A hitelminősítő intézet 31 államra kiterjedő jelentése szerint a demográfiai változások nyomán az átlagos államháztartási hiány - a jelenlegi politikák fenntartása mellett - a 2020-as évek közepére a GDP négy százaléka fölé emelkedne, majd a kamatköltségek emelkedésével az egyensúlyvesztés felgyorsulása következne be. 2030-ra így közel hat, 2050-re pedig több mint 12 százalékra ugrana a hiány átlagos mértéke.
A kormányok adósságterhe szintén a 2020-as évek vége felé kezdene rohamosan növekedni, 2050-re elérve a 148 százalékos GDP-arányt. A 300 százalékos szintet Magyarország mellett hat másik állam is túllépné, élükön az addigra már 436 százalékos adósságteher alatt nyögő Görögországgal.
Az S&P hangsúlyozza azonban, hogy számai nem tekintendők előrejelzésnek. A Standard & Poor’s sok ország esetében máris látja a kedvező tendenciák megjelenését, és a múlt évhez képest a legnagyobb előrelépést felmutatók között Magyarországot is megemlíti. Igaz, az eredmények a jelentés szerint minden esetben a deficit lefaragását célzó intézkedéseknek, nem pedig hosszú távú szerkezeti reformoknak köszönhetők.
Hasonlóan vélekedik Holtzer Péter, a Magyarország Holnap Nyugdíj- és Időskori Kerekasztalának elnöke, aki szerint egyelőre a fiskális kényszer hatására születő rövid távú, parametrikus módosításokkal találkozunk. Ilyen többek között a korhatár emelése, a nyugdíjszámítási képletek átalakítása vagy az indexálás módosítása – tette hozzá. Ismeretes: pontosan ezek a lépések szerepelnek a nyugdíjakkal kapcsolatos, nemrég napvilágot látott kormányzati tervek között, írja a Világgazdaság.
