2019. március 17. 10:18

Ledolgozták a tavalyi negatív hozamokat, de még korai mérleget vonni: gyűlnek a viharfelhők a pénzpiac felett és intézményi változások is ronthatják a pénztárak teljesítményét.

Érdemes mostanában ránézni a nyugdíjpénztári számlákra, mert ugyan ijesztő hírek érkeztek mostanában a pénztári teljesítményekről, de az elmúlt hónapokban megfordult a piac. A tavalyi rosszabb év után a jelek szerint idén jobban hasítanak a nyugdjpénztárak. és elkezdték ledolgozni az előző évi negatív hozamokat, sőt, van rá példa, hogy az eddig elkönyvelt plusz bőven meg is haladja azt.

Hová kerülnek a befektetéseink? Hová kerülnek a befektetéseink?

Pár napja adott ki közleményt a Magyar Nemzeti Bank a nyugdíjpénztárak tavalyi teljesítményéről. Önmagában nem volt új hír, hogy 2018-ban nem zártak jó évet az önkéntes pénztárak, már tavaly félévkor sejthető volt, hogy a befektetői környezet kedvezőtlenné válása hatással lesz a pénztári portfóliókra. Lapunk tavaly nyári cikkében már előre jeleztük, hogy a megelőző évi pozitív hozamok után abban az évben rosszabb teljesítmény várható a pénztáraktól.

Ezt akkor azzal magyarázta portálunknak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), hogy a már 2017-ben megmutatkozó kedvezőtlen piaci hangulat tovább romlott 2018-ban: az alacsony kamatkörnyezet, és az első negyedévi tőzsdei árfolyamingadozások mind hozzájárultak ahhoz, hogy kevés portfólió tudott pluszban zárni. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugdíjpénztári befektetés hosszú távra szól, nem érdemes egy év eredményéből következtetést levonni a vagyon későbbi alakulására vonatkozóan.

A jegybanki közlemény szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagosan 1,8 százalékos nettó hozamveszteséget szenvedtek el tavaly. Ezt a jegybank a nemzetközi tőzsdék rossz szereplésével magyarázta. Ugyanakkor a tíz éves átlaghozam 7,41 százalék volt, ami azt jelzi, hogy hosszú távon pozitív hozamokat érnek el a pénztárak. De - hívta fel a figyelmet az MNB - a pénztári vagyonkezelőknek éberebbnek kell lenniük, hogy csökkentsék a kockázatokat.

Nos, ami a mostani évet illeti, egyelőre nem lehet panasz a pénztárak teljesítményére, néhány egyedi példa azt mutatja, hogy nemcsak ledolgozták a 2018-as negatív hozamot, hanem kifejezetten erősen indították az évet. Van ahol többszöröse az előző évi minusznak az idén elkönyvelt plusz.

 

Ez azonban nem jelent semmit az év egészére vonatkoztatva, hiszen még csak két-három hónapot könyveltek el a pénztárak, az év java még hátravan. S nem árt figyelembe venni, hogy sok elemző szerint idén egy kisebb gazdasági válság söpörhet végig a világon, sőt, az Orbán-kormány is számít arra - mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón kérdésünkre kifejtette -, hogy romlani fog a befektetői környezet, akár már szeptemberben beüthet a krach. Ami, ha így lesz, biztosan hatni fog a pénztárak teljesítményére.

A másik kockázat - amire ugyan az MNB közleménye nem tért ki, de legalább olyan fontos, mint a pénzpiaci folyamatok - a pénztári szektort érintő esetleges intézményi változások. Az már eldőlt, hogy az állam hamarosan egy speciális, hosszú távú nyugdíjkötvényt bocsát ki, amivel belép az öngondoskodási piacra. Ennek bizonyosan lesz kiszorító hatása, az eddig a pénztárakba áramló összegek egy része az új instrumentum felé veszik az irányt, ezáltal csökken a pénztárakba áramló összeg, ami hatással lehet a befektetési politikára, így a várható hozamra is.

Továbbá pont a jegybank javasolt a közelmúltban publikált versenyképességi csomagjában egy új öngondoskodási modellt, egy Jóléti Alap felállításával. A lengyel példát követve az önkéntes pénztárakat - ideértve az egészségpénztárakat is - tömörítenék egybe ebben az alanyi jogon járó alapban, amelybe a bruttó bér meghatározott százalékát fizetné be a munkaadó és a munkavállaló. Különböző kedvezmények is társulnának az alaphoz a jegybank elképzelése szerint. Ezzel egy más - koncentráltabb - öngondoskodási intézményrendszert hozna létre az MNB, szemben a mostani, tagoltabb struktúrával. Ennek hatásával is érdemes számolni, amennyiben a kormány megfogadja a jegybank javaslatát, és bevezeti a Jóléti Alapot.

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a Raiffeisen Bank ajánlata szerint a törlesztőrészlet 60 043 forint, a THM pedig 8,38 százalék, a K&H Bank személyi kölcsöne pedig 60 100 forintos törlesztőrészlettel és 8,12 százalékos THM-mel vehető vel. A Budapest Bank Online Prémium kölcsönének törlesztőrészlete 60 596 forint, a THM 7,90 százalék. A CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!