Jelentősen stabilizálhatják a magyar állampapírpiac likviditását és a hazai részvénypiacnak is komoly lökést adhatnak a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló, holnap hatályba lépő kormányrendelet devizamegfeleltetési szabályokra vonatkozó rendelkezései, véli Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.
A pénztáraknak ezentúl vagyonuk nagyobb részét kell a hazai részvények és államkötvények között allokálniuk. Az új jogszabályok értelmében a pénztárak az egyes portfóliók korlátozott részét, a növekedési portfóliók vagyonának 35 százalékát, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben, döntően tehát külföldi részvényekben és állampapírokban.
"Bár a Generali Alapkezelő nyugdíjpénztári portfólióinak részvénykitettsége igen magas volt az idei évben, s a részvényeken belül jelentős arányt képviseltek a külföldi eszközök, nem éreztük drámainak a forintárfolyam ingadozásának kedvezőtlen hatásait: a magas külföldi részvénykitettség eredményeként július végéig a magánnyugdíjpénztári növekedési portfólióink átlagos hozama elérte a 14,9 százalékot, a kiegyensúlyozott portfólióink hozama meghaladta a 8,5 százalékot, míg a klasszikus portfólióink 6,95 százalékos nominális hozamot teljesítettek" – emeli ki Pillár Zsolt.
A szakember hozzáteszi: "Mindezek ellenére nem éljük meg jelentős korlátozásként a pénztártagok megtakarításainak védelmét célzó, devizakitettség korlátozására vonatkozó rendeletet, mivel a jogalkotó haladékot biztosít a rendelet hatályba lépésekor az előírt limit fölötti külföldi eszközöket tartó pénztárak számára. A jogszabályi követelményeknek idén december 31-ig, illetve – a növekedési portfóliók esetében – jövő év szeptember 30-áig kell megfelelni, de a következő negyedévben nem számítunk arra, hogy csökkentenünk kell a devizaeszközök arányát, erre – várhatóan – csak az év végén kerítünk sort".
A devizamegfeleltetési szabályok minden bizonnyal pozitív hatással lesznek a magyar részvénypiacra, hiszen ha a magánnyugdíjpénztárak több magyar eszközt tartanak a portfólióikban, akkor a jellemzően hazai befektetők érdeklődésére számot tartó kis- és közepes kapitalizációjú társaságok papírjaiba újra visszatérhet a vásárlóerő.
Különösen igaz lehet ez a piac egészéhez képest nagyon alulértékelt cégek papírjaira, ilyenek például a stabil osztalékfizetőnek számító Állami Nyomda, vagy a geotermikus energiával foglalkozó, folyamatos beruházásokat végrehajtó Pannergy részvényei is, s bár utóbbiak az idén 15 százalékos árfolyam-emelkedést produkáltak, jelenleg is igen kedvező értékeltségi szinten mozognak. A nagyobb cégek közül ígéretes befektetés lehet a stabil osztalékhozamot biztosító Magyar Telekom, pozitív tőkepiaci környezetben a piac egészéhez képest jellemzően felülteljesítő, ezért hosszú távon ígéretes OTP, vagy a jelenleg is kiváló negyedéves eredményt publikáló Richter is.
"A kormányrendelet nem jelent drámai mértékű korlátozást a vagyonkezelők számára azért sem, mert a jelenleg 8 százalék körüli hozamot biztosító magyar állampapírok igen versenyképes alternatívát jelentenek a 3-4 százalék körüli hozamot kínáló külföldi államkötvényekkel szemben" – mutat rá Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.
