Az MNB az MTI-nek kiemelte, hogy a magánszemély kereskedése nyomán félrevezető kép alakulhatott ki a befektetőkben a vizsgált értékpapírok forgalmáról, keresletéről.
A hivatalból folytatott piacfelügyeleti eljárásban azt vizsgálták, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyleteivel sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó uniós rendelkezések. A bizonyítékok alapján az MNB megállapította: a magánszemély a vizsgált időszakban - állítása szerint - adóoptimalizálás céljából több alkalommal saját magával kötött jelentős értékű ügyleteket, azaz adott önkötést eredményező tőzsdei megbízásokat az érintett részvényekre.
A kereskedés során egy-egy napon az érintett részvényeknek a vizsgált napi teljes tőzsdei kereskedése túlnyomó többségét (esetenként több mint 30-40 százalékát) a szankcionált magánszemély ügyleteiben szereplő részvények adták. Bizonyos napokon a tranzakciókban szereplő részvények volumene azonos volt a napi összes kötésben szereplő részvénymennyiséggel, a jogsértő ügyletek értéke milliárdos nagyságrendű volt.
A jegybank rámutatott: a magánszemély ezen - azonos mennyiségre és nagyon hasonló árra vonatkozó - vételi és eladási ajánlatokat annyira rövid időn belül rögzítette a tőzsde kereskedési rendszerben, hogy valós ügyletkötési szándéka kizárható. Ez a tevékenység így alkalmas volt arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, likviditásáról.
Piaci manipulációt valósíthat meg valaki akkor is, ha az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak tekinthető gazdasági cél - így jelen esetben adókedvezmény vagy adómentesség megszerzése - vezeti. A piaci manipuláció ugyanakkor generálisan tilos, ahogy az is, hogy valaki - a saját, szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve - olyan tőzsdei ügyletet kössön, ami a tőkepiac többi szereplőjét félrevezetheti a kereskedés valós volumenét vagy az árfolyamot illetően - írták.
A jegybank mindezek miatt megtiltotta az érintett magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, valamint 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság összegének megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy az adott értékpapírok többsége prémium tőzsdei kategóriába tartozik, a BUX és/vagy a BUMIX indexkosarakban szerepel. (MTI)
