Előzmények
A világválság után az euróválság és egyben bizalmi válság következményeképpen Németország 150 tonna aranyat szállíttat haza az Egyesült Államokból, ami kevesebb mint 5 százaléka a teljes 3400 tonnás germán aranytartaléknak. (Ami a világon az amerikai után a legnagyobb.) A német politikusok állítólag nem nézik jó szemmel, hogy az amerikai, brit és francia jegybankoknál lévő aranyuk más országokéval vegyül, olvasható a Conclude Befektetési Zrt. oldalán. A cnbc.com-on megjelent riport szerint Németország 2020-ig összesen 300 tonna aranyát akarja visszaszállítani az USA-ból. Több elemzőben is felmerült a művelet kapcsán a kérdés: "a jegybankok nem bíznak egymásban?"
Aláírásgyűjtés az átvilágításhoz
Az Conclude arról is beszámol, hogy a német aggodalmak átterjedtek az amerikai népre is. A bizalmi válság érthetően eddig nem látott magasságokba rúg a világgazdaság jelenlegi helyzetének köszönhetően. Az amerikaiak ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy egy független ellenőrző csoport átvilágítsa az ország aranytartalékának helyzetét, hogy valóban létezik-e még és nem csak papíron.
Az Egyesült Államok 261 millió uncia aranyát Denverben, Fort Knoxban, West Pointban, és a New York-i Fednél tárolják. Az aranytartalék súlyát és tisztaságát 1953-ban állapították meg utoljára. A piacon terjedő pletyka szerint papíron nagyobb méretű arany van az őrző intézményekben, mint fizikai állapotukban. Ezért azok az országok, akik az Egyesült Államokban őriztetik aranytartalékukat, vagy annak egy részét, hazaszállíttatják azt, és az utolsóknak nem marad semmi. Ezt azonban az amerikai jegybank elnöke, Ben Bernanke természetesen cáfolta.
A Conclude cikke szerint az aláírásgyűjtők arra is fényt derítenének, hogy kik az USA aranytartalékának valódi tulajdonosai, és magából a tartalékból az amerikai kormány mennyit adott kölcsön, értékesített, vagy cserélt el.
Az aláírásgyűjtők minden amerikai pénzügyi szervtől (az Egyesült Államok pénzverdéje, a Kincstár, az amerikai számvevőszék, a felügyelet és a Fed) független ellenőrzőcsoportot szeretnének a vizsgálat hitelessége kedvéért. A január elején indult aláírásgyűjtés egy hét alatt 5 ezer szignóval bővült, és ha az érdeklődés nem csökken a február 8-i határidőig, összegyűlhet az a 25 ezres mennyiség, ami miatt már Washingtonban foglalkozniuk kell a javaslattal.
Bundesbank érvei
A Bundesbank a tartalékok visszahívásával kapcsolatban azt közölte, hogy a külföldön tárolásnak két fő funkciója van. Az első a bizalom építése, a másik az arany külföldi devizákra cserélése. Mivel azonban például Franciaországgal közös devizát használ Németország, ezért a Párizsban tárolt aranytartalék funkcióját veszti. Ugyanakkor egyéb okai is vannak a más országban való "aranyspájznak". Ilyen ok a hidegháború, ugyanis a német állam így védte vagyonának egy részét egy esetleges szovjet támadás ellen. Valamint egy alapjában véve kis eséllyel bíró katasztrófa is indokolhatja, hogy több helyen érdemes tárolni a nemzeti vagyont.
Az arany útja
A bizalmi válság azonban nem csak az arany vándorlását idézi elő, hanem annak drágulását is. Egyes elemzői prognózisok szerint az arany 2013-ban rakétaként drágulhat, amennyiben a bizalom nem áll helyre a világban, de lássuk be, hogy azt a kártyavárat, amit egy lenge szellő összedönt, évtizedek alatt építettek fel.
Jelenleg azonban az arany ára egy éve az 1700 dolláros unciánkénti ár körül lavírozik. Utoljára kiemelkedő emelkedés 2011-ben történt, amikor 1900 dollár fölé emelkedett a nemesfém ára.
Barnác Tamás
mfor.hu
