“Azt a jó hírt tudom közölni, hogy tartósan egyensúly közeli állapotban van az ágazat. A mezőgazdasági termékpályán jobbak az ágazati szereplők kilátásai, mint egy-másfél évvel ezelőtt”. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója így értékelte, hogy – az egyensúlyt jelentő 35 pont közelében - 33,7 ponton zárta 2024-et az MBH agrárpiaci partnerek megkérdezésével készülő AgrárTrend Indexe. A nehéz évek után azért derűsebbek az agrárkilátások, mert a Vidékfejlesztési Program Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve pályázatainak elbírálásával mintegy 3000 milliárd forintos keretösszeggel giga beruházási hullám kezdődik az idén.
Ami az agrárium részterületeinek tavalyi teljesítményét illeti, az állattenyésztési ágazatok tavaly nagyon jól teljesítettek. Igaz, az állattartók optimizmusa az év vége felé picit csillapodott, miután nőttek a takarmányárak és súlyos állatbetegségek is megjelentek Európában.
A szántóföldi növénytermesztők várakozásai viszont javultak, miután a terményárak növekedésnek indultak, amelyet a terndindex is azt tükröz. Az ügyvezető igazgató megelőlegezte, hogy a tonnánként csaknem 90 ezer forintos búzaárak már kellő profitot ígérnek a gazdáknak. Optimista a trend a napraforgó-termesztők körében is, amelyben európai piacvezetőnek számítunk, mert klímaváltozás, a sok aszály miatt a kukoricát – az egyre jobb árú – napraforgóval kezdik felváltani.
Fotó: Depositphotos
Az is javított a termelők hangulatán, hogy a múlt év végén gyorsan és jó áron tudták értékesíteni, így jelentős profitra tettek szert. Ez is hozzájárult, hogy a szántóföldi növénytermesztésben végre vége lett a több éves kényszerű spórolásnak a műtrágyával. Ez ugyanis a nagy hozamok, a minőség és a jövedelmező termelés alapja. Pedig az ingatag nemzetközi politikai helyzetben sok a bizonytalanság, a piac volatiris.
Hollósi Dávid szerint a gabonaárakban is lehetnek “turbulenciák” az idén, bár a 2022-es árrobbanáshoz hasonlóra nem számít.
A tejszektorban viszont jelenleg rekord magas (literenként mintegy 200 forintos) átvételi nyerstej árakat tapasztalnak a termelők, ami meg is látszik a trendindexen. A múlt év nyertese mégis a sertéságazat volt, de a lendülete az év végén kicsit megtört főleg a németországi piaci árakat letörő túlkínálat hatására. A baromfi szektorban a víziszárnyas-tartóknak azonban nehéz éve volt, ez nyomot hagyott az indexen is.
Fordulatot hozott a zöldség-gyümölcs ágazatban, hogy tavaly például a fürtös paradicsom és az uborka esetében már jelentősen estek az árak. Ami pedig az idei kilátásokat illeti a szakember megelőlegezte, hogy a zöldborsó és a csemegekukorica piacán – az óriási kínai nyomás miatt – az idén akár 30-40 százalékos árcsökkentésre is fel kell készülni a konzervipari beszállítóknak.
Jön a pálfordulás!
Ennél borúsabb fordulatokra is számíthatnak az agrárpiaci szereplők a kiszámíthatatlan világpolitikai változások következtében.
“Donald Trump újraválasztása és az amerikai “pálfordulás„ a kereskedelmi és vámpolitikában a következő évekre meghatározóak lesznek” – előlegezte meg az ügyvezető.
A kivetett USA vámok a mezőgazdasági termelésben is jelentős változást okoznak majd, hiszen az USA és Kína az EU legnagyobb külkereskedelmi partnere közé tartozik. Bár még nem tudni, hogyan alakul végül az amerikai vámpolitika, erre hogyan reagál majd az EU, amely a magyar gazdasági növekedésre is hatással lehet. A banki szakember szerint egyelőre a nemzetközi kereskedelem – az emelkedő vámok ellenére is – növekszik. Európa szerte azonban jelentősen nőnek a mezőgazdaság termelési költségei is, amelyre csak a hatékonyság javítása a megoldás. Tehát fel fog erősödni a hatékonyság és a minőség szerepe. Ezért jó jel a meghirdetett hazai beruházási pályázatokon a többszörös túljelentkezés, ami azt mutatja, hogy végre törekednek az értékteremtésre és a minőség javítására a piaci szereplők.
Ez végre a finanszírozóknak is hoz majd a konyhára, mert két éve gyakorlatilag nem nő az agrárhitel-piac Magyarországon. Tavaly év végén 1804 milliárd forint volt az élelmiszergazdaság hitelállománya (a mezőgazdasági 1048 milliárd forint, az élelmiszeripari 756 milliárd forint).
Hollósi Dávid szerint azonban ezt az évet már a KAP Stratégiai terv induló beruházásai fogják meghatározni, amelyben a kamattámogatásnak a korábbinál is nagyobb jelentősége lesz: nő az esélye, hogy megtérülnek a beruházások.
Gyorsan kell váltani
Héjja Csaba, az Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője szintén arra figyelmeztetett, hogy az idén a vám és a kereskedelempolitika lesz meghatározó az élelmiszerpiacon, amihez gyorsan kell majd alkalmazkodni a bonyolult és hosszú ellátási láncnak. Ennek jegyében értékelte az EU agrártermelésének változását. A 27 tagország agrárkibocsátása 2010 óta 8-10 százalékkal bővült. A banki prognózis alapján a kelet-európai térség termelésének növekedése folytatódni fog, mert a nyugati tagországokból az állattenyésztés egyre inkább áthelyeződik keletre, egyebek között Magyarországra is. A szakember szerint ez a lendület nyilvánul meg többek között az állattartó-telepek illetve az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését segítő pályázatok többszörös túljelenkezésén is.
De ennek a felfutásnak van ára. Az EU-ban Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a termelési költség 2020 és 2024 között.
Tele a kosár
Ami pedig az idei bolti árakat illeti, újra előtérbe került az élelmiszer-infláció.
Elsősorban a tejtermékek, a tojás és a liszt bolti áremelkedése miatt gyorsult az élelmiszer-infláció 2024 végén, 2025 elején: a januárra vonatkozó inflációs adatok éves összevetésben 6 százalékos emelkedést mutattak az élelmiszerkosár egészére. Ez részben az alapanyagok drágulásának tudható be, de közrejátszott benne a forint árfolyamának gyengülése, az energiaárának emelkedése, illetve az ehhez kapcsolódó olajpiaci folyamatok is – állítják a bak elemzői.
Tartósan az egyensúlyi szint közelében az ágazat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2025 elején 33,7 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel továbbra is az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pont közelében van. Az eddigi legmagasabb érték a 2024 harmadik negyedévének végén mért 34 pont volt. A negyedéves összevetésben mutatkozó enyhe csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy az állattartók egy részénél az év utolsó része kedvezőtlenebbül alakult. A mostani szint viszont az előző év azonos időszakát 0,6 ponttal múlja felül, „tehát minden bizonytalanság ellenére a tavalyinál érezhetően kedvezőbb kilátásokkal várja a piac az idei évet” – mutatott rá Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
