Már több mint kockázatos öntözés nélkül az Alföldön kukoricát termeszteni! Ezt a banki finanszírozásnál is figyelembe kell venni! Erre figyelmeztette a termelőket Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a második negyedévi MBH AgrárTrend Index és a szektor üzleti hangulatának szerdai bemutatásakor. Június végén a 48 pontos skálán 32,7 pontot mutatott az index, tovább közelítve a 35 pontos egyensúlyi szintet. Eszerint az állatjárványok és az időjárási szélsőségek, a várható rossz kukorica- és napraforgó-termés ellenére, némileg javult a „magyar agrárium helyzetértékelése”.
Ehhez jó hír, hogy az idén remek szőlőtermés ígérkezik, és a learatott búza minősége is kiváló. Akár 60-70 százalék is lesz a malmi minőség aránya a takarmány rovására. Mivel a bővülő kibocsátás és a stabilizáló árak kompenzálják az állatjárványok okozta kiesést, Hollósi Dávid szerint „tovább tart az állati termékpályák száguldása”.
Eszerint a második negyedév nyertese a sertés- illetve a tejágazat, de a brojlercsirke és a tojástermelés is erős oszlopa a szektornak. A növénytermesztésben a rossz indulás ellenére az idén a búza lett a nyerő, de derűlátók az üvegházi zöldségtermelők is.
Ezzel szemben a tavaszi fagyokkal sújtott gyümölcstermesztés az idén sem tudott a nehézségekből kilábalni. A kajszi, az őszibarack, az alma termelőinek akár 80-90 százalékos kieséssel is kell számolni.
A szántóföldi növénytermesztésben viszont idén a kukorica a nagy lutri. Nem biztos, hogy lesz-e országszerte ötmillió tonna, ami a hazai felhasználáshoz szükséges. A száraz június az alföldi kukoricákban nagy kárt okozott, amit a júliusi esők sem tudtak kompenzálni. Ezért mondta az ügyvezető, hogy több mint kockázatos az Alföldön a növényt öntözés nélkül termeszteni.
A szélsőséges időjárás, a még kiszámíthatatlanabb amerikai vámháború, az állatbetegségek alkalmazkodásra, szerkezetváltásra kényszeríti a szektort. Ezekbe a beruházásokba a szakember szerint máris érdemes belevágni. „Itt a lehetőség! Beindultak a Vidékfejlesztési program, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének pályázati döntései„ – biztatta az érintetteket az ügyvezető. Az állattenyésztési és az élelmiszeripari pályázatok nyertesei már meg is kapták a támogató okiratokat. „Kíváncsian várjuk, hogy a nyertesek közül hányan – és milyen forrásból – fogják megvalósítani a tervezett beruházásaikat” – ismerte el a bankszakember, aki pár hasznos új információt is megosztott erről. A beruházási támogatás 25 százalékát ugyanis előlegként le lehet hívni. Sőt, még a következő 25 százalékos előleget is, ha az illető az előzővel már elszámolt. Így a beruházás csaknem felét (43 százalék) meg lehet valósítani a támogatási előlegekből. Ehhez kamattámogatás is társulhat. Így akár négy százalékos kamattal végre lehet hajtani az adott beruházási projektet.
Ami pedig a 2028-tól induló KAP reformját illeti, az ügyvezető szerint ez egyebek között a kisgazdaságok erősítését célozza a nagyokkal szemben. Így bizonyos üzemméret felett nem fognak a nagyok normatív agrártámogatásokat kapni. Tehát (beruházásokkal, fejlesztéssel) fokozni kell a hatékonyságukat és a versenyképességüket.
Héjja Csaba, a bank agrárüzletágának stratégiai elemzője uniós összevetésben értékelte egyebek között a napraforgó és a kukorica terméskilátásait, amelyeken sokat rontott a júniusi aszály. Magyarország pár éve még az EU top 5 kukoricatermelőjének egyike volt, de már kiesett e körből. A kívánatos hekáronkénti 8 tonna helyett az EU-s termésbecslés idén már csak 6 tonnás átlagot vár Magyarországon. Kitért az Egyesült Államok kiszámíthatalan vámpolitikájára is, miután július 27-én nyilvánosságra hozták, hogy az EU és az USA megállapodott a kölcsönös 15 százalékos vámban. Még nehéz becsülni, miként hat ez a hazai mezőgazdaságra, mert a két fél külkereskedelmében viszonylag nagy az agrártermékek súlya, és ebben az EU-nak nagy a külkereskedelmi aktívuma, aminek nagy részét az italok, például a francia borok adják.
Mire készüljön a fogyasztó? Az elemző szerint a vám biztosan megjelenik a termékláncban, az áru árában. A kereskedő a vámot általában az árakban áthárítja a vevőre. Illetve, ha olyan nagy a termék árrése/fedezete, akár ennek rovására maga is „kigazdálkodhatja” (bár ennek, valljuk meg, kicsi az esélye). Magyarországnak az Amerikából érkező importban a fontos takarmány- és élelmiszer-komponens szója a legnagyobb mennyiség, évi akár több százezer tonna.
Fel kell-e számolni az importstopot?
A rossz terméssel fenyegető hazai kukoricamizéria kapcsán azt kérdeztük az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezetőjétől: nem kellene-e feloldani az ukrán agrártermékekkel szemben a magyar importstopot? (Ezt két éve éppen a hazai termelők védelmére az olcsó ukrán árudömping miatt rendelte el a magyar kormány.)
„Az EU-ban lesz elég kukorica. Azért vagyunk az unió része, hogy egymás ki tudjuk segíteni” – emlékeztetett Hollósi Dávid. Mint mondta, a kukorica jelentős részét még mindig emberi fogyasztásra használják, ezért sem mindegy, hogyan termelt, milyen beltartalmú szemest dolgoznak fel. Az EU-n belüli termékek pedig sokkal biztonságosabbak, mint bármilyen más termék a világban. „Ha egészséges élelmiszert akarunk fogyasztani, gondolkodjunk az EU-ban, még akkor is, ha egy kicsit többe kerül” – mondta a szakember. Aki azt is hangsúlyozta, a bankok annak a terméknek az előállításához, beszerzéséhez adnak finanszírozást, ami megfelelően a szabályozott és megfelel az uniós jogrendnek.
