Az állampapíroknál kockázatosabb, értékpapír-jellegű befektetések körében a kisbefektetőknek általában két választása van. Vagy közvetlenül vásárolnak értékpapírokat, például részvényeket vagy külföldi kötvényeket, vagy pedig befektetési alapokon keresztül. A közvetlen értékpapír-vásárlás azonban hátrányos is lehet, mert egy kisbefektető portfóliójából gyakran nem lehet annyiféle befektetést vásárolni, hogy a tőke kellőképpen megoszoljon különböző befektetések között. Másrészt ahány értékpapír, annyiféle speciális ismeretre lehet szükség - írja a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Fotó: Pixabay
Így sokaknak maradnak a befektetési alapok. Egyik jellemző formájuk a nálunk elterjedt nyílt végű alap, amelyeket bankokban, brókercégeknél forgalmaznak. Ezek azonban a szociális hozzájárulási adó miatt hátrányosak, kivéve a TBSZ és NYESZ számlákat.
A másik út a tőzsdei befektetési alapoké, leginkább az ETF-eké, amelyekre tehát nem kell szocho-t fizetni, valamint szintén helyezhetők TBSZ-re, NYESZ-re. Egyik hátrányuk lehet, hogy Magyarországon alig van belőlük. A Budapesti Értéktõzsdén konkrétan csak kettő, az egyik a BUX indexet, a másik pedig a CETOP kelet-közép-európai részvényindexet követi. A térség részvényei azonban jól teljesítettek mostanában, a BUX index pedig új és új történelmi csúcsra tört, ez vonzóvá teheti e két alapot is. E két alap azonban viszonylag kockázatos, ahogy térségünk is, egy szűk területet ölelnek fel. Így érdemes lehet a portfóliót más, Nyugat-Európában tőzsdén forgalmazott ETF-ekkel bővíteni - tanácsolja a portál.
