Szorul a hurok a frankhitelesek nyaka körül, hiszen nem nyugszik a frank árfolyama, így a fordulónap környékén megint sokan lehetnek bajban. Ráadásul a szakemberek szerint még korai fellélegezni, a következő hónapokban ugyanis akár 220-230-ig gyengülhet a hazai fizetőeszköz.
Csúcsokat döntünk
Hétfő délután 215,26 forintot kellett adni egy frankért a devizapiacon, ami már közel volt a tavaly márciusi 215,50 körüli csúcshoz. Eközben az euró árfolyama sem nyugszik, a 286,80 forintos ár már több mint egy százalékkal magasabb volt, mint a múlt pénteken.
Maga a forint gyengülése önmagában nem indokolna történelmi csúcsot a frank árfolyamában, hiszen tavaly 320 körüli euróárfolyam esetében kellett ugyanennyit fizetni a svájci devizáért, mint most. A helyzet most annyiban más, hogy a frank is megállíthatatlanul erősödik az euró ellenében, csúcsot csúcsra halmoz. Hétfőn 1,3347-nél állt az árfolyam, ami már 1,3 százalékkal volt alacsonyabb a péntekinél.
Nem elég, hogy a frank megállíthatatlan erősödése miatt kell aggódniuk a hazai devizahiteleseknek, máris újabb veszély fenyeget: a Raiffeisen Bank elemzői szerint a svájci jegybank utóbbi hetekben tapasztalt kommunikációja már arra utal, hogy az esetleges szeptemberi kamatemelésre próbálja felkészíteni a befektetőket az SNB.
Köszönjük Románia!
A forint gyengülése több tényezővel magyarázható: egyrészt valószínűleg még mindig nem heverték ki a befektetők a június eleji szerencsétlen kormányzati nyilatkozatokat, másrészt a román gazdaság egyre rosszabb helyzetben van. A hónap elején Kósa Lajos és Szijjártó Péter is államcsődöt emlegetett magyarországgal kapcsolatban, akkor a nemzetközi sajtó ismét felkapta hazánkat, mint lehetséges új Görögországot.
Utána úgy tűnt, hogy a miniszterelnöknek sikerült megnyugtatnia a piacokat a 29 pontos akciótervével, akkor a forint is stabilizálódott kicsit. Azonban a jelek szerint elég volt egy kis megingás, hogy újra bajba kerüljünk.
Ezt a megingást pedig Románia szállította: délkeleti szomszédunk alkotmánybírósága múlt pénteken vétózta meg a kormány megszorítócsomagjának egy részét, a taláros testület szerint nem lehet 15 százalékkal csökkenteni a nyugdíjakat. A kormány úgy próbálta orvosolni a problémát, hogy a hétvégén döntött arról, hogy 19-ről 24 százalékra emeli az áfát. A befektetők viszont most attól tartanak, hogy a fogyasztási adó ilyen mértékű emelése további belpolitikai feszültségeket okozhat, várhatóan folytatódnak majd a tüntetések az országban.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
