Súlyos aszály volt tavaly az Alföldön. Olyan kevés szarvasgomba termett, hogy a gyűjtők augusztus végén már ki se mentek szedni. Be kellett látni, hogy abban a szezonban nincs szarvasgomba. Ugyan a Dunántúl, a Kisalföld is több csapadékot kapott, de csak a nyár végén. A szarvasgombának áprilisi, májusi eső kell, hogy a micéliumok növekedésnek induljanak és kifejlődjön a termőtest.
“Ez minket kevésbé érintett. Függetlenítettük a termesztést az időjárástól, legalábbis a hiányzó csapadéktól. Tudjuk, melyik fajnak mikor, mekkora a vízigénye, és a 4000 szorófejes öntözőrendszerrel időben pótoljuk.” - mondja az Mfor.hu-nak Érsek Gergely rábakecöli szarvasbomba-termesztő. A gasztrokulináris attrakciókra szakosodott Érdek Éden tulajdonosa így kevésbé érezte meg az aszály káros következményeit.
Egekben az ára
Annyira kevés termett, hogy rekordmagasságba emelkedett a szarvasgomba ára. A leggyakoribb, a nyári szarvasgomba kilója máskor 300 euró, tavaly 600-800 euróra (240-320 ezer forint)) emelkedett az ára. Az isztriai szarvaskombáé pedig 8-10 ezer euró/kilogrammon (3-3,8 millió forint/kilogramm) tetőzött. Ráadásul nagyon kevés jó minőségű szarvasgomba termett minden fajból, így nagy volt a kereslet a méregdrága kulináris csemegére.
Jó éve is lett a rábakecöli termesztőnek. Nemcsak a termés volt bőséges, meglepően sok volt az extra nagy gomba. “Minden héten találtunk 300 grammos nyári szarvasgombát, miközben a 60-80 grammos is nagynak számít” - idézi fel. Az idén az időben jött esőkkel jól indult a szezon, de amúgy is nagy fordulat vár a kecöli gombagazdaságra.
"Februárban egy 7 éves parcellában végre termőre fordult a különleges “kései” szarvasgomba (Tuber borchii). Ez az egyik legnagyobb szakmai eredményünk” - büszkélkedik a gazda. Ez az első itthon termesztett kései szarvasgomba. Ezzel már három faj terem a gazdaságban. Idén várja a 400 facsemete gyökerére oltott nagyspórás szarvasgomba faj újabb parcellájának a termőre fordulását is. A még kísérleti fázisban lévő ötödik éves isztriai szarvasgomba parcelláról pedig még nem tudni, mikor fog teremni, de a gyökérvizsgálatok eredményei ígéretesek.
Megdolgozott érte
Miután Érsek Gergely 20 évig Ausztriában dolgozott szakácsként majd konyhafőnökként, hazaköltözött, és 2010-ben eldöntötte, hogy szarvasgombát telepít. “Nyugat-Magyarországon a szállodaiparban nincs szarvasgombára épített program” - érvelt a Top Agrár magazinban. Több ütemben hozta létre az ültetvényt. Az első, 11 éves ütemben a nyári szarvasgomba már évek óta terem, a nagyspórás szarvasgomba-telepítés pedig 6 év után fordult termőre. De, hogy a méregdrága csemegéből évente mennyi terem nála, azt nem is tudja a vállalkozó. Az Érsek Édenben ugyanis egyelőre nem gyűjtik be az összes szarvasgombát, és nem adja el a kereskedőknek. Inkább gasztro-turisztikai szolgáltatást kínál a világ távoli országaiból is odautazó vendékeknek. " Most csak annyit szedünk le, amennyi a vendéglátáshoz kell, így kímélve a még fejlődésben lévő területet, így óvjuk a kizsarolástól. Persze, majd eljön az idő, amikor már sokkal több gomba terem majd, mint amennyit felhasználunk, de nekünk sok gomba kell” - magyarázza a befektető. Meglepő választ ad arra a kérdésre is, hogy több mint 11 év után megtérült-e már a százmillió forintosra becsült befektetés.
A gazda még nem végzett pontos számításokat, de még nem térült meg a befektetés, bár szerinte már közel az idő, amikor hasznot is hoz a projekt.
Pedig a szarvasgomba-ültetvényeknek nagy a bekerülési költsége. Kerítést kell építeni, kutat fúrni, öntözőrendszert telepíteni és a gomba micéliumaival átszőtt gyökerű (mikorrhizált) facsemetéket telepíteni. Mint megtudtuk, a mikorrhizált csemetés módszerrel ugyanis korábban fordul termőre az ültetvény: hamarabb térülhet meg a befektetés. Viszont a 2022-ben lezárult erdősítés pályázat - amelyet idén az ígéretek szerint idén is meghirdetnek - nagy támogatást - lökést - adott a hibrid módszernek is. Ez utóbbinál a területre szarvasgombával kezelt makkot vetnek és mikorrhizált csemetéket is telepítenek.
Kényes portéka
Magyarországon sok térség alkalmas a szarvasgomba termesztésére, a legjobb a jászsági, alföldi régió. Ahhoz, hogy az adott terület valóban megfelel-e ültetvény telepítésére, azonban érdemes megvizsgáltatni a talajt. A szarvasgomba ugyanis érzékeny, a kicsit meszes, 7 pH-s értékű, jó vízgazdálkodású talajt szereti. Az öntéstalajú rábakecöli gazdaság 36 hektárjából például csak 2,5 hektár volt alkalmas. “Ezért tudunk ilyen kis területen három fajt termeszteni, mert a talajvizsgálatok alapján a megfelelő gombát a megfelelő talajfoltra tettük, ugyanis minden fajnak más az igénye.” - magyarázza Érsek Gergely termesztő.
A szarvasgombának ráadásul sok olyan egyéb költsége is van, ami az egyszerű szántóföldi növénytermesztésnél nincs. Miközben pedig a kukorica a vetés évében termeli a jövedelmet - “nekünk 6 évet kellett várni, amíg az első termőtestet megtaláltuk, és 7-8 évesen hozott először bevételt” - mondja a gazda.
A februártól termő “kései” szarvasgombával már meg is kezdődött az idei gyűjtőszezon. A tavalyi hiábavaló keresés után bizonyára sokaknak megfordult a fejében, ahhoz, hogy biztosra menjen, inkább telepíteni kellene a gombát. Jó ötlet, de nagy befektetés.
Sok idő, sok pénz
A termeléshez először földet kell venni hektáronként nagy szórással legalább 2 millió forintért. Egy-egy hektárra 1000-1200 facsemetét kell ültetni, amihez egy mikorrhizált facsemete 3500-4000 forint, azaz 4 millió forint. Egy hektár bekerítése is milliós tétel, és az öntözőrendszer kiépítéséről még ne is beszéljünk: 3-5 millió forint. Összesen hektáronként tehát legalább 8 millió forint egyetlen hektár szarvasgomba-ültetvény telepítése. (Cserébe egy-egy szezonban hektáronként 40-50 kilogramm szarvasgomba is terem, öntözéssel akár a duplája is.) Annak azonban, aki - saját vendéglátás, étterem nélkül - csak a szarvasgombát termeszti, legalább 6-10 hektáron érdemes belekezdeni, de ez a több mint tízéves megtérülés nem túl vonzó. Őt azért sem sürgette az idő, mert félre tett, nélkülözhető pénzből csinálta meg, hitelek, külső forrás bevonás nélkül.
Szarvasgomba nagyhatalom
Persze, az igazán elhivatott szarvasgomba-vadászoknak, a póruljárt gyűjtőknek lehet, hogy nem lesz más választása, de az aszályt nem bírja. Ezért nem termett tavaly az Alföldön, és - ha az idei tavasz esős is - a következő évtizedek szárazodása miatt - akinek ez a szenvedélye - kénytelen lesz megtermelni. Ha sokan ráállnak az öntözéses termesztésre, Olaszország után, helyett, hazánk lehet az EU új szarvasgomba nagyhatalma…
“Sokat teszünk főleg a hazai szarvasgomba termesztés népszerűsítéséért. Szabad a piac, számomra a konkurencia azt jelenti: legyen miből kitűnni - mondja az elhivatott Érsek Gergely.
A klímaváltozás ellenére szép jövő vár a termesztőkre
A hazánkban legelterjedtebb, már kiforrott termesztéstechnológiával rendelkező nyári szarvasgombás ültetvényeknek - öntözéssel, engedélyezett kúttal és megbízható kerítéssel együtt - hektáronként 8-10 millió forint a telepítési költsége. Így becsüli Csorbainé dr. Gógán Andrea szakértő, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesülete titkára. A telepítés megtérülése azonban - a kilónként 20 000-260 000 forint között szezononként szélsőségesen változó árak miatt - nehezen kalkulálható, de a szakember szerint 15-18 év. Hazánkban nagyjából 150 szarvasgombás ültetvény található. Méretük pár ezer négyzetmétertől 4-5 hektárig terjed. A leggyakoribb faj itthon is a nyári szarvasgomba, az esetek 95 százalékában ezt termesztik. Évről évre több ültetvény fordul azonban termőre. A szakember szerint jelenleg a szarvasgombás ültetvények 10-15 százaléka terem, amelyekkel az országban már szinte mindenütt találkozhatunk, ahol a talaj alkalmas a termesztésre. “Szerintem olyan kivételes agrár-erdészeti tevékenység a szarvasgomba termesztés, ami a klímaváltozás ellenére is stabil, megbízható bevételt és nyereséget tud termelni” - ígéri a szakember. Mivel a szarvasgomba világpiaca egyértelműen keresleti, valamint a klímaváltozás nagyban veszélyezteti a mediterrán termőterületeket, ezért Csorbainé dr. Gógán Andrea nagy jövőt jósol a hazai termesztésnek.
