A Mol a magyar gázmezők királya
Már a múlt heti cikkben is szerepelt az az adat, mely szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában jelenleg 211 bányatelek és 204 kutatási terület van. A mostani cikkben lesz jelentősége annak, hogy a bányatelkek majdnem 90 százaléka a Mol kezében van. Vagyis a már termelő gáz- és olajmezők hatalmas többségével a magyar vállalat rendelkezik. A kutatási területeknél jóval kiegyensúlyozottabb ez az arány, ott a teljes mennyiség felét sem éri el a Mol részesedése.
A fenti adatok azt mutatják, hogy az érintett cégek többsége egyelőre csak kutat, termeléssel a Mol mellett alig féltucat vállalat foglalkozik Magyarországon. A nagyszámú kutatási terület ugyanakkor azt jelenti, hogy ezek a cégek bíznak a magyar olaj- és gázvagyonban.
A Mol 2010-es beszámolója szerint a cég Magyarországon összesen 647 kilotonna olajat termelt ki, ez a teljes olajtermelési tevékenységének nagyjából a negyedét adta. A magyarnál nagyobb kutatási területe csak Oroszországban volt a cégnek. A gáz területén még nagyobb a hazai tevékenység súlya: a hazai majdnem 2,2 milliárd köbméteres éves termelésnél nagyobb csak a horvátországi volt, a többi ország elenyésző súllyal szerepelt.
A horvát INA nélkül a Mol kutatás-termelés üzletága 164,5 milliárd forintos EBITDA-t hozott 2010-ben, a fenti számok alapján ennek tetemes része a magyarországi tevékenységhez kapcsolódott. Jól jelzi a magyar mezők túlsúlyát az is, hogy a tavalyi 123,5 milliárd forintos beruházási költség (CAPEX) 24 százaléka esett Magyarországra, ennél magasabb arányt csak Szíriában tapasztalhattunk.
Van még cég a magyar horizonton
A Mol mellett a magyar piac másik említésre méltó szereplője a Magyar Horizont Energia Kft, mely az adatok szerint három bányatelekkel és hetven kutatási területtel rendelkezik hazánkban. A társaság a Bahamákon bejegyzett HHE America tulajdonában van, 2010-ben 14,2 milliárd forintos árbevételt ért el nyilvános beszámolója szerint.
A Magyar Horizontot 1998-ban alapították, jegyzett tőkéje hárommillió forint, emellett 2010 végén volt 2,6 milliárd forintnyi lekötött tőketartaléka. Jelenleg elsősorban az Alföldön, Szolnok környékén kutat a cég, 20 789 négyzetkilométeren van kutatási engedélye. Árbevételének legnagyobb része, 11,1 milliárd forint tavaly földgáz értékesítéséből származott.
Szintén a társaság nyilvános beszámolójából derül ki az is, hogy a 2009-ben meglévő tíz mellé tavaly további öt kutat aktiváltak. Összesen egyébként a Magyar Horizont 2010-ben 10,8 milliárd forintot költött beruházásra. A cég adózás előtti eredménye tavaly 2,76 milliárd forint volt, a mérleg szerinti eredménye viszont nulla, mivel ötmilliárd forintot osztalékként kifizetett a tulajdonosnak.
Az nem derül ki a Magyar Horizont mérlegéből, hogy mennyi gázt termel ki a cég, erre vonatkozóan egy 2009-es nyilatkozat adhat támpontot. Akkor az év elején az orosz-ukrán gázvita időszakában úgy nyilatkozott a Magyar Horizont szóvivője, hogy napi egymillió köbméter gázt termelnek ki, amit szükség esetén 2,1 millióra tudnak növelni. Azóta ez a szám minden bizonnyal emelkedett az újabb kutak megnyitásával.
A Magyar Horizont sikere egyébként az államkasszának is jót tesz, hiszen a kitermelt gáz után járó bányajáradék mellett tavaly a cég az államkasszába befizetett 441,3 millió forint társasági adót, 272,4 millió forint iparűzési adót, 202,4 millió forint Robin Hood adót, és 54 millió forintot az energiaellátók különadójaként.
Sok cégnek egyelőre nem sikerült termelnie
Ahogy a cikkünk elején már említettük, a vállalatok többsége egyelőre csak kutatófúrásokat végez a magyar olaj- és gázmezőkön, így számottevő nyereséget sem tudott elérni. Az osztrák RAG Hungary Kft., mely most a Mollal közösen kutat majd, tavaly 131 millió forintos árbevétel mellett 824,3 millió forintos mérleg szerinti veszteséget mutatott fel.
A sok kis cég között kiemelkedik még a szintén a HHE America tulajdonában lévő HHE North Kft., mely 6 milliárd forintos árbevétel mellett 1,9 milliárdos mérleg szerinti eredményről számolt be a 2010-es évet illetően.
Makó eddig csak vitte a pénzt
Érdekesség, hogy az egykor legendaként emlegetett makói gáz kitermelésére szerveződött TXM Olaj- és Gázkutató Kft. 157,5 millió forintos árbevétel mellett 30,8 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta a tavalyi évet. Vagyis ennek alapján bármekkora ígéret volt a makói gáz, egyelőre a TXM a magyar gázpiac legnagyobb vesztese.
A tavalyi 30 milliárd mellett egyébként a TXM-nek már 2009-ben is volt egy 6,5 milliárd forintos mérleg szerinti vesztesége, míg a 2008-as évet 1,6 milliárdos buktával, a 2007-est pedig 2 milliárdos mínusszal zárta. Vagyis összesen már nagyjából 40 milliárd forintjában van a tulajdonosnak a gigantikusnak vélt gázmező, de bevételt eddig alig hozott. Ezek alapján nem meglepő, hogy a Mol és az Exxon tavaly megunta tömni a feneketlen zsákba a pénzt, és inkább kiszálltak a közös cégből, melyet így most a kanadai Falconnak kell finanszíroznia.
Beke Károly
mfor.hu
