Volt egy kis romlás a globális hangulatban, különösen a pénzügyi szektorban, aminek nem tett jót az ING-sztori. Ez a legérzékenyebb szektor, és az ING mintegy 25 százalékos esése megijesztette a szereplőket. Komoly esés bontakozott ki a Deutsche Bank részvényeinél, de zuhan az Erste és a Raiffeisen is, ami magával húzza az egész régiónkat, mivel itt túlsúlyban vannak a tőzsdéken a bankrészvények - vázolta a helyzetet Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a Napinak.
A piacok erős vízválasztóhoz érkeztek, a legtöbb index a március óta tartó emelkedő csatorna aljára esett vissza. Ezzel még a trend nem tört meg, de ha folytatódik az esés, akkor megbicsaklik. Ebben a helyzetben bármelyik irányba billenhet a mérleg nyelve: a trendcsatornáról megpattanhatunk felfelé, vagy jöhet a további esés is. Pintér szerint utóbbi esetben 10-20 százalékos korrekció benne lehet a piacban, de komolyabb csökkenésre nem számít, mivel a rendszerbe pumpált hatalmas likviditás megfogja az esést. Ez a likviditástöbblet vadássza a hozamot, és ezt nem találja meg az amerikai államkötvényben, vagyis kockázatosabb eszközökbe igyekszik - a részvény- és árupiacra, de a vállalati kötvények közül a kockázatosabbakat is szépen megvették.
Amíg ilyen nagy a likviditás, addig lesz igény a kockázatosabb eszközökre. Ezt mutatja, hogy nagyon erős a pénzbeáramlás a fejlődő piacokra. Ma már ott tartunk, hogy több pénz érkezett az idén a fejlődő piacokra, mint amennyi tavaly kiment. Ezért azt gondolom, hogy nem fogjuk megközelíteni a régi mélypontokat - vélekedett Pintér. Egyelőre csak most kezdtek gondolkozni azon, hogy miként lehetne a többletlikviditást kivonni a piacról, konkrét lépésektől még nagyon messze vagyunk.
Eddig a piacok a legoptimistább verziót, a V alakú talpra állást áraztak be, vagyis hogy 2011-ben éri el a cégek profitja a válság előtti 2007-es szintet. Ehhez 20-25 százalékos profitnövekedésre lenne szükség a következő két évben. Ha ennél gyengébb a profitdinamika, akkor túlságosan előreszaladtak a piacok. A régiónk is ugyanezt a pályát árazza: ha a cégek 2011-re elérik a korábbi profitszintet, akkor lesznek a hosszú távú P/E rátáknál a piacok.
A fejlődő piacokon ez reálisabb várakozás lehet, mivel erősebb GDP-növekedést várnak, mint a fejletteknél, ugyanakkor láttuk, hogy a részvénypiaci hangulatot a fejlett piacok határozzák meg, vagyis hiába teljesítenének jobban az itteni cégek, ha Amerikában nem lesz akkora növekedés, akkor itt sem tudnak szárnyalni az árfolyamok.
Egészséges-e az a hangulat, amikor hét hónapig mentünk föl és egy hét esés után mindenki azon gondolkozik, hogy olcsóság van és már érdemes venni - teszi föl a kérdést Juhász Richárd, a Concorde üzletkötője. A magyarázat, hogy nem igazán volt hasonló méretű visszarendeződés mostanában, ám szerinte a befektetőknek át kell alakítaniuk a gondolkodásukat: mivel a következő hónapokban inkább lefelé fog vezetni az út, ha néha emelkedést látnak, azt eladásra érdemes kihasználni.
A magyar piac még mindig nagyon jól áll ahhoz képest, hogy hova ment föl: az ING, a KBC, a Raiffeisen éves csúcsukhoz képest már 25-30 százalékot estek, míg az OTP kevesebb mint 15 százalékot. Még mindig 20 000 felett van a BUX, míg 20 százalékos eséssel lehetne 16 ezer, ami a 9300-9400 pontos mélyponthoz képest nem lenne alacsonynak mondható.
A mostani helyzetben egyszerre akar mindenki realizálni, eddig senki sem akart, az alapkezelők árgus szemekkel lesték egymást, kint és itthon is, mert aki először száll ki, azé lesz a legnagyobb hozam. De ha megbicsaklik a piac, mint most az ING vagy a Bank of Ireland, akkor egyszerre jönnek az eladási megbízások, az árfolyam pedig zuhan. Ez magyarázza, hogy már 3-4 napja nem bírunk talpra állni. A magánbefektetők egy része a március óta lezajlott hat-hét korrekcióban rutinszerűen vásárolt. Ha eddig sikerült, most miért ne jönne be? - mondják, de ezzel a stratégiával most hosszú időre beragadhatnak a részvényekbe. (Napi Gazdaság)
