"Mi jöhet még?" Ezzel a címmel kezdte a húsiparról szóló összefoglalóját Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. Ebből már lehetett sejteni, hogy nem csupa jó hírről fog nekünk beszámolni - és így is történt. Előadásának végén még egyszer hangsúlyozta a helyzet drámaiságát, egy Munch-képpel szemlélteve, hogy minden nap számít!
Az elmúlt két évben a pandémia miatt, az utóbbi egy hónapban pedig a háború miatt olyan mértékben ugrott meg a különféle alapanyagok és az élő sertés ára, valamint más költségek, mint az energia és a munkabér, hogy azt már nagyon nehezen, vagy sehogy nem lehet érvényesíteni a fogyasztói árakban. Ez pedig előbb-utóbb drámai helyzetet eredményez. Bozótharcnak néz elébe az ágazat, ha nem történnek áremelések. Már a járvány alatt idején is utolsó tartalékát élte fel az ágazat, jelenleg az előttünk álló fél évre is nehéz tervezni.
Tavaly az élelmiszeripar termelésének volumene 8,9 százalékkal növekedett, míg az iparé majdnem 9,3 százalékkal. A húsfeldolgozás és tartósítás ágazat, valamint a húskészítmény gyártás teljesítménye is 13 százalékkal növekedett, ami elsősorban a bázishatásnak köszönhető. Ezek a százalékok bíztatók, de annak tudhatók be, hogy 2020 nem volt éppen egy sikeres év.
Ezen belül a húsipar teljesítménye nagyobb mértékben növekedett, mint az élelmiszeriparé. A húsfeldolgozás és tartósítás ágazat, valamint a húskészítmény gyártás teljesítménye is 13 százalékkal nőtt, ez szintén a bázishatásnak tudható be.
Az elmúlt három évben a szokásostól eltérő szélsőséges árhullámzás volt tapasztalható, miközben a magyar átlagár gyakorlatilag teljesen lekövette az EU-27 átlagát. 2019-ben közel 50 százalékos volt az éven belüli áremelkedés, míg 2020-ban 30 százalékos csökkenés ment végbe, 2021-ben az év eleji 25 százalékos növekedés után folyamatosan csökkent az élősertés ára. De az elmúlt hetek árrobbanása egészen új helyzetet teremt. Kevesebb, mint 2 hónap alatt több mint 60 százalékkal nőtt a német jegyzés, amit a magyar sertésár is követ.
Jelenleg úgy tűnik az élősertés árának csökkenése a közeljövőben nem várható. A legfontosabb termelési tényezők önköltsége a húsipar számára is növekszik, ilyenek az energiaköltségek, munkabér, logisztika, csomagolóanyagok. A sertéshús és húskészítmények átadási, így fogyasztói árának is növekednie kell, különben a húsipar veszteségessé válik.
Az, hogy drágának találjuk a húskészítményeket, sokszor csalóka, hiszen a magyar átlagkeresetek az EU csatlakozásunk óta lényegesen nagyobb mértékben növekedtek, mint a húsárak – húzta alá Éder Tamás, összehasonlítva a bruttó havi átlagkeresettel és más termékek fogyasztói áralakulásával 2004 és 2021 között. Ez persze nem vigasztalja a fogyasztót, főleg ha nyugdíjas, és bevételeinek alakulása nem is hasonlítható az átlagkeresetek növekedésének mértékéhez – teszi hozzá az újságíró.
Az önköltségnövekedés értékesítési árakba történő beépítése a következő időszak legnagyobb kihívása - emelte ki a szövetség elnöke. A kiskereskedelmi láncok ellenállása az önköltségek elismerése és a fogyasztói árba történő beépítése ügyében súlyos következményekkel járhat.
Minden nap számít! A húsipar szereplőinek többsége esetében ugyanis nem áll rendelkezésre tartalék. Bármennyire is fájdalmas, a fogyasztó felé a termékek valódi önköltségét meg kell jeleníteni – jelentette ki Éder Tamás.
Mi lehet a felpörgő élelmiszerinfláció okozta problémákra való várható reakció? Fogyasztáscsökkenés és termékdualizálódás, azaz a prémium, drága és az olcsó termékek szegmensének erősödése. Azt sem tagadta a szakember, hogy várhatók bizonyos minőséggyengítési folyamatok, egyes termékek esetében például helyettesítő utánzatokkal, imitátumokkal, mint amilyenek a különféle feltétek, rudacskák, pálcikák. Ugyancsak várható az olcsó tömegtermékek importjának erősödése. Hogy miként lehet olcsó a húsipari termék, ha külföldi? Ahol magasabb a munkabér és az árut még ide is kell szállítani? Nos, bármily furcsa, de ez is előfordulhat, ráadásul úgy, hogy haszon van az üzleten.
Ami a legelgondolkodtatóbb, hogy a húsipar jövedelmezősége – potenciálisan - éppen akkor csökken, amikor a fejlesztések végrehajtására lennének források.