A negyedéves számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2007 II. negyedévében 1,2%-kal, az év első felében pedig 1,9%-kal növekedett. A növekedés húzóerejét az ipar 7,8%-os teljesítménynövekedése jelentette, amely továbbra is meghatározó mértékben járult hozzá az első negyedévhez hasonlóan jelentős, 14,6%-os exportnövekedéshez. A háztartások végső fogyasztása 3,4%-kal csökkent, áll a Takarékbank elemzésében.
A feldolgozóipari teljesítmények jelentős növekedése elsősorban a dinamikusan bővülő exportértékesítésnek tulajdonítható. A mezőgazdaság teljesítménye a tavaszi fagykárok és különösen az aszály következtében 7,3%-kal esett vissza a tavalyi második negyedévhez képest. Az építőipar hozzáadott értéke 8,3%-kal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a tavalyi szinten stagnált. A szolgáltatások közül jelentősebb teljesítménynövekedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (4,4%), főként az utóbbi folyamatosan bővülő teljesítménye következtében. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a hozzáadott érték a pénzügy, ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatások területén (2,1%), ezen belül változatlanul a pénzügyi tevékenység mutatott erőteljesebb növekedést. A lakossági jövedelmek mérséklődésének hatására 0,3%-os csökkenés volt megfigyelhető a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A háztartások fogyasztási kiadásainak csökkenésével összhangban a kiskereskedelem forgalma is csökkent, amit némileg ellensúlyozott a nagykereskedelem teljesítményének növekedése. A lakossági kereslet további mérséklődése tükröződik a személyi szolgáltatások korábbiaknál enyhébb, 0,9%-os növekedésében is.
Jelentős hatást gyakorolt a szolgáltatások teljesítményének alakulására a kormányzati szektor szolgáltatásainak csökkenése. Ezen belül az egészségügyi szolgáltatások hozzáadott értéke mérséklődött a legnagyobb mértékben, több mint 10%-kal. Az oktatás teljesítménye a tanulói létszám változását követve kis mértékben csökkent. A közigazgatás hozzáadott értéke a létszám- és termelékenységváltozás együttes hatását figyelembe véve csaknem 2%-kal mérséklődött.
A GDP felhasználási oldalát tekintve a II. negyedévben a végső fogyasztás 3,3%-kal esett vissza. A végső fogyasztás összetevői közül a háztartások végső fogyasztása 3,4%-kal csökkent. A közösségi fogyasztás a kormányzati takarékossági intézkedések következtében 2,8%-kal mérséklődött.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2007. II. negyedévében 0,8%-kal bővült. Az állóeszköz-felhalmozáson belül a feldolgozóipari beruházások jelentősen emelkedtek, míg a költségvetési kör beruházási kiadásai jelentősen visszaestek.
A GDP felhasználási oldalának alakulásában továbbra is jelentős szerepe van a külkereskedelmünknek. A cserearány javulása mellett az export volumene 14,6%-kal, míg az import volumene 14,1%-kal nőtt, ami a külkereskedelmi egyenleg javulásához képest jóval alacsonyabb nettó exportot mutat.
Szerkezetében mind a termelési, mind a felhasználási oldal megfelelt a várakozásoknak, a nettó export hozzájárulása a GDP növekedéséhez azonban messze alacsonyabb az elvárhatótól. Ennek magyarázata, hogy a külkereskedelmi egyenleg látványos javulásának hátterében részben az EU intervenciós gabonakészleteinek kivitele áll, ami nem járul hozzá a növekedéshez (mivel egyszer már megtermelték).
Mivel az aszálykárok döntően a harmadik negyedévi GDP-ben jelentkeznek, ill. az oktatási intézmények összevonása, bezárása, pedagógusok elbocsátása szintén a harmadik negyedévtől jelentkezik, a mélypontot feltehetően a harmadik negyedévben éri el a gazdaság, állítják a Takarékbank elemzői, így akár 1% alatti növekedés is elképzelhető, míg a negyedik negyedévtől már szerény gyorsulásra lehet számítani, elsősorban bázishatások miatt. Így 2007-ben 1,6-1,7%-os növekedésre számítunk. Jövőre a gazdaság csak fokozatosan élénkülhet, az első negyedév feltehetően gyenge lesz az idei első negyedévben jellemző enyhe tél miatti magas bázis egyszeri hatása, és a lakossági fogyasztáskisimítás hatása miatt, 2008 végére is csak a 3%-os növekedést érheti el a magyar gazdaság, így 2008-ban is mindössze 2,5%-os GDP növekedésre lehet számítani.
