A bérlő és a bérbeadó érdeke egyaránt az, hogy szakember által készített szerződésben rögzítsék jogaikat, kötelezettségeket, mert ez jelentősen csökkentheti a konfliktusok kialakulásának veszélyét, illetve, ha mégis jogvitára kerül sor, gyorsítja annak lezárását - fejtette ki.
A közjegyzővel hitelesített bérleti szerződés még több biztonságot nyújt a bérbeadónak, hiszen az végrehajtható okirat, azaz nem szükséges évekig pereskedni, ha a bérlő jogosulatlanul próbálja használni az ingatlant - fűzte hozzá a szakember, aki emlékeztetett arra: a kaució is a bérbeadó érdekeit védi, mértéke az új polgári törvénykönyv szerint legfeljebb három havi albérleti díj lehet.
Magánszemély bérlő esetén a bérbeadó kötelessége a bérbeadásból származó, önálló tevékenység jövedelmének minősülő bevételét bevallania és befizetnie az adóhatóságnak. Ha a bérbevevő nem kér számlát, elegendő a bérbeadónak adóazonosító jellel rendelkeznie. Ellenkező esetben a számlaadáshoz szükséges az adószám kiváltása - ismertette Kis-Vén Valéria.
Kérdésre hozzátette: sokan nem jelentik be a bérbeadást, pedig már önmagában az a tény, hogy egy nagy értékű ingatlantulajdon kerül idegen birtokába, indokolttá teszi, hogy erre legálisan, megfelelő jogi védelem mellett kerüljön sor. Nem beszélve arról, milyen következményei lehetnek a be nem jelentett jövedelemnek.
Ha valaki nem költségszámlákkal számol el, akkor hosszú távú ingatlan-bérbeadásnál 10 százalékos vélelmezett költséghányaddal a bevétel 90 százaléka után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni, továbbá ha a jövedelem meghaladja az évi egymillió forintot, akkor további 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is.
MTI
