Lassan 16 éve vagyunk fenn mindhárom cég térképén
1989. júliusában a Moody's volt az első a három nagy hitelminősítő közül, mely felvette listájára Magyarországot is. Akkor "Baa2" besorolást kaptunk a cégtől, ami egyfajta megelőlegezett bizalomnak is volt tekinthető, a rendszerváltozáskor úgy érezték, hogy érdemes lehet befektetni Magyarországon. Aztán hamar jött a kiábrándulás, egy évre rá "Ba1"-re minősített le a cég, ami a mostanihoz hasonlóan a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategória teteje volt.
A Moody's értékelésében ezt követően egészen 1996. decemberéig maradt is a "Ba1" minősítésünk, közben 1992 áprilisában a Standard & Poor's is felvette hazánkat a vizsgálandó országok listájára. A másik amerikai hitelminősítőnél is bóvliban nyitottunk, akárcsak most "BB+" volt Magyarország osztályzata, ami 1996. októberéig nem is változott. Közben 96 tavaszán a Fitch Ratings is elkezdett számolni velünk, náluk "BBB-" volt a besorolásunk, ami egészen múlt péntekig maradt is a befektetésre javasolt kategóriában.
Vagyis a pénteki újabb leminősítéssel két fontos sorozat szakadt meg: egyrészt a Fitchnél még sosem voltunk befektetésre nem ajánlott ország, másrészt pedig ebből következően egyszer sem fordult még elő, hogy Magyarország mindhárom nagy hitelminősítőnél a bóvli kategóriában legyen.
Felminősítések sorozatát hozta a Bokros-csomag
Nem kis részben az 1995-ös Bokros-csomagnak volt köszönhető az, hogy 1996 végére mindhárom nagy hitelminősítőnél visszakerültünk a befektetésre javasolt kategóriába. A Horn-kormány akkori pénzügyminisztere, Bokros Lajos 1995. március 12-én jelentette be gazdasági intézkedéscsomagját, sokak szerint annak volt köszönhető, hogy a kilencvenes évek közepén sikerült fenntartani Magyarország fizetőképességét.
A Bokros-csomag 8 százalékos vámpótlékot vezetett be az energiahordozókat kivéve minden árura, a forintot kilenc százalékkal leértékelte és bevezette a csúszó leértékelést, korlátozta a nominálbéreket az állami szektorban, valamint megszüntette a fogászati ellátás és a felsőoktatás ingyenességét. A csomag szűkítette a GYES-re, családi pótlékra és gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét, csökkentette a gyógyszerek állami támogatását és felemelte a nyugdíjkorhatárt.
Mai szemmel nézve az 1995-ös kiigazítás nagy része a kiadási oldalt érintette, hiszen a vámpótlékon kívül az összes intézkedés kiadáscsökkentést jelentett. A csomag következtében az államháztartás hiánya, mely 1994-ben a GDP 8,4 százalékára duzzadt az 1993-as 6,6 százalékról, 1995-ben 6,4, a következő évben pedig 3 százalékra esett vissza.
A hitelminősítők is kedvezően ítélték meg a lakosság számára fájdalmas lépéseket, hiszen 1996-tól fokozatosan javult a besorolásunk 2006-ig. Azokban az években a gazdasági mutatóink is egészségesebb képet mutattak, hiszen éppen a mostani kormány szokta szívesen emlegetni, hogy az első Orbán-kormány 2002-ben még 60 százalék alatti államadóssággal adta át az országot.
Hazánk legjobb besorolása a Moody's listáján "A1" volt, míg a Standard & Poor's és a Fitch "A-"-ig ment fel velünk 2000-re. 2000 és 2005 között szinte mindenki tőlünk várta az új gazdasági csodát a régióban, akkor mindhárom nagy hitelminősítőnél "A-s" ország voltunk.
A 2000-es évek első felének hitelminősítéseinél érdekesség, hogy a Medgyessy-kormány itthon sokat bírált száznapos programjait a hitelminősítők pozitívan értékelték, a Moody's például 2002. novemberében két fokozattal minősített fel minket, amivel elértük a máig legmagasabb "A1"-es értékelésünket. Mostanra sokan éppen a 2002-es száznapos programokban látják sok probléma gyökerét, azonban a jelek szerint akkor azt pozitívan értékelte a piac.
2006-ban indultunk el a lejtőn
Ha a hitelminősítők döntéseit vizsgáljuk, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy 2006-ban romlott el minden a magyar gazdaságban, onnan kezdve ugyanis egyenes út vezetett a mostani tripla bóvlihoz. Elsőként a Fitch figyelmeztetett a kockázatokra, hiszen 2005. decemberében "A-"-ról "BBB+"-ra minősítette le Magyarország devizaadósságának besorolását.
2006 közepén a Standard & Poor's is leminősített minket, míg a legtovább a Moody's várt ki, akik 2006. karácsonya előtt két nappal vonták meg tőlünk az "A1" besorolást. Onnan pedig egyenes út vezetett a mostani szintre. Az elmúlt bő húsz év minősítéseit vizsgálva egyébként az állapítható meg, hogy a három cég közül a Moody's a leginkább hajlamos a nagy lépésekre, hiszen míg a Fitch és a S&P esetében csak öt fokozatot járt meg a magyar minősítés, addig a Moody's esetében hét fokozatban voltunk már.
Mennyi jelentősége van?
A válság kitörése után sokan bírálták a hitelminősítőket megalapozatlan döntéseik miatt, szerintük éppen ezért mostanra gyakorlatilag semmi jelentősége nincs annak, hogyan minősítenek egy-egy országot. Ezt támaszthatja alá az is, hogy Magyarország esetében csak az első bóvliba minősítés okozott komolyabb piaci hatást, a Fitch pénteki leminősítése után már erősödni is tudott a forint.
Néhány szakember ugyanakkor továbbra is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy külföldi alapok befektetési politikájában komoly szerepe van a hitelminősítéseknek, hiszen sok alap esetében a bóvli kategória esetében automatikusan meg kell szabadulni az érintett ország eszközeitől. Arra valószínűleg csak a következő hetekben-hónapokban kaphatunk választ, hogy a harmadik fájdalmas leminősítés elindít-e egy tőkekivonási folyamatot Magyarországról, illetve az új kötvényeket hajlandók lesznek-e lejegyezni a külföldi szereplők.
Beke Károly
mfor.hu