Növekvő kínálat, növekvő kereslet
A 2008 őszén jelentősen megváltozott lakossági hitelezési konstrukciók (melyet azóta több lépésben immár állami szinten is szigorítottak) miatt többen is a kiadó ingatlanok árának növekedésére számítottak az ingatlanpiacon – ez azonban elmaradt, továbbra is viszonylag olcsón lehet bérelni, nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is. Tény, hogy a „nulla forintos” lakáshitelek, illetve az állami lakástámogatási programok megszűnésével a vevők egy jelentős része – akik nem tudnak legalább 25% önerőt előteremteni – kiesett a piacról, ám a bérleti díjak emelkedését a kínálat jelentős növekedése, és a sikertelenül próbálkozó tulajdonosok árcsökkentő magatartása megakadályozta.
A szabad, bérbe adható lakással rendelkező tulajdonosok ugyanis a válság kitörése után hamar kapcsoltak, és sok olyan tulajdonos is piacra vitte kiadó ingatlanát, akinek korábban esze ágában sem volt belépni a piacra. A könnyen megszerezhető, rendszeres bevételi forrásra annál inkább szükség volt – így a kiadó ingatlanok kínálata nemcsak mennyiségben, hanem sok esetben minőségileg is bővült – előfordult több olyan eset is, amikor valaki a néhány éve vásárolt újépítésű lakását adta ki, a bevételből finanszírozva az ingatlan törlesztő részleteit.
Kőbe vésett bérleti díjak?
A fenti két hatás együttes következményeként a piac többé-kevésbé egyensúlyban maradt, sőt a kevésbé forgalomképes lakásoknál még a kért bérleti díj csökkenése is tapasztalható volt – jelzik ingatlanpiaci szakértők. Budapesten továbbra is 50.000 forint a „szalonképes” kiadó ingatlanok bérleti díjának alsó határa, a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken pedig jellemzően 30-35.000 forintért lehet ingatlant bérelni – az esetek többségében kisebb panellakásról, vagy garzon téglalakásokról van szó.
Leggyorsabban még mindig a belső városrészekben, illetve az egyetemek környékén lévő ingatlanokat lehet kiadni, jóval tovább kell bérlőre várni a 100.000 forint feletti kategóriában – különösen akkor, ha a drágán kínált ingatlanhoz egyébként még magas fenntartási költségek is társulnak. Egyre könnyebb viszont kiadni a panelprogramban részt vett házakban található kiadó lakásokat, mivel az alacsonyabb rezsiköltségek miatt szívesen választják ezt a leendő bérlők.
A legolcsóbb ajánlatok
A fővárosban elérhető legolcsóbb kiadó lakások között meglepetésre egészen vállalható ingatlanok is szerepelnek, a Belvároshoz közeli területeken is. Lakást akár már havi 40.000 forintért is lehet bérelni, ezért 1.5 szoba jár a Nagykörúthoz közel, de nem kell sokkal többet fizetni egy Damjanich utcában található garzonért, vagy akár az évek óta divatos Újbudán kiadó, közel 40 négyzetméteres jó állapotú ingatlanért. Az általános szokások szerint a beköltözéskor 1-2 havi kauciót kérnek el a tulajdonosok, azonban személyes szimpátia esetén ez sokszor rugalmasan változhat.
Vidéken még kevésbé kell megerőltetnie magát anyagilag annak, aki ingatlant bérelne: Pécsett már 28.000 forintért lehet kétszobás lakást bérelni, az árak még a belvárosi sétálóutca felé közeledve sem emelkednek a csillagos égig, de nem kell sokkal többet fizetni a legolcsóbb kiadó ingatlanokért Miskolcon sem, ahol 30.000 forintért még egy kicsit válogatni is lehet – a többi vidéki is hasonlóan alakul a kiadó lakások árminimuma.
Érdemes papírozni!
Továbbra sem általános gyakorlat azonban az írásbeli szerződéskötés – pedig ennek igénybevételével mind bérlő, mind pedig a tulajdonos adott esetben számos kellemetlenségtől kímélheti meg magát. Az írásbeli szerződés hiánya számos kellemetlen jogi helyzetet eredményezhet, és – főleg nagyobb értékű berendezéssel felszerelt lakások esetén – nem a papírboltokban kapható általánosságokat tartalmazó szerződések a legalkalmasabbak a feltételek rögzítésére.
Menedzsment Fórum
