2010. október 27. 08:25

A piacok egyelőre igen erősnek tűnnek, hiszen az esetleges rossz hírek is csak minimális visszaesést váltanak ki. Ráadásul a Fed újabb gigaösszegeket készül a pénzpiacokra szórni, ami óhatatlanul további növekedést hozhat minden területen legyen szó kötvény-, vagy részvényárfolyamról. Hogy fundamentálisan megalapozott növekedésről van szó, azon persze lehet vitázni.

A régi mondás ma is érvényes: ha nincs hír, az jó hír. Úgy tűnik az utóbbi időszakban ha mégis van rossz hír, - mint a nemrégiben megszellőztetett amerikai jogi hézagok, illetve egyesek szerint szakadékok, a jelzálog-értékpapírosítás területén, - az is legfeljebb arra jó, hogy leküldje a piacokat 1-2 százalékkal, majd jönnek az újabb lokális csúcsok. Ez magában azt mutatja, hogy erősek a piacok. Az érme másik oldala azonban nem ilyen fényes: az erős negyedéves számokra az adott részvények oldalazva mozognak, vagy be is esnek. Ez eléggé lagymatag reakció.

Érdemes két fontos dolgot részletesebben áttekinteni.
Az egyik: a már régóta keringő szóbeszéd egy második amerikai (a FED által végrehajtott) monetáris enyhítésről (QE2 - quantitative easing 2), mely - "hivatalosan még csak 500 millió dollárról szól -, ám akár 2-15 ezer millió dollár összeget is elérhet. Ezzel az USA nem tesz mást, mint a FED révén "elvarázsolja" a történelem legnagyobb pénzügyi katasztrófájának következményeit. A bedőlt jelzálogleveleket, kötvényeket mind eltüntetik a FED mérlegében, cserébe sok-sok zöldhasú látja meg a napvilágot. A gyakorlat azonban mégsem ilyen szép, a bankok ugyanis nem hitelezik ki a hozzájuk befolyó összegeket, mivel a hitelkereslet csak lábadozik, inkább visszaáramol a likviditás a FED-hez. Nem véletlen, hogy sokan kritizálják ezt a programot.

Eközben a válság csendben túlhaladt a második évén, az amerikai háztartások szorgosabban spórolnak, melynek eredménye, hogy a kamat és törlesztési kiadások az összkiadásokon belül leestek a 2000-es szintre, jövőre a Deutsche Bank szakemberei szerint akár elérhetik az 1995-ös szintet is!

Hm. Tényleg ilyen jól állunk, nem csak azért esnek ezek a kiadások, mert az emberek szimplán nem fizetik a jelzálogot, hogy életszínvonalukat valamelyest fenn tudják tartani? Úgy tűnik, az USA tisztában van ezzel, és nem csinál mást, mint QE2 címszóval le akarja értékelni a dollárt, hogy versenyképességet nyerjen Japánnal és Európával, Brazíliával szemben, mivel Kínából a dollárhoz kötött jüan mellett nem tud. Az sem véletlen, hogy Brazília, melynek gazdasága kicsattanóan egészséges képet mutat (folyamatosan emelve a forró tőkére kivetett sarcot) immáron egy 15 százalékos plusz adót is fontolgat, hiszen a túl erős nemzeti valuta a makroegyensúly felbomlásával fenyeget és az export versenyképességét folyamatosan rontja a meredek béremelkedésekkel együtt. (ld. még a minapi G20-as találkozót)

Térjünk vissza a jogi problémákra a jelzálog-hitelezésnél, mint azt egy riportban olvastam, ez úgy működik odaát, hogy az új hitelezőnek (sok CDO, MBS befektetői) alá kell írnia a jelzáloglapot, hogy az előző hitelezőtől a hitelt átvállalja. Ez sok esetben meg sem történt, vagy a lap elveszett. Így lehet hogy a fizetett kamat meg sem illeti a magát jogosultnak gondolókat? (Nem is csoda mindez, ha a hitelezés is programok alapján történt, amit módosítottak, ha leesett a hiteligénylők száma.) Nem az adminisztráció az egyetlen gond, egy másik ok, hogy sok hitel már vagy 6 hónapja sem fizetnek az adósok a banknak, de az MBS, CDO tulajdonosok még mindig kapják ezek után a törlesztést. Azaz a háttérben minden zavaros, de ebből alig jut át valami, ha mint említettem mégis van egy kis feleszmélés, az két napnál nem tart tovább. Ennek a sok laza pénznek 0 százalékos kamat mellett eszméletlen a hatása, mint egy drog elkábítja a befektetőt: "chasing past performance" a jelszó, és előre kevesen néznek és gondolkoznak.

A kötvényeken alig van már valami zsír, sőt, pénzpiaci alap, mint olyan, értelmét vesztette, így hát marad a részvény. Ehhez jön az, hogy 2011 őszén a 3 éves teljesítmény-kimutatásokból eltűnik a 2008-as év bezúgása, melyben olyan sok "long only" menedzser megégette a kezét. Így ismét el lehet majd mondani, hogy az elmúlt három évben az alap (honnan máshonnan, minta mélypontról!) éves szinten 25-30 százalékos hozamot ért el, és lehet tündökölni a rivaldafényben. A legtöbb pénz a feltörekvő (többek között a Kína, Brazília, India, Oroszország fémjelezte csoport), az un. EM-országok eszközeibe áramlik. Az általam menedzselt alap (EM vállalati kötvények) papírjainak lejáratig számított hozama 2008 őszén 25 százalék volt (ekkor többször írtam, hogy ez veri a részvényeket a következő 2-3 évben), most hozzávetőleg 6 százalék. Mi lesz, ha jön egy újabb emelkedő hullám? Az hogy lemegy 5 százalékra? De honnan?
A minap Frankfurtban voltam kicsit népszerűsíteni, "marketingelni" az alapot, és számos neves tanácsadóval ültem le tárgyalni. A velük folytatott beszélgetések alapján az derül ki, hogy a gazdaságba pumpált százmilliárdok nem fognak megállni, sőt. Ez már csak így van, ezért vannak válságok.

Egy másik folyamat, mely mint egy lepke szárnycsapása esetleg komolyabb konfliktusba vezethet: a síiták és szunniták évezredes harca. Én sem vagyok a muzulmán hit szakértője, de még a közgázon volt egy nagyon értelmes egyetemista fiú, aki felettem járt olyan 3-4 évvel (B.P.) sokat mesélt a foglalkozásokon a különböző vallásokról, és azok irányzatairól. Még onnan emlékszem (remélem jól, ha tévedek, szívesen látom a kommentárokat), hogy a síiták azok, akik Mohamed halála után azt vallották, hogy Mohamed leszármazottjai közül kell kiemelkedni az újabb vezérnek, míg a szunniták nem a vérségi, hanem az ideológiai egyezésre tették le a voksot. Ők Mohamed utódjaként nem annak fogadott fiát (mint a síiták), hanem egy ideológiai "barátját" tartották megfelelőnek (sajnos nevek nélkül, de akit érdekel, biztos talál elég irodalmat). Ez az ideológiai harc tovább folyik azóta, mely a XX-XXI. századi történéseken is jól látszik (Irak-Iráni háború, pakisztáni forrongások, etc.).

Napjainkban Irán (síita rezsimje) igyekszik kihasználni a Szaddám Huszein utáni káoszt, hogy a mindig lenézett síiták végre részt szerezzenek a szunniták által birtokolt olajból és gazdagságból. Ezért támogatják Észak-Jement (mely ideológiailag a két irányzat között áll) az USA által háttérből segített Dél-Jemennel szemben. Irán jó viszonyt igyekszik ápolni az iraki síita vezetőkkel is, akik az olajcsapon ülnek.
Eközben igen erőteljes fegyverkezés indult a régióban, ide kapcsolódnak például be a szaúdi fegyvervásárlások (Szaúd-Arábiát effektíve a szunniták kontrollálják), mely révén az ország igyekszik feljavítani leromlott katonai arzenálját. Ráadásul az Obama-adminisztrációval meleg viszonyt ápolnak, mely komoly fordulat a Bush-adminisztráció fagyos időszaka után. Izrael, mely korábban még ellenük is harcolt, az "eltűrt" kategóriába került át. Olyannyira, hogy a legfrissebb hírek szerint Szaúd-Arábia akár egy folyosót biztosítana az izraeli hadseregnek, ha Iránt megtámadná. Ilyen gyorsan lesz ellenségből "barát", ha a saját hatalom megvédéséről van szó.
Most persze még csak erőfitogtatás folyik, és valószínűleg Irán sem menne bele egy kamikaze akcióba, de érdemes lesz a régióra figyelni és persze az olajra...

A hazai eseményeket, a sok, szinte alig számon követhető politikusi pálfordulás kapcsán (talán még mindenki emlékszik, hogy lett a 7,5 százalékos deficitcél néhány héten belül 3 százalék alatti) már jórészt megírtam a véleményem. Az IMF még mindig vívja megsebzett vadként retorikai harcát a magyar kormánnyal, amely pedig hatalomra kerülése óta egyensúlyoz a kötélen az befektetők elvárásai és a választói között. Igazából a magyar (részvény)piacot tekintve a következő két évet akár el is feledhetjük, hiszen részvényesi profitlefölözéssel tömik be a lyukakat, más nincs, és ez eladható a népnek. A lényeg persze, hogy mi lesz ez alatt, és miként tudják az országot végre egy fenntartható pályára állítani. Miközben pozitív fejlemény a sok autóipari beruházás, azt is érdemes figyelembe venni, hogy ez egyúttal be is skatulyáz minket, hiszen "olcsóbér országként" tartanak nyilván, ami pedig rámutat a hazai gazdaság egyoldalúságát.

Igazából már csak egy hónap van, azt követően a piacok likviditása lecsökken, közelegnek az ünnepek, végigizgulhatjuk, hogy az amerikai vásárló vajon idén mennyit költ az idei karácsonyra...
A sok pénz, még keresi a helyét, így lehet ebből még új csúcs az USA-ban is, a német és más csúcsok után. Számomra még mindig nehezen felfogható, hogy a DAX alig 15 százalékra van a történelmi csúcsától. De a tőzsdék arra mennek, amerre a pénz, az alternatíva hiánya (= kényszerbefektetés) nyomja őket, így újabb év végi csúcsok nagyon is elképzelhetőek.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.