2025. február 26-a kulcsdátum az európai ESG szabályozással kapcsolatban. Az Európai Bizottság ekkor mutatta be az úgynevezett „Omnibusz” javaslatcsomagot, amely jelentős könnyítéseket hozott a cégekre vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatban. A megváltozott környezethez a magyar szabályozás is alkalmazkodott: júniusban módosították a hazai ESG törvényt, aminek legfontosabb velejárója az volt, hogy lényegesen szűkült a beszámolási kötelezettséggel érintett vállalkozások köre, és a jelentéssel járó adminisztrációs terhek is jelentősen csökkentek.
„Az illúzióvadászat februárban véget ért, maradtak a valós tőke- és pénzpiaci igények” – mondta Molnár Csaba Gábor, a hazai szabályozásért felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója a Klasszis Média által szervezett ESG konferencián. És hogy mi vezetett a változáshoz? Valójában az, hogy a kezdeti szabályozói tervek túlzottan is ambiciózusak és bürokratikusak voltak, miközben az európai vállalatok döntő többsége még mindig nem tudja pontosan, mi az az ESG.
A túlzott elvárás túlzott megfelelést eredményezett
A beszámolási kötelezettséggel érintett vállalatok a nagy megfelelési kényszer súlya alatt az első compliance jelentéseket alaposan túlizgulták. „Mindenkiben az volt, hogy csak biztosan megfeleljen az előírásoknak, ezért rendkívül terjengős, számos teljesen felesleges pontra is kitérő jelentéseket készítettek” – érzékeltette az első ESG szabályozás okozta pánikhangulatot a cégek körében Molnár Csaba Gábor.
A vállalatok a kettős lényegességi elemzés (DMA) lázában égtek, ugyanakkor az ESG szakértő szerint a két láb közül a fenntarthatósági jelentéseknek inkább arra kell koncentrálniuk, hogy az adott cég és közvetlen beszállítóinak működése miként hat a környezetre és a társadalomra. „A hatáslényegességet kell vizsgálni a pénzügyi lényegesség helyett” – jelentette ki Molnár Csaba Gábor.
Fotó: Klasszis Média / Csanády Lőrinc
A DMA másik lábát, a fenntarthatósági szempontok pénzügyi, üzleti eredményekre gyakorolt hatásait pedig inkább a mindennapi működésbe kell átültetni és hatékony, belső kockázatkezelési rendszereket kell ennek szellemében kialakítani. Az SZTFH ESG igazgatója arról is beszélt, hogy bár az ESG beszámolók növelik a transzparenciát, fontos, hogy az a vállalat működését támogassa, és ne forduljon át esztelen riportingba.
Hogyan néz ki az új ESG-korszak?
Az új éra jóval racionálisabb ESG szabályozói keretei idehaza egy szentháromság köré épülnek fel: ez a maximum kérdőív, a közvetlen szállító és a felkészülési időszak tengelyen írható le. Ezek olyan teljesíthető elvárások, amik jóval tisztább körülményeket teremtenek a vállalkozások számára. Vagyis:
- a maximum kérdőív a február előtti állapotokhoz képest kevesebb (151) és lényegre törőbb kérdéseket tartalmaz, amik az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik
- a vállalatoknak csak a közvetlen beszállítókat szükséges átvilágítaniuk az ESG szempontjából
- a felkészülési időszak biztosítása, főként a mikro- és kis-, illetve középvállalatok számára is.
Ez jelenti tehát az új korszak szellemiségének alapjait, de nézzük, hogy pontosan hogyan változott a beszámolási kötelezettséggel érintett vállalatok köre! Kezdésként érdemes megemlíteni, hogy a magyar ESG törvény 2025. júniusi módosítását az Európai Bizottság „Omnibusz” javaslatcsomagjának megjelenése előzte meg. Ez jórészt a 2024. szeptemberében megjelent, az Európai Unió versenyképességét élesen kritizáló Draghi-jelentésből táplálkozik. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és Olaszország volt miniszterelnöke a bírálatai között megemlítette az ESG túlszabályozást, vagyis, hogy rengeteg új előírás jelent meg, amik fojtogatólag hatnak a cégek működésére.
Az Európai Bizottság módosításaira júniusban a magyar szabályozó is reagált az ESG törvény átalakításával. Ennek nyomán az idei évben a már beszámolási kötelezettséggel érintett nagyvállalatoknál nem történt változás (ez kb. húsz céget takar), a második hullámban érkező nagyvállalatok esetében viszont jelentősen csökkentette az érintettek számát (kb. 120-130 társaságra).
Az igazi könnyítés a KKV szektort érintette: a mikro- és kisvállalkozások nem világíthatók át, a középvállalkozások esetében pedig csak önkéntes átvilágítás végezhető. Beléphet a folyamatba az állami ESG minősítő is, ami hozzáfér az SZTFH ESG menedzsmentplatformjához.
Greenwashing, önjelölt szakértők: ez már a múlt!
Apropó, ESG minősítők! Amikor megjelentek az első, ma már túlzott szabályozói elvárások, természetesen ezzel együtt az önjelölt fenntarthatósági szakértők, ESG tanúsítók, tanácsadók száma is megszaporodott. Az új ESG törvény viszont szeretné ezt a piacot is kifehéríteni, személyes referenciamunkák előírásával, valamint kötelezővé teszi a megfelelő képzések elvégzését és a tudás folyamatos, naprakészen tartását.
Fotó: Depositphotos
A túlzott, a valóságtól elrugaszkodott előírásoknak egyik következménye az elmúlt években a „greenwashing” gyakorlatának elterjedése is volt. Vagyis, hogy a cégek különböző kommunikációs és marketing eszközökkel élve próbálták magukat „zöldre festeni”, és a valóságosnál jóval fenntarthatóbbnak, a környezeti hatásoktól sokkal jobban aggódóknak beállítani magukat.
Molnár Csaba Gábor szerint ennek az irracionális helyzetnek lett idén vége. „Az illúziókat felejtsük el, a szakma is kezdje el böngészni a magyar ESG törvényt és kapcsolódó rendeleteit” – fogalmazott. Ugyanis a klímaváltozás egy tudományos tény, aminek nyomán megszaporodtak a természeti katasztrófák, időjárási anomáliák. Vagyis egyre fontosabb, hogy a vállalatok felmérjék a nem pénzügyi kockázataikat is. A cél, hogy ezeket a természeti, környezeti károkat ne a vállalatoknak, kormányoknak kelljen finanszírozniuk, hanem minél jobban meg lehessen őket előzni.
