Stagnáló árindexek, kevesebb tranzakció és az utolsó hónapokban rekordkereslet jellemezte a lakóingatlanok piacát az első félévben. A folyamatokat nagyban befolyásolta a COVID-19 járvány okozta társadalmi és gazdasági változás – fogalmaztak a DH elemzői.
A panellakások tekintetében tovább csökkentek az árak az egész országban, a panel árindexek közül legnagyobb mértékben, 3%-kal a budapesti esett vissza. A téglalakások többségénél viszont folytatódott az emelkedés, leszámítva Budapestet, ahol kisebb árkorrekció volt. Az egész második negyedévre jellemző volt az eddigieknél nagyobb számú és mértékű alku. Az első lakásukat vásárlók aránya országosan emelkedett, Budapesten 7 százalékponttal nőtt az előző év júniusához képest, így a vevők 27%-át képezték.
A második negyedévében ismét a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanok voltak a legnépszerűbbek Budán és Pesten egyaránt. A négyzetméterárak a tavalyi év azonos időszakához képest kismértékben változtak, Budán az adásvételek csupán 13 százaléka történt 900 ezer forint feletti négyzetméteráron, de még így is a lakások 55 százaléka 700 ezer forint feletti négyzetméteráron cserélt tulajdonost. Tavaly az azonos időszakban a 70 millió forint feletti otthonok voltak a legjellemzőbbek Budán, idén a 40-60 millió forint közöttiek vitték a prímet, az adásvételek 42 százaléka ebben a kategóriában történt.
A COVID-19 természetesen a hitelpiacot sem hagyta érintetlenül. A DH becslése szerint a második 3 hónapban 200 milliárd forint körüli szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel került a piacra, amely 21%-os csökkenés a tavalyi év második negyedévéhez képest. A hitelpiaci ügyletek mutatóinál nem volt jelentős változás az előző időszakhoz képest.
Pest megyében az egészen kisméretű lakásoktól a nagy alapterületű otthonokig minden kategória jelen volt a piacon. A 60 négyzetméter alatti otthonok aránya 7 százalékponttal csökkent, a 120 négyzetméter feletti otthonok aránya 7 százalékponttal emelkedett az előző év azonos időszakához kepést. Érdekes fejlemény, hogy Pest megyében 23 százalékponttal nőtt a 400 ezer forintos négyzetméterár felett értékesített ingatlanok aránya.
Vidéken a legtöbb ingatlan 10-20 millió forint közötti vételáron cserélt tulajdonost, míg Pest megyében 33 százalék volt a 40 millió forint felett értékesített otthonok aránya – közölte a DH. A kedvelt üdülőhelyeken korábban elég sok külfödi vásárolt ingatlant, de érthető okokból a járvány miatt tavasszal visszaesett az érdeklődésük.
Az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy bár többen látogattak el a cég honlapjaira, de a komoly érdeklődések száma csökkent.. Azt tapasztalták, hogy a járvány miatt több külföldön élő magyar az esetleges hazaköltözés miatt nézett szét a piacon, de a bizonytalanság miatt még nem döntött a lakásvásárlásról. Másrészről a külföldiek, ugyancsak a járvány negatív hatásai miatt egyelőre kivárnak azzal, hogy másik országban vegyenek lakóingatlant. A hirdetési oldal szerint az Egyesült Államokból érkeztek a legtöbben. Január eleje és július közepe között 870 ezer látogató nézett szét a kínálatban, ami 60 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. Közülük ugyanakkor csak közel 7 ezren érdeklődtek ténylegesen valamely eladó magyarországi ingatlan iránt, ez viszont 23 százalékos csökkenést jelent a múlt évhez képest.
A fővárosban mindemellett kezd visszatérni a befektetői hangulat, a DH szerint az adásvételek 33% befektetési céllal történt júniusban, az erősödő tendenciát a rövidtávú lakáskiadás korlátozása törheti meg a harmadik negyedévben. Ezzel összefüggésben Mester Nándor, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu ingatlanszakértője a Trend FM műsorában azt emelte ki, hogy várhatóan egyre kevesebben fognak belevágni rövid távú lakáskiadás céljából a lakásvásárlásba. Ezt a korlátozások mellett a nagyon magas árak is indokolják, a hozamesés már kb. másfél éve tart, sokan állampapírokba vagy más eszközökbe, például részvényekbe fektették inkább a pénzüket.
Vidéken, ahol viszont 20-30 vagy akár 40 százalékkal is alacsonyabbak az árak, még viszonylag erős a befektetési vásárlási szándék. Főleg az erős albérleti piaccal rendelkező egyetemi városokban és ipari körzetekben. Ráadásul hamarosan meghirdetik az egyetemi felvételi ponthatárokat, az ezt megelőző időszak az elmúlt években mindig jelentősen erősödő bérleti keresletet hozott.
A lakáskiadás üzleti környezetét erősen befolyásolják tehát az árak, de Budapesten a rövid távú kiadás körüli bizonytalanság is apasztotta a vásárlói kedvet. Az airbnb-biznisz erősen felpumpálta a hosszú távú bérleti díjakat a belső kerületekben, egy részükben azonban már 10-20 százalékkal csökkentek a díjak az elmúlt hetekben. További mérséklődés csak akkor képzelhető el, ha újabb több ezer lakás kerül a hosszú távú bérleti piacra. Erre lehet esély, mert az ezekben a hónapokban elkszülő új lakásoknak mintegy harmadát eleve kiadási céllal vették, így az Airbnb-ből kiábrándult tulajdonosokon kívül az új építésű otthonok gazdái is kiteszik a piacra ingatlanaikat.
A szakértő megerősítette, hogy az eddig Airbnb-ben utazó befektetők közül egyre többen váltanak hosszú távú kiadásra. Szerinte Budapesten elképzelhető, hogy egyfajta hibrid lakáskiadási modell lesz népszerűbb: az őszi-tavaszi időszakban diákoknak, nyáron turistáknak fogják kiadni az ingatlanokat. Az sem kizárt, hogy egyes Airbnb-s lakásokból, főleg, ha azok azonos szinten, egymás mellett vannak, mondjuk egy klasszikus bérházban, hostel lesz – fűzte hozzá a szakember.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
