Az itt élők készpénztartalékaiknak köszönhetően kiválthatták a hitelválság következtében megemelkedett önrészt, illetve készpénzért vásároltak. Míg 2008-ban a tranzakciók 60-70 százalékát finanszírozták hitelből, tavaly csupán 30 százalékát, ami arra utal, hogy korábban sem azért vettek fel kölcsönt, mert rá voltak kényszerítve, hanem mert így a saját forrásaikat jövedelmezőbb befektetésekben tarthatták - mutat rá Szathmáry. Aki sem hitellel, sem elegendő mozgósítható saját tőkével nem rendelkezett, bérlőként jelent meg, ennek eredményeként sikerült az egy évvel korábbinál több tranzakcióval zárni az évet, a többlet háromnegyede ugyanis bérleti szerződés volt. Ebben a térségben a korábbi vevők jelentős részéből bérlők, az eladókból pedig bérbeadók lettek, mivel azok, akik a nyomott piacon nem tudtak vagy áron alul nem akartak megszabadulni a hitellel terhelt lakásoktól, bérbeadásra váltottak, hogy legalább a folyamatos bevétel fedezhesse a törlesztőrészleteket. A kiadók közül sokan bérlőként is megjelentek, ha egy olcsóbb bérleti díjú lakásba költözve a különbözettel a törlesztés 40-50 százalékát fedezhették.
Az OC öt irodával dolgozó franchise-partnere szerint ebben a szegmensben a havi 130-150 ezer forint a felső határ, átlagosnak azonban inkább a havi 90-100 ezer forintos tarifa számít, és ötvenezer forint alatt nincs bérleti piac. A bérlői igények a I. kerületben a Naphegyre és az Attila út környékére koncentrálódnak, a II. kerületben a Pasaréti térig húzódnak, a XII.-ben az Orbán tértől befelé eső részek, a Böszörményi, Győri út, illetve az Alkotás utca környéke a legkedveltebb. Főleg a jó állapotú, tízévesnél fiatalabb lakásokat keresik, és fontos a tömegközlekedés, a garázs és az infrastruktúra. Reális bérleti díj esetén három-négy hónap alatt találják meg a bérlőt, az értékesítésnél azonban már más a helyzet - teszi hozzá Szathmáry.
A három hónap csak a 20 millió forint alatti kategóriában érvényes, 20-35 millió között az üzletkötéshez szükséges átlagos idő már fél év, 35-50 millió között pedig kilenc hónap. Az ennél drágább ingatlanok tulajdonosai akár éveket várhatnak vevőre, még reális ár esetén is - hangsúlyozza a szakember -, persze a gyorsaság azért leginkább az eladó motiváltságának a függvénye - teszi hozzá. Ugyan a 80 millió fölötti vevőkör teljes eltűnése már a krízis előtt érezhető volt, azonban az már mindenképpen a válság számlájára írható - mondja Szathmáry -, hogy a piac az olcsóbb, bel-budai területekre koncentrálódott. Ennek következményeként a II. kerületben 2007-2009 között az eladott ingatlanok átlagos értéke 45 millióról 25 millióra zsugorodott, ami azt mutatja, hogy az igazán drága, zöldövezeti részen lényegében leállt az adásvétel. Hasonló trend uralja a XII. és az I. kerületi piacot is, azonban itt kisebb a csökkenés mértéke, a XII. kerületben az eladott lakások átlagos értéke 30 millióról 25 millióra, az I. kerületben 30 millióról 28 millió forintra csökkent a két év alatt - sorolja Szathmáry.
Az OC franchise-partnere szerint az I., II. és XII. kerületi árak átlagos csökkenésének mértéke szegmensenként változó: 2008-hoz viszonyítva a 20 millió forint alatti kínálatban nincs változás, 20-35 millió forint között öt százalék körüli, 35-50 millió forint között nyolcszázalékos, az 50 millió forint feletti ingatlanok esetében tíz-húsz százalékig sok minden tapasztalható, az engedményt többnyire az eladási kényszer határozza meg. Ez a kényszer egyébként az árak fölfelé indulását is megakadályozza - állítja Szathmáry, aki úgy véli, a két évvel ezelőtti piac valószínűleg 2012-re tér vissza.