„Nagyon megváltozott az agrárium helyzete az elmúlt években. Az ágazatot jellemző piaci kudarcokat, rövid távú összeomlásokat most mind megéljük. A 15 (élelmiszer-gazdasági) alágazat mindegyikének van olyan problémája, amivel foglalkozni kell!” Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója ekként summázta az agrárium helyzetét az óév utolsó negyedét és az idei kilátásokat számba vevő keddi sajtórendezvényen.
A nehézségek miatt tovább romlott a piaci szereplők helyzetértékelése. Így az óév végére csaknem fél ponttal ismét csökkent – távolodott az egyensúlyi szintet jelölő 35 ponttól – az MBH Bank Agrár Trend Indexének értéke. Ez az agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, amelyben a termelők mellett a feldolgozók várakozásai is megjelenik, legutóbb két éve volt ilyen alacsony. Most azonban – főleg a tej-, a sertés-, illetve a kukorica-, a szőlő-bor- és a napraforgó „ágazatban” is az átlagnál rosszabbak a várakozások. Pozitívabbak lettek viszont a marhahús-, a búza-, a zöldség- és a tojásszektorban.
Fotó: MBH
Strukturális változásokra van szükség
Mindezek alapján Hollósi Dávid szerint strukturális változásokra van szükség, hogy az ágazat versenyképes legyen. Ehhez pedig a hatékonyságot javító fejlesztésekre, beruházásokra van szükség. Az ügyvezető külön felhívta a figyelmet, hogy a beruházásokat segítő pályázatok meghirdetésével már javában zajlik a Közös Agrárpolitika 1500 milliárd forintos beruházási programja. Ez szerinte „talán soha vissza nem térő” lehetőséget és forrásokat kínál az agrárium hatékonyságának növelésére a növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig. A program – a kockázatokat minimalizálva, üzleti és stratégiai gondolkodással – új irányt adhat az ágazat fejlődésének. A támogatási okirattal máris egyre több agrárügyfél keresi meg a bankokat. Így szinte minden (agrár)ágazatban és minden ügyfélszegmensben komoly beruházásokra számítanak.
Az ügyvezető azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy – egyebek között a klímaváltozástól aszályos Alföld, az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodása – és tegyük hozzá, Ukrajna uniós integrációja miatt is – a tervezhető jövő érdekében nagy szükség lenne új – kormányokon átívelő – agrárstratégiát megfogalmazni. Annál is inkább, mert a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében.
Részletesebben értékelte a tej- és a sertésszektor piaci nehézségeit Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. E két termékpályán ez alkalommal nem a termelésben, hanem a feldolgozásban: készletezésben és főleg az értékesítésben – az önköltség felére zuhant árak miatt – mutatkoznak nehézségek.
A szántóföldi növénytermesztésben azonban a csapadékos tél hatására – egyelőre – jobbak a kilátások. Az idén – az aszályos tavalyi után – jobb termésben bíznak a gazdák. Persze, hogy a folytatás valóban jól alakul-e, azt inkább csak a tavasziak vetése után lesz érdemes megelőlegezni. Az elemző szerint ugyanis a nagy havazások ellenére is még ország átlagban 75 milliméter víz hiányzik a talajból. A jobb terméskilátások következtében még az árak is csak közepesek. Szerencsére a viszonylag erős forint mérsékelte viszont az inputanyagok (műtrágyák, növényvédő-szerek) drágulását.
Az Alföld válságzónává válhat
Nagy kérdés az is, hogy – az aszályos Alföld nagy részén már csak veszteséggel termelhető – kukorica területe milyen ütemben csökken tovább. Az eddig csapadékosabb tél képes-e erősíteni a kukoricába vetett bizalmat. Illetve a tavaszi vetésű kultúrák közül tovább nő-e az aszályt kicsit jobban viselő napraforgó területe. Héjja Csaba szerint „a szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa csak az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el”.
A tavalyi nehéz év után a gyümölcsösökben is bízhatnak a jobb tavaszi időjárásban. Még a szőlő-bor ágazatban is segíthetett a téli, olykor kemény fagy az aranyszínű sárgaság – azaz a fitoplazma betegség – terjedésének lassításában, de folytatni kell a védekezést.
Ami pedig az állati termékpályák idei kilátásait illeti, a tavaly jó évet zárt baromfi- (brojlercsirke-, víziszárnyas- és pulyka-) illetve a tojásszektor helyzete a legígéretesebb. Az elemző azt is megelőlegezte, hogy az év utolsó negyedére rendeződhet a tejpiac, illetve 2026 második felére, az árak emelkedésével a sertéstermelők helyzete is.
Korábbi beszámolónk:
