A Capital Economics azt írta, hogy a csomag mérete valószínűleg megfelel majd a várakozásnak, sőt annál nagyobb is lehet.
Neil Shearing és David Oxley a ház elemzői szerint a hamarosan bejelentendő konszolidációs csomag méretét illetően a hazai össztermék (GDP) 2-2,5 százaléka a várakozási "alapmérce" a következő három évre, és "csalódást keltene" a piacon, ha a kiigazítás mértéke ettől bármennyivel is elmaradna.
A szakelemzők szerint a vártnak megfelelő méretű intézkedések esetén a GDP-arányos magyar államháztartási hiány a legtöbb EU-tagállamtól eltérően az idén várhatóan "kényelmesen" a 3 százalékos maastrichti tűréshatár alatt lesz, és attól függően, hogy a kormány hogyan számolja el az állami szférába visszaterelt magánnyugdíj-pénztári vagyont, az egyenleg akár többletbe is fordulhat.
A JP Morgan szerint annak nyomán, hogy a magyar kormány "gyakorlatilag államosította" a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a hazai össztermék 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet.
A Capital Economics szerint "bár továbbra is sok a bizonytalanság", a csomag ahhoz jó eséllyel elégséges lesz, hogy "most" a 265-270 forintos euróárfolyam-sávban stabilizálja a forintot, és ez enyhítheti a (devizában eladósodott) háztartások pénzügyi helyzetével, valamint az importált inflációval kapcsolatos aggodalmakat. Figyelembe véve annak lehetőségét is, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa (a tagok kinevezési rendjének tervezett változása nyomán) márciustól enyhébb alapállásúvá válhat, az MNB alapkamata az év végére a jelenlegi 6 százalék alá süllyedhet - jósolják a Capital Economics elemzői.
A ház új előrejelzésében 5,50 százalékos idei év végi MNB-kamatszint szerepel.
A londoni elemzői közösségben mindazonáltal vita tárgya, hogy a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása nyomán várható-e a testület "galambbá" válása és az alapkamat csökkentése.
Az RBC Capital Markets szerint, hogy a magyar jegybank alapkamata a jelenlegi 6 százalékon tetőzik, ugyanis a lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai valószínűleg "nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett".
A Morgan Stanley elemzői legutóbbi tanulmányukban mindazonáltal "túlságosan leegyszerűsítőnek" nevezték azokat a véleményeket, hogy az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható márciusi változás után valószínűleg "galambok" csatlakoznak a tanácshoz, és emiatt nem lesz több MNB-kamatemelés. A cég elemzői szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. A ház továbbra is 6,75 százalékos idei MNB-kamatcsúcsot jósol.
A Capital Ecomomics elemzői keddi prognózisukban a konszolidációs intézkedések lehetséges későbbi hatásairól azt írták: az államháztartási egyenlegben és a forintárfolyamban várt rövid távú kedvező folyamatokkal együtt is kevésbé derűlátók azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány által tervezett lépésekkel középtávon helyreállítható lesz-e a költségvetés fenntarthatósága.
Lehetséges ugyan, hogy egyes kiadáscsökkentések "jól irányzottak" lesznek és tartós megtakarításokat eredményeznek, Shearing és Oxley véleménye szerint azonban az intézkedések jelentős része "gyaníthatóan" kevésbé kézzelfogható, "tipikusan nehezebben teljesíthető" kötelezettségvállalások - például hatékonyságjavításból eredő megtakarítások - felé hajlik majd.
A ház elemzői mindemellett valószínűtlennek tartják, hogy a kormány ejti a következő évekre szóló, "eltúlzott mértékben derűlátó" növekedési előrejelzéseit. A ház szerint ez kérdésessé tesz több más hivatalos prognózist is, különösen azt a jelenlegi hivatalos álláspontot, hogy a GDP-arányos államadósság-ráta a következő években meredek csökkenésnek indul.
A cég szakértői közölték, hogy 3 százalék körüli éves potenciális növekedési ütemet tartanak reálisnak a magyar gazdaságban, szemben a kormány 4-6 százalékos rövid távú várakozásával.
Shearing és Oxley szerint "mindent egybevetve" a várt konszolidációs csomag valószínűleg megerősíti Magyarország "viszonylag egészséges" rövid távú államháztartási deficitkilátásait, a két elemző azonban "meglepőnek" tartaná, ha jelentős előrelépés történne a strukturális hiány és a "hitelességi deficit" kezelésében.
MTI
