A harmadik negyedévben 34 százalékkal csökkent a világ aranykereslete az egy évvel korábbihoz képest, mert a gazdasági válság visszavetette az ékszerforgalmat, és csökkent az egyéb célú felhasználás is, de negyedéves szinten már már élénkült a kereslet.
A nemzetközi aranytanács (WGC) csütörtökön ismertetett adatai szerint az előző negyedévhez képest 15 százalékkal emelkedett a kereslet a harmadikban, mert a gazdasági helyzet javulásával növekszenek az ipari, a befektetési célú vásárlások, s kelendőbbek az ékszerek is.
Ugyanakkor a WGC elemzésében rámutatott, hogy nehéz az összehasonlítás a tavalyi harmadik negyedévvel, mert akkor - a válság kiszélesedését jelentő Lehman Brothers összeomlás után - rendkívül erőteljes volt a kereslet a befektetési célú és az ékszerarany vásárlások miatt, akkor unciánként 750 dollár körül alakult az ár.
Tavaly a harmadik negyedévben 1.205,6 tonna, értékben 33,8 milliárd dollár volt az aranyfelhasználás, az idén július-szeptember között 800,3 tonna, 24,7 milliárd dollár, a második negyedévben 724,8 tonna, 21,5 milliárd dollár.
A WGC előrejelzése szerint a kereslet robusztus lesz a következő hónapokban, s ez látszik az árakban is: a harmadik negyedévben unciánként átlagosan 960 dollárba került az arany, 10 százalékkal többe az egy évvel korábbinál, mostanában pedig szinte nap mint nap újabb csúcsot dönt. Ebben a spekuláció és a dollár árfolyamának gyengülése mellett jelentős szerepet játszott a központi bankok aranyvásárlásai is.
A hivatalos aranykészletek jelentős része a nagy jegybankok és az IMF tulajdonában van, a keresletre az ékszeripar van a legnagyobb hatással,a teljes felhasználás közel 60 százaléka érkezik innen. Ebből a szempontból India számít a legnagyobb szereplőnek, a második Kína. (MTI)
