Az új lakások eladásánál Budapesten tavaly 10 százalék feletti árengedményt (X) is el lehetett érni, ennek egyes fejlesztőknél az volt a forrása, hogy a külföldi vevők százas nagyságrendben veszni hagyták a 10-20 százalékos foglalót - magyarázta a lakáspiaci helyzetet a vezérigazgató.
Az FHB lakásárindex a 2000. évi lakásárakat veszi alapul, az a skálán 100-as pont. Szerepel benne az összes magyarországi tranzakció, továbbá az FHB adatai is - ismertette a vezérigazgató. A tranzakciós halmazokat azonban sok szempont szerint szűrik, míg kialakul a végleges áremelkedési adat - magyarázta.
Ennek alapján a múlt év végén a lakásárindex 174,3 százalékon állt, de a fogyasztói árindexszel deflált emelkedés csak 103,6 százalék volt.
A tavalyi csökkenést azzal magyarázta Harmati László, hogy csökkent a háztartások jövedelme, viszont a banki hitelkínálat (X) - véleménye szerint - megfelelő volt. Miután a lakások áresése folytatódik, és az a trend, hogy a befektetők a csökkenő ág felén túl kezdenek vásárolni, így elképzelhető, hogy idén több vevő lesz ezen a piacon. Ezt segítheti az elfogadható hitelkamat, valamint a volatilis részvénypiac - vélte a vezérigazgató helyettes. A használt lakások forgalma tavaly 50 százalékkal csökkent.
Az átlagos 174,3 százalékos FHB lakásár-index mögött területi különbségek is fellelhetők. A keleti megyék átlagos indexe 199,2, míg a nyugati megyéké 160,6 százalékon állt múlt év végén. A keleti megyék árai közelítenek a nyugatiakéhoz.
MTI/Menedzsment Fórum
