A mostani helyzet azért is különleges, mert éveken keresztül kiszámíthatóság jellemezte a teljes szektort, ennek azonban egycsapásra vége szakadt. A 2019-es év mintegy 16 százalékos növekedést hozott, ami hozzávetőlegesen megegyezik az azt megelőző év növekedési ütemével. A piac minimális mértékben veszített a növekedés sebességéből, inkább lineáris ütemre váltott. De mi várható ezután? Optimista és pesszimista jóslatok következnek…
Az optimisták szintlépést várnak
A modern e-kereskedelem nem szembesült még a mostanihoz hasonló helyzettel. A 2008-as gazdasági világválság korában még nem beszéltünk fejlett e-kereskedelemről, a kelet-közép-európai régióban inkább szárnypróbálgatásokat láttunk akkoriban.
A mostani helyzet egy bejáratott szektort ért váratlanul. Egyes webáruházak azzal szembesültek, hogy a világ összes folyékony szappanját és tisztítószerét el tudnák adni, mások az érdeklődés hirtelen bezuhanásával voltak kénytelenek szembesülni. Akik reagálni tudtak a kialakult vásárlói igényekre, jelentős többletbevételre tehettek szert; közben a logisztikai szektornak nehezített pályán a karácsonyihoz hasonló terheléssel kellett szembesülnie.
Érdemes látni, hogy az a fogalom, amit az e-kereskedelemben növekedésként emlegetünk, több szegmensből tevődik össze: ilyen az aktív vásárlók száma, a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték. Egyre inkább az látszott, hogy az aktív vásárlók számán bukik a sikertörténet, hiszen a webáruházak egyre nehezebben érik a hagyományos boltok iránt elköteleződött vásárlókat. A tavalyi évben csupán 3,3 százalékkal nőtt ez az érték, miközben az e-kereskedelem növekedése 16% volt. Az optimisták arra számítanak, hogy a járványhelyzet több vásárlóval „ismerteti meg” az online vásárlást, akik majd az aktív vásárlók táborát bővíthetik. Ha ez megvalósul, az e-kereskedelem növekedési üteme lineárisról gyorsulóra válthat.
A pesszimisták mély recesszióra számítanak
Abban tulajdonképpen mindenki egyetért, hogy a járványhelyzet gazdasági recessziót von maga után. A kérdés inkább az, hogy a gazdasági visszaesés milyen mélységű lesz, illetve meddig tart.
A pesszimisták jelentős visszaesésre számítanak; amennyiben a gazdaság újbóli beindítása még heteket, netalán hónapokat várat magára, a kiskereskedelem visszaesése elkerülhetetlen lesz. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a félgőzön pörgő gazdaság ugyanúgy visszaesést eredményez. Amennyiben az általános vásárlóerő nem pattan vissza a Black Friday és a karácsonyi kampányok idejére, akár jelentős csökkenés sem elképzelhetetlen. Versenyképes főszezon nélkül a 625 milliárdos 2019 után egy 550-575 milliárdos 2020-at várhatunk.
Szerencsére a legkedvezőtlenebb forgatókönyvnek még a legpesszimistább munkatársak szerint is kicsi a valószínűsége; ilyen mértékű visszaeséshez a járvány újbóli kitörésére és mély gazdasági recesszióra lenne szükség.
Problémák és kérdőjelek
Korábban az európai e-kereskedelem a globális szereplők térnyerését fogalmazta meg legnagyobb problémaként. A lokális szereplők a saját lehetőségeikhez mérten igyekeztek védekezni az Alibaba, az eBay, az Amazon és társaik térhódításával szemben. Nemrégiben a német Real.de, a francia CDiscount, az olasz ePrice és a román eMAG jelentette be, hogy közös platformot épít a piacok védelme érdekében. A magyar piac esetében az Extreme Digital és az eMAG fúziója szolgálhatja a piac részleges védelmét a legnagyobb globális szereplők befolyásával szemben.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a több országban kereskedő regionális szereplők milyen nehézségekkel szembesülnek a közeljövőben. A járvány újbóli előretörése még inkább megnehezítheti az országhatárokon átnyúló kiskereskedelmet. Az Extreme Digital nyolc külpiacon folytat e-kereskedelmet, ezek között olyan piacok is találhatók, amelyek nem szomszédosak Magyarországgal; Németország és Bulgária.
Nemrégiben a szektor szereplőit még aktívan foglalkoztatta a külföldi piacnyitás lehetősége. Szakemberek szerint a terjeszkedésre vonatkozó tevékenységek majd csak a kilábalás időszakában éledhetnek újjá.
