Az elmúlt húsz évben 255 százalékkal emelkedett a BUX index reálértéken inflációval korrigálva - olvasható a BÉT honlapján. A legerősebb nap idén májusban volt, amikor több mint 11 százalékkal kúszott feljebb az index. A tőzsde újkori története során a legmagasabban 2007 júliusában járt, amikor 30 000 pont felett is volt az irányadó index értéke.
Az elődök
Természetesen nem 1990-ben született meg a magyar tőzsde gondolata, az első pesti börze 1864-ben nyitott meg a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az első elnök Kochmeister Frigyes volt, először értékpapír-kereskedelem folyt a piacon, majd négy évvel a megszületés után olvasztották be a gabonapiacot is. A tőzsde indulásakor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek.
A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a: Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905-1948). "Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni" - olvasható Korányi G. Tamás és Szeles Nóra Tőzsde születik című könyvében.
Az első világháború Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde bezárását hozta 1914. július 27-én, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.
Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach előtt egy rövid periódustól eltekintve a magyar tőzsde pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény kereskedésével. A fellendülés csak a válságból való kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.
A második világháború után a tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetésekor nyitották meg ismét. Mivel a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette.
Újjászületés
Több mint negyven év "kereskedési szünnap" után 1990 júniusában nyílt meg újra a Budapesti Értéktőzsde, miután egy 1989 októberi kormánydöntés zöld jelzést adott a megnyitásnak. Az új börzének 41 alapító tagja volt, de mindössze egy bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal lehetett kereskedni.
A kilencvenes évek privatizációs hulláma jól jött a tőzsdének is, a BÉT több állami vállalat eladásában kapott kulcsszerepet. Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ezt követően 1992-ben került át a Tőzsde az V. kerületi, Deák Ferenc utcai 5. szám alatti patinás épületbe, ahol tizenöt évig zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT 1990-es újraalapítása óta harmadik székhelyére költözött, az Andrássy úti, egykori Herczog-palotába.
A klasszikus tőzsdei forgatag 1995-ig működött Budapesten, eddig üzemelt ugyanis a nyílt kikiáltásos rendszer, melyet 1999-re váltott fel teljesen a ma működő teljesen elektronikus kereskedés.
2004-ben került osztrák tulajdonba a BÉT: tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését. Ezt követően 2005-ben olvadt össze a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde, azóta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.
A BÉT számokban
Az évforduló kapcsán a BÉT honlapján található statisztikákból, érdekességekből is érdemes szemezgetni kicsit: megtudhatjuk például, hogy az 1990-es nyitás óta a napok 52,58 százalékában emelkedéssel zárt a BUX index, 47,42 százalékban pedig csökkenés volt tapasztalható.
Az utóbbi évek legnagyobb kötése 2006 májusában volt, amikor a Mol-papírok egyetlen nap alatt majdnem 218 milliárdos forgalmat bonyolítottak le. A BUX index legnagyobb napi változására idén májusban volt példa, amikor az előző napi záróértékhez képest 11,26 százalékkal ugrott feljebb a mutató.
Bevezetése óta az OTP örvend a legnagyobb népszerűségnek: a bank papírjaiban több mint 5,7 millió kötés született 1995 augusztusa óta. Második a Mol közel 3,3 millióval, a harmadik pedig a Magyar Telekom, mely 2,3 millió adásvételt regisztrált eddig.
A terméklista alapján jelenleg mintegy háromszáz termék van bevezetve a pesti piacra, ebből 47 részvény, egy ETF, 44 különböző certifikát, 97 befektetési jegy, egy kárpótlási jegy, 18 államkötvény, 7 kincstárjegy, 39 vállalati kötvény, 43 jelzáloglevél és négy szabadpiaci termék.
Az úttörő IBUSZ papírjaival ma már nem lehet kereskedni a börzén, az eddigi utolsó bevezetés pedig tavaly novemberben volt, amikor a Finext jelent meg új tagként.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
