A szaktárca azt írta, hogy az Európai Bizottság augusztus 19-én kihirdetett rendeletével uniós oltalomban részesítette a "jászsági nyári szarvasgomba" elnevezést. A nevet a latin nevén Tuber aestivum Vittad föld alatti gombafajnak a megjelölt földrajzi helyen összegyűjtött, friss helyi változatát jelöli.
Termőterülete az Észak-Alföldön, a Tarna és Zagyva völgyében elhelyezkedő Jászságban található. A jászsági nyári szarvasgomba leginkább a tölgy, a mogyoró és a gyertyán gyökérzetén telepszik meg természetes módon, de ültetvényeken, úgynevezett Trifla-kertekben is terem. A Jászságban jellemzően tölgyekkel létrehozott Trifla-kerteket találunk - ismertette a tárca.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a jászsági nyári szarvasgomba egyedi illata leginkább főtt kukoricára vagy pörkölt és erjedt árpamalátára emlékeztet, amelyet a frissen kaszált fűre jellemző illat kísér. Íze intenzív, a finom dióra hasonlít. Május végétől augusztus végéig terem, szemben a többi szarvasgombával, amelyek november végéig is gyűjthetők.
A jászsági szarvasgombász hagyományok ápolása érdekében Jászszentandráson működik az ország első szarvasgombász-múzeuma. A Magyar Szarvasgombász Szövetség minden évben Jászszentandráson, a "szarvasgomba fővárosában" tartja éves szezonnyitó rendezvényét, valamint a Szent László Szarvasgomba Lovagrenddel közös szarvasgombás ételek főzőversenyét.
Az AM ismertetése szerint a jászsági nyári szarvasgomba 2016-ben elnyerte a "Hagyományok-Ízek-Régiók" (HÍR) védjegy használati jogát. Előszeretettel használják rá a "jászsági fekete gyémánt", a "Jászság aranya", vagy a "jász trifla" jelzőket, amelyek jól mutatják, hogy a terméket igen nagy becsben tartják a térségben. A termőtáj egyedülálló terméke magas áron értékesíthető a hazai és külpiacokon - közölte a szaktárca.
