4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idén szeptember végéig több mint 20 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, egy százalékkal kevesebb, mint 2008 azonos időszakában, és 23 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 26 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első 9 hónapjában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.

A harmadik negyedév adatai erőteljesebb visszaesést mutatnak: az előző év harmadik negyedévéhez viszonyítva 23 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma, és 40 százalékkal az új engedélyeké.

Az év első felében 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, s ez az adat még 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de az építési engedélyek száma már az év első felében is 16 százalékkal visszaesett a bázishoz képest.

Az építkezések területi megoszlását tekintve tovább nőtt a főváros szerepe, 31 százalékát adja az országos lakásépítésnek, Pest megyével együtt 55 százalékát. Az idén szeptemberig használatba vett lakások adatai szerint Budapesten 6.262 lakást adtak át, ami csaknem négy százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Pest megyében 19 százalékos, Fejérben 20 százalékos a növekedés, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplémben öt százalékos, Bács-Kiskunban 14 százalékos, Hajdú-Biharban 45 százalékos csökkenést rögzített a KSH.

A statisztikai jelentés megállapítja, hogy a visszaesés főleg a lakossági építkezések számaiban tükröződik: 2009 első kilenc hónapjában a természetes személyek megrendelésére, illetve saját használatra 8 százalékkal kevesebb lakás épült, míg vállalkozások által 5 százalékkal, értékesítési céllal 6 százalékkal több készült, mint az előző év hasonló időszakában.

Az építtetői körben a korábbinál némileg nagyobb részt képviselnek az önkormányzatok: 130 lakást építtettek. Növekedett a bérlakások száma, 250 lakás készült ilyen céllal. Az új lakások átlagos nagysága 90,6 négyzetméter, jelentősen nem változott 2008-hoz képest. A csökkenő lakásépítésen belül nőtt az építőipari kivitelezés szerepe, s a lakosság házilagos kivitelezése már alig 14 százalékot képvisel.

Az év első felében tapasztalt növekedés után a III. negyedévben nagyarányú visszaesés következett be; a természetes személyek lakásépítése 25 százalékkal, a vállalkozásoké 22 százalékkal csökkent 2008 III. negyedévéhez viszonyítva, ám ez utóbbiaknál a visszaesés a 9 hónap egészében még nem érezteti hatását az első félévi jelentős növekedés miatt.

A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma 2009-ben negyedévenként fokozatosan esett vissza, április óta tartósan csökkent minden hónapban 2008 megfelelő hónapjához viszonyítva. A szeptember végéig kiadott engedélyek alapján a csökkenés az egész országra érvényes, kivéve Bács-Kiskun és Somogy megyéket, ahol 13-19 százalékos növekedést mértek. A legerősebb visszaesés Fejér megyét érinti, ahol alig több mint feleannyi új engedélyt adtak ki, mint 2008 szeptember végéig. Budapesten 6.433 új engedélyt adtak ki, ami 12 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél.

Az idei év I-III. negyedévében az üdülőépítésnél mind az építési szándék, mind a befejezett üdülők száma alatta marad az előző évinek. 307 új üdülőegységet vettek használatba, 17 százalékkal kevesebbet, mint az előző időszakban. Az új üdülők 89 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. 460 üdülőépületben 830 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 11 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában.

A lakásmegszűnések száma nőtt az időszakban, 2.566 lakás szűnt meg, 18 százalékkal több, mint 2008 első kilenc hónapjában. A fővárosban közel másfélszeres a növekedés, elsősorban településrendezés és új lakás építése miatt. A megszűnt lakások közel negyede, a budapesti megszűnéseknek közel fele önkormányzati tulajdonban volt. Összességében a korábbinál kisebb méretű lakások szűntek meg, átlagos alapterületük 65 négyzetméter volt.


A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 2,22 millió négyzetméter lakóépület és 2,63 millió négyzetméter nem lakóépület beépítését tervezik, háromnegyedét az előző évinek. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a három és többlakásos házak körében történt, 30 százalékkal kisebb területet terveznek beépíteni, mint az egy évvel ezelőtti tervekben. A nem lakóépületeknél a tervezett mezőgazdasági és ipari épületek hasznos alapterülete több mint 40 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt időszakban volt, mialatt a hivatali épületeké több mint háromnegyedével nőtt.

Az építőipar idei augusztusi adatai ismertek. Eszerint az építőipari termelés volumene augusztusban mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 7,2 százalékkal csökkent a tavaly augusztusihoz képest, az év első nyolc hónapjában a termelés 3,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. (MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!