Az eddigi legnehezebb öt évén van túl a magyar mezőgazdaság. Az ágazatot egyszerre sújtja az ukrajnai háború okozta számos piaci gond: a költségnövekedés, az infláció és a legsúlyosabb, a klímaváltozás. Csak ez utóbbi ezermilliárd forint kárt okozott öt év alatt. Ezzel szembesítette a szakmát április 1-jei tájékoztatóján a Vetőmag Szövetség. Gyorsan olyan új fajtákra van tehát szükség az agrárium versenyképességének megtartásához, amelyek a szárazságnak, a környezeti stressznek, a kórokozóknak is ellenállnak.
Ebben teljes a szakmai konszenzus, de van egy bökkenő.
Egy-egy új fajta, hibrid kinemesítése – a hagyományos módszerrel – másfél évtizedbe is beletelik. Vannak ugyan gyorsabb és hatékonyabb „génszerkesztési” eljárások is, de az így megalkotott fajtákat „génmódosítottnak” tekinti, és köztermesztésüket kategorikusan tiltja a gránitszilárdságú magyar alaptörvény. Ebben nincs egyedül. A vonatkozó EU-jog sem engedi a génszerkesztéssel, azaz precíziós nemesítéssel létrehozott fajták használatát. Brüsszelben azonban – sok év után – úgy tűnik, megtört a jég. Már a jogalkotási fázisba került a precíziós nemesítés engedélyezése.
Fotó: Pexels
Itthon viszont kevés jelét látni, hogy változna a kormányzati döntéshozók hozzáállása a precíziós nemesítéshez, pedig az agrárgazdaság válaszúthoz érkezett. Az aszályok, környezeti stresszek, járványok mellett a szomszédban dúló háború, az infláció, a többszörösére nőtt költségek úgy lerontották a versenyképességet, hogy az átlagos színvonalon termelők tömegesen hagynak fel a tevékenységgel.
Korszakváltás
„Korszakváltás elején vagyunk, minden egyszerre változik, ami a gazdálkodók széles rétegét meg fogja rázni, kevesebb lesz a vállalkozás.” – előlegezte meg Takács Géza, a szövetség elnöke, ezért gyorsítani kell az alkalmazkodást. Ehhez pedig a precíziós nemesítés tűnik a leggyorsabb megoldásnak. Az USA-tól Ausztrálián, Kínán, Indián át Svájcig, sőt Oroszországig elfogadott módszer mellett ezért már 2022-ben állásfoglalásban állt ki a szövetség. Ebben tételesen megkülönböztette az alaptörvényben tiltott „génmódosítástól”, azaz a transzgénikus nemesítéstől. A precíziós nemesítés ugyanis olyan innovatív eljárás, amelynek során csak a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, így a nemesítési eljárás évekkel lerövidíthető. A módszer – a szövetség szerint – nélkülözhetetlen a mezőgazdaság alkalmazkodásához, a megfelelő terméseredmények eléréséhez. „Nem visznek be idegen gént. A precíziós nemesítés nem GMO-s nemesítés!” – hangsúlyozta a rendezvényen a szövetség elnöke is, aki kiállt az ágazatáért is. A 13 ezer főt foglalkoztató, évi 200 milliárd forint értékű vetőmagot előállító stratégiai ágazatot, a meglévő szakmai hátteret, szakértelmet ugyanis szerinte a precíziós nemesítés tiltásával nem szabad veszni hagyni.
Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi tanára is a módszer mellett érvelt.
„A precíziós nemesítést élesen el kell határolni a GMO-tól, mert ezzel nem ültetünk be idegen gént, hanem a növényben lévő géneket változtatjuk meg pontszerűen. Ezáltal tudjuk a növényi tulajdonságokat: például a szárazságtűrését, a kórokozóknak való ellenállóságát alakítani” – magyarázta a szakember.
Ezzel szemben az 1980 óta elterjedt transzgénikus nemesítéssel, azaz a „génmódosítással” nemcsak a célzott, hanem sok nem kívánt idegen gén is bekerül a növényi, állati sejtbe. A precíziós nemesítés viszont „tényleg precízen tudja megváltoztatni az örökítő anyagot, nincs káros nyoma a változtatásnak, akár a természetben is bekövetkezhetne” – érvelt a professzor. Ezért olyan jelentőségű innováció, amiért 2020-ban Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier is kémiai Nobel-díjat kapott.
Véget vet a pazarlásnak
Azt is megtudhattuk, hogy bár több precíziós nemesítési eljárás is van, a legelterjedtebb a CRISPR/Cas9 technológia, amelyhez hasonlót a baktériumok alkalmaznak a vírusok elleni védekezésre. A módszerrel gyorsan javítható a termények eltarthatósága is, így csökkenhet vele az élelmiszer-pazarlás. Hab a tortán, hogy a génszerkesztés az összes szántóföldi kultúrában, a zöldségeknél és a gyümölcsfáknál is alkalmazható, de már az állattenyésztésben is vannak eredményei. A magyar klimatikus viszonyokhoz precíziós nemesítéssel előállított új fajtákkal így javítani tudnák a gazdálkodás eredményességét.
A sajtótájékoztatón szóba került, hogy az EU Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én már megszavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét. Így – talán még az idén – megszülethet a módszernek szabad utat adó uniós jogszabály.
Bár ma még egy génszerkesztett fajta sem engedélyezett az EU-ban, Palkovics László Amand arra számít, hogy változik a módszer megítélése.
Az unió sem akar ugyanis lemaradni a módszerrel előnyt szerzett nagy versenytársaktól: Kínától, az Egyesült Államoktól. A világon már 75 millió hektáron termelnek precíziós nemesítéssel előállított növényeket. (Eddig 22 növény-, 6 állatfajt és egy gombát hoztak létre az eljárással.) Az uniós starthoz pedig már van saját muníció is. Az európai adatbázisban, amelyben 962 genetikai módosítást tartanak nyilván, 63 precíziós nemesítéssel előállított növény és állat is szerepel.
Magyarországnak is kár lenne kimaradni a bizniszből, mert a gyorsan bővülő globális precíziós nemesítési piac 2023-ban már 7,26 milliárd dolláros volt, és az előrejelzések szerint 2032-re a duplájára nő. Égető szükség is lenne a rezisztens fajtákra, mert itthon tavaly 200 milliárd forintos kárt okozott csak az aspergillus gomba a kukoricában. Takács Géza szerint még a száj- és körömfájás vírusra rezisztens fajtákat is gyorsan létre lehetne hozni a módszerrel, ami óriási előrelépés lenne a jelenlegi krízisben. „Nincs időnk várni. Gyorsan kell reagálni” – érvelt a szövetség elnöke, és a hazai kutatóintézetek egy része már fel is készült erre. Mint megtudtuk, ilyen kutatómunka már Martonvásáron is folyik a gabonafélék és gyümölcsfák precíziós nemesítésére, amit az érintettek szerint akár kutatási támogatásokkal is fel lehet gyorsítani.
Mire jó a génszerkesztés?
Fontos, ma még nagy gazdasági kárt okozó tulajdonságokat is sikerült a precíziós nemesítéssel megváltoztatni. A halgazdaságban termelt halaknál a beavatkozással gyorsították a növekedést. A genetika megváltoztatásával késleltették a banán, az avokádó, a burgonya és a saláta tárolás alatti barnulását, ami segít az élelmiszerpazarlás mérséklésében. Az alma, a körte, a birs ültetvényekben nagy kárt okozó tűzelhalás ellen is génszerkesztéssel hoztak létre toleráns növényeket. Jól vizsgázott az alacsony gluténtartalmú búza előállításában, és a búza lisztharmat ellen is. A módszer segített a sertéspestis vírus, illetve a szarvasmarhák tőgygyulladás elleni rezisztencia kialakításához. A csirkékben ezzel az eljárással kapcsolták ki a tojásallergiát okozó gént. Itthon a precíziós nemesítésre váró legfontosabb feladat a szántóföldi növények szárazság-, só-, illetve hőtűrésének javítása, a kórokozók elleni rezisztencia kialakítása is.
