé fordult, mint a napraforgó, amely vetésterületben, jövedelemtermelő képességben az elmúlt tíz év nyertese a cég szerint.
A száj- és körömfájás járvány magyarországi hatásairól is beszélt Raskó György agrárközgazdász a Klasszis Podcastban:
