Az előző napi kabinetülésről kiszivárgott hírek még arról szóltak, hogy a konzervatív párti brit miniszterelnök a kilépés jövő pénteki határidejének "legalább" június végéig tartó elhalasztását fogja kérni az EU-tól, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb, akár kétévi halasztás lehetőségét is. Médiaértesülések szerint ez az elképzelés a kormány Brexit-párti tagjainak rendkívül erős ellenállásába ütközött. May hivatalának szerdai tájékoztatása szerint azonban a miniszterelnök nem készül arra, hogy hosszabb ideig tartó halasztást kérjen.
A Downing Street szóvivője szerint indokolt, hogy a londoni parlament "kapjon még egy kis időt" az előrelépésre a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer nagy többséggel elutasított megállapodás ügyében, de "az emberek már csaknem három éve várakoznak, és elegük van a parlament döntésképtelenségéből, a miniszterelnök pedig osztozik indulataikban". A miniszterelnöki hivatal szóvivője arra utalt, hogy 2016 júniusában tartották a brit EU-tagságról kiírt népszavazást, amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
A londoni alsóház múlt csütörtökön fogadta el a Brexit elhalasztását célzó kormányzati beterjesztést, amelynek alapján London kezdeményezi az Európai Uniónál a kilépés törvényben rögzített jelenlegi, március 29-i határidejének június 30-áig terjedő meghosszabbítását. Az alsóház elé terjesztett és elfogadott kormányindítvány megfogalmazása szerint azonban e viszonylag rövid, meghatározott ideig szóló halasztás akkor reális, ha a ház még az e héten esedékes EU-csúcs csütörtöki kezdete előtt elfogadja a Brexit-megállapodást. Ebben az esetben a halasztás célja az elfogadott indítvány szerint az, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.
Theresa May már a halasztási kezdeményezésről szóló indítványt beterjesztő alsóházi felszólalásában is figyelmeztette a képviselőket arra, hogy ha a ház továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók januárban 230, múlt kedden 149 fős többséggel elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség. A kormány erre a hétre újabb szavazást tervezett a kilépési megállapodásról, arra az esetre, ha sikerül megteremteni az elfogadáshoz szükséges többséget.
John Bercow, az alsóház elnöke azonban hétfőn - óriási belpolitikai vihart kavaró döntéssel - egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás múlt kedden elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze vitára és szavazásra.
A brit kabinet több tagja, köztük Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter ennek ellenére jelezte, hogy a kormány a jövő héten mégis megpróbálja újból szavazásra terjeszteni az EU-val novemberben elért Brexit-megállapodást. Ebből az is következhet, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezleten nem feltétlenül születik döntés a halasztási kérelem ügyében. Szerdai brit médiaértesülések szerint felmerült a lehetősége egy soron kívüli EU-csúcs összehívásának a jövő hétre, kizárólag a halasztási kérés elbírálása végett.
Ifjabb Donald Trump, az amerikai elnök fia a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak írt, szerdán megjelent cikkében azt írta, hogy a kilépés eredeti, jövő pénteki időpontja "a brit nép függetlenségi napja lehetne", de "mivel London a brüsszeli elit ellenőrzése alatt áll", az emberek akarata valószínűleg nem teljesül.
Az ifjabb Trump szerint úgy tűnik, "hogy a demokrácia az Egyesült Királyságban gyakorlatilag kimúlt". Az amerikai elnök fia szerint apja választási győzelme után az Egyesült Államokban is voltak hasonló erőfeszítések a törvényes választási eredmény átfordítására. "Az elitek nem adják fel egykönnyen a hatalmat, de folytatnunk kell a harcot azért, hogy (e hatalmat) visszaszerezzük a nép számára" - fogalmaz szerdai cikkében ifjabb Donald Trump.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
