Jelentős eséssel kezdődött a hét a nemzetközi tőzsdéken, de ez nem volt váratlan. A pesszimizmus hátterében részben az inflációtól és a kamatemelésektől való félelem áll. Az pedig még kérdés, hogy egy tartós lejmenet kezdetéről vagy megingásról van-e szó, mondta el Németh Dávid, a K&H Bank elemzője.
Hétfőn az amerikai tőzsdeindexek jelentős eséssel zártak, majd kedden a távol-keleti és európai részvénypiacokon is komoly zuhanással indult a kereskedés. "Bár a hétfői amerikai és a keddi európai esések látványosak voltak, nem egy napon belüli sokkról van szó, mert már február eleje óta negatív irányba tartanak a legfontosabb indexek" - értékelte a piaci folyamatokat friss elemzésében Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Péntek délelőtt változott meg a hangulat a piacokon, akkor látott napvilágot ugyanis a befektetők figyelmének középpontjában álló amerikai bérstatisztika, amely a vártnál nagyobb mértékű béremelkedésről szólt. Emiatt felerősödtek az inflációs félelmek és egyre több befektető számít arra, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a korábban várt 2-3 kamatemelés helyett akár 4 alkalommal is növelheti a kamatszintet, ami a részvénypiacok számára kedvezőtlen.
Németh Dávid szerint azt egyelőre korai megmondani, hogy egy negatív korrekcióról vagy tartós részvénypiaci esés kezdetéről van-e szó. A mostani látványos esés ellenére azért többségben vannak azok a piaci vélemények, amelyek szerint csak átmeneti megingás történt és egyelőre tartós lejtmenetre nem kell számítani. Ezeket a vélekedéseket alátámasztja, hogy összességében még mindig jók a fundamentális mutatók, azaz növekszik a gazdaság a fejlett piacokon. Továbbra is rengeteg pénz van a piacokon, ez pedig azt jelenti, hogy a befektetők előbb-utóbb ismét vásárlóként jelenhetnek meg, ezzel megállítva az esést. Igaz, a következő napokban még hullámvasúton maradhatnak a legfontosabb tőzsdeindexek.
A szakember a következő időszakra utalva elmondta: „Az viszont biztosnak látszik, hogy túl vagyunk a részvénypiaci szárnyaláson, amely az utóbbi éveket jellemezte és sokkal inkább oldalazás jöhet a részvényeknél. Az emelkedő kamatok, a feszes munkaerőpiac és az ebből adódó béremelések, valamint a drágább nyersanyagok a cégek nyereségességét visszafogja”.
A Saxo Bank elemzői is azt emelték ki közleményükben, hogy az alacsony volatilitás korszakának valószínűleg most van vége – 2017 teljes egésze és 2018 eleje egyfajta anomáliának tekinthető a rendkívül alacsony volatilitás miatt. Peter Garnry, a Saxo vezető részvénypiaci elemzője szerint a részvények áresését nagy részben a VIX (a CBOE volatilitás-indexe) short pozícióinak összeomlása váltotta ki.
John Hardy, a Saxo vezető devizapiaci elemzője szerint a mostani robbanás ijesztő ugyan, de látni lehet a folyamatok kereteit is. Hardy azt is megjegyzi, hogy a mostani legfőbb részvényár-mozgásokat elsősorban a "gyors" pénzek, az algoritmikus kereskedés és a margin call-ok indukálják, de az, hogy a "lassú" pénzek hogyan fognak reagálni, a mai, keddi kereskedelmi napon fog eldőlni.
Hardy szerint a biztonsági menedéket kereső kereskedőknek érdemes nagyobb figyelmet fordítani a japán jenre, valamint a 2, 5 és 10 éves USA kincstárjegy call opciós lehetőségeire. Az elemző azt is hozzáteszi, hogy ha a volatilitás elszabadul, akkor már nincs olcsó védekezési lehetőség.
Ole Hansen, a Saxo árupiaci vezető elemzője szerit az aranyat támogatja a kockázati hajlandóság csökkenése. Az, hogy az arany/ezüst áraránya 80 alatt maradt, viszonylagos nyugalomra utal.
mfor.hu
